Könyvtár Információ Társadalom
Heti hírlevél információs és könyvtári szakemberek számára - Szemlék, hírek, kommentárok

KIT hírlevél: 2016/25., jún. 22.

Szerkesztő: Mikulás Gábor

Hírek

Sématörés - két megyei könyvtár távozott az IKSZ-ből
Az olvasás nem növeli az intelligenciát, max. néhány kognitív funkciót javít
25-34 év felett romlik az olvasás (OECD)
A referenszkérdések 17%-ról 11%-ra csökkent - és mi mégis pultot tartunk?
Visszaadták a polgároknak a könyvtárat - 23 órában szolgáltatások, 43-ban önkiszolgálás
21 éves a Horvát Nemzeti Könyvtár - bár már patinás, éjfélig is nyitva tart
A könyvtár, mint pártatan találkozóhely esete a szólásszabadsággal
Használóképzési kihívások a felsőoktatásban (olvasóink szavazatára)
Szakmai elismerést kapok... (szavazás)
Nyári könyvtár-pr: használókat bevonó flashmobot vet be a Halis-könyvtár
A kódolás órája 1. - Sóskúti gyerekek programoznak a könyvtárban
A használók hasonlóan gondolkodnak. A szolgáltatók és a szabályozók viszont nemzetállamok kereteiben
Nyilvánosak lesznek-e a könyvtárak által közpénzből digitalizált tartalmak?
Felmérés: a többség még mindig a könyvtári programokat 'népszerűsít' a Facebook-on
Működik-e könyvtáradban a Peter-elv?
A 3D-s printerek piaca - felkészül-e a könyvtár?
Vajna viszi a MaNDA archívumát?
Akik az adatok birtokában vannak, nem értenek a hálózatokhoz
Módosítják a svéd könyvtári statisztikát - a használókból indulnak ki
E nélkül csak veszteni lehet - digitális írástudás

Analógiák

Miért okozhatnak károkat a könyvtártámogatási pályázatok?
Mennyire szolgálja ki örömmel a könyvtáros a használót?
Számít-e a tényadat-szolgáltatás? - A büszkén vállalt bunkóság ma politikai mozgalommá növi ki magát
Marketing és gerillamarketing - focira: ALDI és az OSZK

Praktikus

Lassan-lassan fejleszti keresőjét a Facebook
Itt van, hogy miben segít ez a gomb a billentyűzeten! Ha előre tudtam volna?

Kisszínes

Felújították a világ egyik legrégebbi könyvtárát Marokkóban
Rendezvény könyvtárban - Belehalt sérüléseibe a meglőtt brit parlamenti képviselő

Információforrások

A MIT minden tudományos tananyagát ingyen elérhetővé tette


A portálon kívülre mutató linkek a szerkesztés pillanatában élnek.
Ha ezt a szolgáltató megváltoztatja, a forrás nem válik elérhetővé.



Hírek

Sématörés - két megyei könyvtár távozott az IKSZ-bőlFEL

Az Informatikai és Könyvtári Szövetség link élére néhány hónapja került Ramháb Mária elnökségének egyik történése, hogy a
napokban két nagy megyei könyvtár (Debrecen, Győr) távozott a szervezetből. Az okok még nem tűnnek nyilvánosnak, ám évtizedek óta nem volt példa olyanra, hogy a közkönyvtári szféra elöljárói nem csendben és zártan intézik el a vitáikat, hanem
kenyértörésre viszik. A "diplomata" Fodor Péter idején az ilyesmi legalábbis nehezen lett volna elképzelhető.
A hírek szerint az elnökasszony a szakma több szegmensével összekülönbözött a közelmúltban, most pedig háza táján repedezik "együttműködési rendszere." Lehet, hogy új lehetőségek jelennek meg a közkönyvtárak területen?
A nyilvánosság-deficit a fentieket tekintve is még jócskán csökkenthető. Következő lapszámunkban visszatérünk a témára.

Hírforrás: KIT-információ
2016. június 22.

Az olvasás nem növeli az intelligenciát, max. néhány kognitív funkciót javítFEL

Bár az ambiciózus szülők alig várják, hogy utódjukat a lehető legkorábbi életkorban olvasni lássák, felmérések nem igazolják vissza az igyekezetet, legalábbis 7 és 8 évesek esetében. A Journal of Applied Developmental Psychology szaklapban közölt link kutatás szerint a vizsgált 7 és 8 éves korú gyerekek esetében az olvasás mennyisége nem volt jelentős hatással intelligenciájukra.
Öt évesek esetében azonban hatást mutattak ki bizonyos kognitív képességek esetében: az olvasás és a figyelemösszpontosítás valamint a térészlelés között találtak pozitív összefüggést. Szintén szignifikáns pozitív korreláció volt az olvasás és a memória / tanulás között, amennyiben az anya az átlag alatti szinten törődött a gyermekkel [vö.: szegény családok nagyobb rászorultsága - MG].
Ugyanazon kutatás azonban azt is mutatta: az olvasás és a számítógép-használat sokkal hasznosabbnak tevékenységnek tűnik, mint a tévénézés. A pszichológusok 381 finn és amerikai gyereket vizsgáltak. (ref.: MG)

Régebbi hírforrás(ok): Ezért aggályos, ha a könyvtár (csak) az olvasást tartja a középpontban link

25-34 év felett romlik az olvasás (OECD)FEL

Címkék: felmérés | olvasás |

Érdekes kutatást publikált nemrég az OECD, a felnőttek olvasási készségeit kutatva. A felmérés készítői szerint a csúcson a 25-34 évesek álltak, a legalacsonyabb szinten pedig az 55 év körüliek - tehát a húszas éveik végén, a harmincas éveik elején járó fiatalok teljesítettek legjobban, és az 55 év felettiek a legrosszabbul.
A kutatók szerint az eredmény hátterében alapvetően két dolog állhat. Az egyik az, hogy az életkor növekedésével elveszik sok olyan tudás, amit a munkájukhoz, mindennapi életükhöz nem használnak az emberek, illetve a kor előrehaladtával tompultak bizonyos készségeik. Ha kizárólag ennek az elméletnek hinnénk, akkor azt mondhatnánk, hogy a munkavállalók 28-34 éves korukban lennének a csúcson.
Ha tényleg ez lenne a helyzet, az elég nagy baj lenne. Ekkor ugyanis a következő 20 évben nem számíthatnánk változásra a dolgozók képességeit illetően, nem emelkedne a tudás színvonala, sőt, inkább elavulása lenne a jellemző. A tapasztalatok azonban nem ezt a tendenciát mutatják.
A másik indok, hogy a fiatalok azért teljesítenek jobban, mert sokkal több és naprakészebb az a tudás, amit napjainkban kapnak, mint az, amit annak idején az idősebb generáció megszerzett. Persze ha ez így lenne, az azt is jelentené, hogy az idő előrehaladtával folyamatosan növekedne a munkaképes lakosság képzettségi szintje. Ez a magyarázat jóval fényesebb jövőt fest elénk. ...


A referenszkérdések 17%-ról 11%-ra csökkent - és mi mégis pultot tartunk?FEL

A statisztikák azt mutatják, hogy a referensz kérdések aránya 17%-ról 11%-ra csökkent, megnőtt azonban a számítástechnika használatával kapcsolatos kérdések aránya. A könyvtár viszont nem akarja a tájékoztató pultot számítógépes laborrá átalakítani. Ezért létrehoztak egy help desk jellegű szolgáltatást, amelynek munkatársai megválaszolják a technikai jellegű kérdéseket, így tehermentesítve a tájékoztató könyvtárosokat.
Bár csökkent a személyesen feltett referensz kérdések száma, a könyvtárak gyakran nem szívesen szüntetik meg a tájékoztató pultokat. A Central Florida Egyetem könyvtára továbbra is fogadja a referensz kérdéseket feltevő olvasókat, viszont nagyobb figyelmet szentel a rugalmas csoportos tanulási tereknek, és a könyvtárosok a korábbinál kisebb mértékben vannak a pulthoz kötve. (ref.: Koltay T.)

Régebbi hírforrás(ok): Megszűnnek-e a tájékoztatópultok? -- 48%-os visszaesés link Egy közös tájékoztatópult -- és persze a virtuális link

Visszaadták a polgároknak a könyvtárat - 23 órában szolgáltatások, 43-ban önkiszolgálásFEL

2008 nyarán a dániai Aalborg közigazgatási egységben fekvő, nem egészen 5000 lakosú Vodskovban 33-ról 66-ra emelték a könyvtár heti nyitvatartási idejét. Ebből 23 órában nyújt könyvtári szolgáltatásokat, 43-ban pedig önkiszolgálással működik. Jelenleg pedig már 12 helyi könyvtár tart nyitva a hét minden napján 9-től 19 óráig, vagyis heti 84 órában. Az állományt is ennek megfelelően formálták át, mintegy felét kiselejtezték, és csak a közönség igényeit legjobban kiszolgáló, új és inspiráló irodalmat kínálják [vö.: shop-koncepció Hollandiában és Nagy-Britanniában - MG]. A könyvtárbelsőket is hívogatóvá, barátságossá és meglepetéseket tartogatóvá alakították. A polgárok egészségügyi kártyájukkal léphetnek a könyvtárakba, melyek teljes egészében be vannak kamerázva és közvetlen telefonvonal köti össze őket a központi könyvtárral.
A szerző szerint (aki a központi könyvtár igazgatóhelyettese) a jellemzően individualista, fogyasztói társadalomban megváltozott az emberek napi életvitele. Átalakultak kultúrafogyasztási szokásaik és elvárásaik is, ezért ők valójában nem tettek mást, mint "visszaadták" a polgároknak a könyvtárat. A használók kétségtelenül elégedettek, a könyvtárnak a közösségben betöltött szerepe nőtt, és a fejlesztést nyilvánvaló elismeréssel nyugtázzák a politikai és államigazgatási hatalomgyakorlók is. (Nyitott könyvtár Aalborgban - nagy siker; ref.: Fazokas E.)


21 éves a Horvát Nemzeti Könyvtár - bár már patinás, éjfélig is nyitva tartFEL

A könyvtáros idegenvezető elmondta, hogy 21 évvel ezelőtt modern volt a könyvtár. A mai elvárásokat ismerve már kevésbé az; túlságosan a nyomtatott dokumentumokra összpontosít. A helyzeten javít, hogy állományukat a weben is egyre nagyobb arányban teszik közzé. A magyar digitalizálási jellemzőkhöz képest talán a zenei dokumentumok nagyobb aránya tűnik fel.
Néhány adat az intézményről:
- használók: 13,809 (2014); látogatók: 230,409 (2014); online látogatók: 539,984 (2014)
- éjszakai nyitva tartás 150 olvasói hellyel: 21.00-24.00; ezt az előjegyzést igénylő szolgáltatást 2014-ben 15,204-en vették igénybe; (egyébként nyitva tartás: hétfőtől péntekig 8.00-21.00, szombat: 8.00-15.00)
- a könyvtár holnapján link katalóguskeresőként ún. discovery service (elektronikus "felfedező szolgáltatás") működik, azaz több adatbázist ki-bekapcsolgatva lehet (egyszerre) keresni
- nettó alapterület: 36,478 m2; teljes alapterület: 44,432m2
- kb. 3 millió dokumentum (OSZK: 8 millió dok.)
- 7 egyszemélyes kutatói szoba, 100 fős konferenciaterem
- film a könyvtár digitalizálási projektjéről: link (MG)
Fényképek: link


A könyvtár, mint pártatan találkozóhely esete a szólásszabadsággalFEL

A norvég könyvtári törvény módosítása szerint a közkönyvtárak "pártatlan találkozóhelyek, beszélgetések és viták helyszínei". Norvégiában a közkönyvtárosok a helyi önkormányzat alkalmazottai. Most szembesültek azzal, hogy a könyvtárakban, amelyek a helyi lakosság számára közösségi térként funkcionálnak, hogyan szervezzenek politikai vitákat, milyen megfontolások alapján szűrhetik meg a befogadott rendezvényeket.
Stavangerben, Kristiansandban és Oslóban már szereztek tapasztalatokat az ilyen jellegű rendezvényekkel. Az egyik helyen megfelelő indoklással elutasították például a SIAN (Stop Islamisation of Norway) egyesület jelentkezését. A másik helyen azért nem fogadták be a rendezvényt, mert a SIAN eleve kizárta a vitát, nem engedett volna kérdéseket sem feltenni. A legjobban sikerül rendezvények Stavangerben és Oslóban zajlottak a következő témákról: idegengyűlölet, fasizmus, nácizmus. Felmerült, hogy a könyvtárak rasszizmusmentes helyek, hogyan reagálnak majd a bevándorlók, állást foglaljanak-e a könyvtárvezetők. (Politikai viták színhelyévé válnak a közkönyvtárak?; ref.: Hegyközi I.)


Használóképzési kihívások a felsőoktatásban (olvasóink szavazatára)FEL

Steven Bell, egyetemi könyvtáros szerint:
- A hallgatók sokkal eredményesebbek tanulmányaikban, ha elhiszik magukról, hogy képesek új dolgokat megtanulni és elsajátítani.
- Az oktatók szerint a hallgatók legnagyobb problémája az érdektelenség, a motiváció hiánya. Az egyetemi könyvtárosok bemutató óráinak új nézőpontja ennek megváltoztatásában segít.
- A hallgatók sokszor értékelik le (korábbi élményeik hatására) addigi teljesítményüket, becsülik le addig szerzett tudásukat. Az egyetemen dolgozók feladata elhitetni és meggyőzni őket a korábbi tudás újrahasználhatóságáról.
- A hallgató szerint már nem tudnak újat mondani nekik a keresőprogramokról egy könyvtári órán. A legnehezebb dolog megláttatni velük, hogy eljárásaik még fejleszthetőek.
- A hallgatók figyelmének megnyerése kialakíthatja az egy életen át tartó érdeklődést, az olvasás iránti vonzalmat, a kutatási munkák biztosítását. (ref.: NM)


Szakmai elismerést kapok... (szavazás)FEL

Szakmai elismerést kapok... - adtuk a kiegészítendő kérdést a KIT-portálon a múlt héten. A kiegészítések megoszlása:
7 - ilyenre nem emlékszem
4 - apróbbakat, ami a napi munkámat segíti
8 - kb. reálisan ítélnek meg / ismernek el
3 - néha azért elismernek
11 - a használók rendre megbecsülnek
8 - az eredményes munka öröme.
A nem reprezentatív válaszokból úgy tűnik, hogy a válaszadók 17%-a nem ismeri ez elismerés fogalmát. 47% a munkában, vagy annak eredményében lát elismerést. A válaszadók kevesebb mint 1/5-e (18%) elégedett többnyire a renoméjával. Túlnyomóan frusztráltak vagyunk. (MG)

Hírforrás:
2016. június 22.

Nyári könyvtár-pr: használókat bevonó flashmobot vet be a Halis-könyvtárFEL

A nagykanizsai közkönyvtár a nyár hétfői könyvtárnyitásaira flashmobokkal készül. Azt a lehetőséget használják ki, hogy olyan közmunkás munkatársuk lett, aki fiatalok önfejlesztését segítette eddig és maga is nagyon fiatal. A programmal rövid bemutatkozási lehetőséget teremtenek a magukat megmutatni kívánóknak. A hétfői nyitás előtti 10 percben történik mindez.
Czupi Gyula könyvtárigazgató a villámcsődület céljáról elmondta, hogy megvizsgálták az elmúlt évek adatait és a hétfői nyitások időpontját találták arra a legalkalmasabbnak, hogy a "mutatványosok" spontán közönségre találjanak a könyvtár előtt. Abban bíznak, hogy idővel csak a villámcsődület kedvéért is többen megjelennek a könyvtár előtt (később a könyvtárban), mert vonzza őket a program, esetleg maguk is vállalnak bemutatkozást.
A felhívás itt olvasható: link


A kódolás órája 1. - Sóskúti gyerekek programoznak a könyvtárbanFEL

A KIT múlt heti híre link az alábbi hazai példát kaptuk Sóskútról, Kulcsárné Bernáth Hajnalkától:
- "Az az ember, akinek van papírja, ceruzája és radírja, valamint hajlandó merev szabályokhoz ragaszkodni, gyakorlatilag egy univerzális számítógép." Alan Turing
Könyvtári órák alatt megkérdeztem a tanulókat, hogy programoztak-e már. "Nem" - válaszolták. Ez adta az ötletet, hogy gyerekeknek való programokat keressek. Így találtam rá a Hour of Code, magyarosítva a Kódolás órája című kezdeményezésre.
Meg is hirdettem és érdekelte is a gyerekeket. Főként a fiúkat. Azok, akik végigmentek az általuk kiválasztott pályán, a játék végén egy ajándékot és egy oklevelet kaptak. Az első évben én segítettem, a második évben pedig főként egymásnak segítettek.
2015 decemberében részt vettem a Microsoft Kódolás órája rendezvényén. A programozás és a Harcsa Veronika előadása után a kávézó mellett, egy kis beszélgetés, majd vita alakult ki az általános iskolai informatika oktatásáról.
A részvevők között néhány informatikus is volt. Ők azt tartották, hogy a hazai oktatás elavult. Elkezdték sorolni az okokat. A pedagógusokat én védtem: igény lenne ugyan a folyamatos önképzésre, de ezek drágák és/vagy olyan időpontokban vannak, ami nem jó stb. Elmeséltem nekik, hogy sokan éjjel készülnek fel a következő napra, mert családjuk van.
Sajnos, informatika órán a játékos programozásra alig van idő. Egyes informatikatanárok is ellátogattak a link weboldalra az óráikon.
Szerintem egy-egy informatikus - pl. aki bírálja a hazai oktatást - indíthatna egy programozási szakkört az általa kiválasztott iskolában. Természetesen ingyen, mert a KLIK-nek nincs pénze erre.
A programozás hírveréséhez köztes megoldásként a könyvtárak is felhasználhatók, bár a gyerekek elmondták, hogy otthon is ellátogattak a honlapra. Ez volt a célom.

Hírforrás: Kulcsárné Bernáth Hajnalka (Andreetti Károly Községi Könyvtár, Sóskút)
2016. június 22.

A használók hasonlóan gondolkodnak. A szolgáltatók és a szabályozók viszont nemzetállamok kereteibenFEL

Németh Márton beszámolója a zárai LIDA 2016 konferenciáról (jún. 13-17.)
- Aram Sinnreich az American University, Washington, USA oktatója a szerzői jog, média etika, információszabadság és adatvédelem kérdéseit boncolgatta nemzetközi kitekintésben. Az előadáshoz másnap egy workshop is kapcsolódott. A különféle jogrendszerekhez kapcsolódó szerzői jogi rezsimek, a tartalomtulajdonosi, tartalomszolgáltatói és közgyűjteményi érdekek összecsapása rendkívüli mértékben bonyolulttá teszi a helyzetet. A nagy konszernek politikai érdekérvényesítő képességével szemben a könyvtárak nehezen tudják felvenni a versenyt, s ennek számos negatív következménye van. A piaci szemlélet elég egyoldalúan érvényesül a közösségi érdekekkel szemben. Európában ráadásul még a piac nemzetállami alapú szétaprózottsága is megnehezíti a helyzetet. A tartalomszolgáltatók a saját modelljeik kialakításával egyszerre élvezik előnyét a közös európai gazdasági térnek, illetve a még mindig létező nemzetállami széttagoltságnak, amelynek révén 26-szor 26-féle szabály szerint tudják eladni az adott kulturális termék felhasználási jogosultságait az EU-n belül. A felhasználói magatartás terén mindkét kontinensen rohamosan terjed a remix kultúra, a különféle kulturális alkotások új minőséget előállító egyedi ötvözése melyre szintén nincsenek igazán megfelelő szerzői jogi válaszok. A szerzői jog kifejezetten a kreativitás gátjává válik e tekintetben.


Nyilvánosak lesznek-e a könyvtárak által közpénzből digitalizált tartalmak?FEL

A közelmúltban jött a hír: minden EU-ban készült tudományos publikáció szabadon hozzáférhető lehet 2020-tól link Ez felveti, hogy a tudományos kutatások forrásaként a magyar könyvtárakban az utóbbi néhány évtizedben közpénzből digitalizált tartalmak mennyiben és milyen minőségű hozzáféréssel lesnek elérhetők?
További szempontok a témában: Hozzáférést biztosítani az állományhoz. Nyílt digitalizált kulturális tartalmak előállítása és használata link


Felmérés: a többség még mindig a könyvtári programokat 'népszerűsít' a Facebook-onFEL

A jelen tanulmány alapjául szolgáló kutatás három kérdésre kereste a választ:
1. Hogyan érik el a könyvtárosok a fiatal könyvtárhasználókat a közösségi média profilokon keresztül?
2. Milyen szakmai szerepeket vállalnak a könyvtárak a fiataloknak szóló közösségi média megjelenésekben?
3. A könyvtárosok szerint milyen szerepet játszhat a közösségi média a fiataloknak nyújtott lelki gondozásban? ...
Az eredmények azt mutatták, hogy a könyvtárosok egyre tudatosabban használják a közösségi oldalakat. A többség még mindig a könyvtári programokat népszerűsíti vagy más alapvető információt szolgáltat a könyvtárról ezen a csatornán keresztül. A közösségi oldalakon való aktivitással a könyvtárak folyamatosan kifejezik a fiatal korosztály iránti elkötelezettségüket és a kapcsolat erősítésének szándékát. A könyvtárosok döntő többségének a közösségi oldalakon való aktivitás munkaköri kötelessége. A lelki gondozás vonatkozásában a könyvtárosok kevésbé voltak tájékozottak, ugyanakkor egyetértettek abban, hogy ez a funkció fontos a könyvtárosképzés tananyagában és a munkahelyen egyaránt. (Facebookozás: könyvtári szolgáltatások népszerűsítése fiataloknak a közösségi médiában; ref.: Tóth M.)


Működik-e könyvtáradban a Peter-elv?FEL

A Peter-elv lényege, hogy egy vállalati hierarchiában gyakran aszerint léptetnek elő valakit, hogy az addig betöltött pozícióját hogyan végezte. Ez elsőre logikusan hangzik, hiszen ha valaki jól csinál valamit, megérdemli az elismerést - de gondoljon bele még egyszer: ugyan mi értelme van valakit azért kinevezni egy tisztségre, mert egy másikban jó volt? Hát nem az lenne ésszerűbb, ha azt néznénk meg, hogy az illető a betöltendő pozícióra mennyire tűnik alkalmasnak? Hiszen adott esetben teljesen más kvalitásokra és képességekre lehet szükség az új munkakörben, mint abban, ahol jól teljesített.
Mindez persze nem azt jelenti, hogy az előléptetett az új munkáját ne végezhetné nagyszerűen. Azonban a Peter-elv szerint ha ez így lenne, akkor annak újabb előléptetés lesz a vége, így előbb-utóbb úgyis eléri mindenki azt a pozíciót, ahonnan már nem fog kitűnni a teljesítményével, és nem jut feljebb - vagyis az újabb és újabb előléptetéseknek hála, eléri a inkompetencia-szintjét.


A 3D-s printerek piaca - felkészül-e a könyvtár?FEL

A következő másfél évtizedben az egyik fő trend az lesz, hogy a jelenleg leginkább ipari méretben használt és nagyon drága készülékek olcsóbbá válnak, és sorra jelennek meg a háztartásokban. Az előrejelzések szerint 2030-ra például az észak-amerikai és európai háztartások felében működik majd egy vagy több 3D-s nyomtató. A piac évről évre bővül, s a szakértők szerint az igazi forradalom 2025 körül jön el, 2030-ra pedig már évente 70 milliárd dollár értékű ilyen printer fogy majd.

Régebbi hírforrás(ok): Az első 3D-nyomtató magyar könyvtárban? - a Békés Megyei Könyvtár tapasztalatai 2. link

Vajna viszi a MaNDA archívumát?FEL

-?Jelenleg próbáljuk értelmezni, ennél többet nem szeretnék nyilatkozni - reagált Lovas Lajos, a Manda igazgatója lapunknak a határozattal kapcsolatban.
A kormány a háttérintézmények számának csökkentéséről szóló terve már év elején ismert volt. Ekkor indult el a háttérlobbi a Mandán belül működő, jelentős mozgóképes könyvtárral rendelkező, korábban Magyar Nemzeti Filmarchívumként ismert intézményért. Ezt a közgyűjteményt szívesen vitte volna a Magyar Művészeti Akadémia, az Országos Széchenyi Könyvtár is, de úgy tudjuk, csak a Magyar Nemzeti Filmalap terjesztett be tervet arról, hogy a jövőben mit kezdene vele és hogyan üzemeltetné nyereségesen az archívumot. De csakis az archívumot, a Manda egészében Vajnáéknak sem kellett.
Az ózdi filmes "ősrobbanás" ötletgazdája Szőcs Géza, egykori kulturális államtitkár, aki 2011-ben "forradalmat" emlegetett a filmintézet bázisán létrejött Manda állami megalapítása és Ózd "felemelése" kapcsán. Az eredeti terv szerint az élményparkon túl itt hozták volna létre a szerverközpontot az ország teljes kultúrkincsének digitalizálása és egy központi honlapon való közzététele érdekében, de a nagyközönség(?) számára egyelőre még nem nyílt meg az intézmény.

Hírforrás: NOL
2016. június 22.

Akik az adatok birtokában vannak, nem értenek a hálózatokhozFEL

A hálózatkutatás hatásos eszközt ad a korrupcióval, a terrorizmussal és a járványokkal szembeni harchoz is - állítja az új tudományág úttörőjének számító Barabási Albert-László. - A minden lépésünket előre jelezni képes Big Brother nem csak Magyarországon nem létezik, hanem az USA-ban sem. Azért sem, mert akik az adatok birtokában vannak, nem értenek a hálózatokhoz. A magyar helyzetet nem ismerem, de Amerikában azt látom, hogy hiba a töménytelen adatmennyiség a kormányszerveknél, akik az adatokon ülnek, tökkelütöttek: pont úgy használják azokat, ahogy a hálózatkutatás eredményeinek megjelenése előtt tették. Csak a piac fizeti meg ugyanis az ehhez szükséges szaktudást.


Módosítják a svéd könyvtári statisztikát - a használókból indulnak kiFEL

A könyvtári statisztika módosításának oka elsősorban az, hogy elérjék a svéd hivatalos statisztika minőségi szintjét. A 2013-ban életbe lépett új statisztikai törvény magasabb minőségi követelményeket írt elő, és azt, hogy közelítsen az európai statisztikai gyakorlathoz. A korábbi modell erre alkalmatlan volt. Az adatok gyűjtése négy különböző kérdőív alapján történt, melynek a kérdései is eltértek egymástól (könyvtártípus szerint).
Amióta a svéd könyvtárak regionális rendszerben működnek, és egyre több könyvtárat integrálnak, nem logikus, hogy eltérő kérdéseket kapjanak. Az új statisztikai rendszerben a kérdések a média tartalmára irányulnak, nem a média típusára. Az érdekes, hogy milyen tartalmat akarnak a felhasználók, nem pedig az, hogy milyen formátumút. (Nem tudtak persze ellenállni az olyan kérdések feltételének, hogy "írott könyv" vagy "hangos könyv", de nincs olyan, hogy "nyomtatott vagy digitális" - ld. a link címen a svéd kérdőívet.)
Az új svéd könyvtári törvény eredményeként (2014) már új kérdések szerepelnek a kérdőívben; a törvény előtérbe helyezett bizonyos használói csoportokat, s emiatt külön kérdések vonatkoznak a gyermekekre, fiatalokra, diszlexiásokra, az idegen nyelvű és a nemzeti kisebbségi nyelvű dokumentumokra is. (A könyvtárstatisztikai szakértői csoport javaslatai is hatottak a kérdőív kialakítására.) (Az átfogó nemzeti könyvtári statisztika felé vezető út Svédországban; ref.: Murányi L.)


E nélkül csak veszteni lehet - digitális írástudásFEL

Dobó Mátyás link : Óriási veszélyforrásnak érzem, hogy a digitális eszközök használata kimerül az 'olvasásban". Mert ami ma a gyerekek számára vonzóvá teszi ezeket az eszközöket, az valójában nem azokat a képességeket fejleszti, amitől ők felnőttként jobban fognak tudni boldogulni. Attól, hogy megtanulják interaktív eszközökön nézni a mesét, valójában még mindig csak a tartalomfogyasztást tanulják. Ami fontos ugyan, és egyben egy jó belépési pont is a digitális világba, de ez csak az első lépés. Az, hogy ezen keresztül kommunikálsz, szocializálódsz, olvasol, szerzel ismereteket és építed fel a saját univerzumodat, az maholnap a belépő szint lesz, amivel önmagában addig lehet eljutni, hogy az ember jó fogyasztó lehessen. De ennyi tudásból nem vezet út a karrierépítés felé. Ahhoz szükség van a digitális írástudásra is.
Az amerikai és angol elit iskoláktól a dél-koreai oktatási rendszeren át biztosan találnánk legalább egy tucat országot, ahol a kódolást ma, de legkésőbb holnap reggel az elemi tudás részévé teszik. De mi történik, ha nálunk ez nem holnapután, hanem 5-10 év múlva se lesz realitás?
- De mi történik azzal, aki egyik irányból sem tudja megközelíteni a hasonló szakmákat?
DM: Az csak fogyasztó lesz. Ha ez a jelenség egy egész régiót érint, akkor az történik majd, hogy elkerülik a régiót (vagy akár az egész országot) azok a projektek, melyek a termelésben a magas hozzáadott értéket jelentik - mert azoknak ez a tudás már a szerves része. De azzal is jár majd, hogy elviszik az automatizálható munkákat, ezáltal kiszolgáltatottabbá válnak a kimaradó régiók. Mivel nem lesznek benne a körforgásban, az utánpótlás-termelésben sem tudnak részt venni.




Analógiák

Miért okozhatnak károkat a könyvtártámogatási pályázatok?FEL

Ha a könyvtárak pénzszerzéssel, pályázatírással vannak elfoglalva, kevesebb figyelmük jut a használóra és a hatékonyabb működésre (MG)
- Vajon jó-e egy gazdaságnak, ha irdatlan mennyiségű pénz zúdul rá? - ezt latolgatták egy keddi konferencián felszólaló szakemberek. A rövid válasz, hogy nem igazán, de nem ennyire egyszerű a dolog megítélése.
Váradi Balázs: Ha a fő elfoglaltság a járadékvadászat, azaz hogy az államtól próbálnak meg minél több forrást kiszedni ahelyett, hogy a piaci működésre és hozzáadott értéket teremtő tevékenységre fordítsák az erőforrásokat, akkor a támogatások kevésbé járulnak hozzá egy ország gazdasági fejlődéséhez, mint ott, ahol értékteremtés, innováció zajlik.
Zsembery Levente: Miközben egy sikeres vállalkozás a szakember szerint a vevőre illetve a piaci igényekre koncentrál, odafigyel a hatékony erőforrás-felhasználásra ("nem költ hülyeségekre"), menedzsmentje jó, motivált és fókuszált, valamint rugalmas finanszírozási struktúra és rugalmas működési keretek jellemzik, addig egy magyar vállalkozásról ennek szinte pont az ellenkezőjét lehet elmondani. ... Az amúgy is korlátos keretek között működő menedzsment az idő jelentős részét a pályázatra, majd annak dokumentálására és az ellenőrzésre fordítja, ahelyett, hogy az ügyfeleivel, illetve a piaci igényekkel foglalkozna. Ez pedig visszaüt a versenyképességben is.


Mennyire szolgálja ki örömmel a könyvtáros a használót?FEL

Magyarországon végzik a legnagyobb örömmel munkájukat az értékesítéssel foglalkozó, illetve a szolgáltató iparban dolgozó munkavállalók Európában, a második és harmadik helyet Lengyelország és Litvánia szerezte meg - derül ki egy friss kutatásból. A világ legnagyobb próbavásárlásokkal foglalkozó cégeket tömörítő szervezete (Mystery Shopping Providers Association - MSPA) tette közzé a 2016 első negyedévére vonatkozó Net Happiness felmérés adatait. A kutatás azt vizsgálja, mennyire szolgálja ki örömmel a munkatárs a vásárlót.
Kutatásainkból pontosan tudjuk, hogy a vásárlói élményt rendkívüli mértékben befolyásolja az eladó viselkedése, többek között az, hogy örömmel szolgálja-e ki a vevőt. A Net Happiness Score mérés az egyike azoknak a programoknak, melyen keresztül egész Európában népszerűsítjük a mystery shopping (próbavásárlás) módszer, management eszköz értékét, és ezen keresztül az MSPA tagvállalatokat - hangsúlyozta Mózes István


Számít-e a tényadat-szolgáltatás? - A büszkén vállalt bunkóság ma politikai mozgalommá növi ki magátFEL

...És ez sajnos világtendencia, ahogy az antiintellektualizmus, a büszkén vállalt bunkóság politikai mozgalommá növi ki magát, és nemcsak a bölcsészettudományok, hanem az egyszerű, empirikus tények és tudományos kutatások eredményei is elvesztik minden jelentőségüket. Ehhez elég csak megnézni a jelenleg zajló Trump-kampányt, ahol hiába írja meg minden amerikai fact-checker oldal azonnal, hol és hogyan hazudott Trump, a hívőknek ez semmit sem számít. Magyarországon pedig ez már négy-öt éve annyira szerves része a mindennapi életnek, hogy szinte észre se vesszük.


Marketing és gerillamarketing - focira: ALDI és az OSZKFEL

Évente visszatérő kérdés, hogy karácsonyhoz közeledve érdemes-e felülni az ünnepi kampányhullámra, vagy azzal nyerünk, ha kimaradunk belőle?

Egyrészről azt mondhatnánk, hogy hagyjuk a karácsonyi kampányokat, hiszen mindenki a karácsonnyal jön, de valójában az emberek év végére gondolatban már annyira ráhangolódnak a karácsonyra, hogy az ünnepi üzenetek nagy hatékonysággal érnek célba.
Tehát nem az a fontos, hogy legyél más, mint a többiek, hanem:
- használd ugyanazokat a csatornákat, csak jobban
- használd ugyanazt az ünnepnap kommunikációt, csak eredetibben
- ülj fel a hullámra Te is a cégeddel, csak legyen még ötletesebb, mint a versenytársaké. (Nagykermarketing)
- Délután, az osztrák-magyar EB meccs kapcsán nem csak a két ország szurkolói heccelték egymást.
Az Aldi Magyarország és a Hofer Osterreich is beszólogatott egymásnak a Facebookon. (Közösségi Kalandozások)
- Magyar-Osztrák focimeccs zongorára és kórusra - Szilaveczky Árpád Nemzetközi Football-Match-Indulója mindenesetre igazi kuriózum, ugyanis egy focimeccs eseményeinek programzenei ábrázolását nyújtja. (Nemzeti Könyvtár)




Praktikus

Lassan-lassan fejleszti keresőjét a FacebookFEL

A Google keresőjétől még mindig fényévekre van a Facebook megoldása, de annak legalább örülhetünk, hogy megjelent a részletes(ebb) keresés lehetősége, így könnyebben megtalálhatunk embereket az oldalon.
Tíz éve a már azóta megszűnt iWiW-en is részletesebb keresési lehetőségek voltak, mint most a Facebookon, de a közösségi oldal tett néhány lépést abba az irányba, hogy valamivel könnyebben lehessen keresni rajta, gyorsabban meg lehessen találni még a gyakori névvel rendelkező emberek közül is azt, akit keresünk.
A legnépszerűbb találatok listája mellett, bal oldalt megjelenik pár opció, ahol a találatok dátuma, a tartalom megosztásakor megadott helyszín vagy az adott személy városa/települése alapján is lehet keresni. Sőt, szűkíthető úgy is a találatok listája, hogy például ismerőseink posztjai és csoportjaink tagjai között válogatunk.


Itt van, hogy miben segít ez a gomb a billentyűzeten! Ha előre tudtam volna?FEL

Kevesen tudják, hogy mire jó a Windows gomb a billentyűzeten. Ennek a gombnak a használata jelentős mértékben megkönnyíti a számítógép használatát. Ha más gombokkal kombináljuk, akkor csodákra képes! Jegyezd meg az alábbi billentyűkombinációkat és újabb szintre emelkedik a számítógépes tudásod?
Windows billentyűkombinációk:
1. Win + felfele nyíl: teljesre nyitja az aktív ablakot
2. Win + balra nyíl: a képernyő bal felére küldi az éppen aktív ablakot, ami így pont a képernyő felét takarja
...




Kisszínes

Felújították a világ egyik legrégebbi könyvtárát MarokkóbanFEL

Először léphet be a nagyközönség a világ egyik legrégebbi, az elmúlt négy évben nagyszabású munkálatokkal helyreállított könyvtárába Marokkóban. A könyvtár helyreállításának költségeit egy kuvaiti bank adományából finanszírozták.
A Fez óvárosában lévő bibliotékát 859-ben alapította egy tehetős muzulmán asszony, Fatima al-Fihri. Az egyetemet és mecsetet is magába foglaló Al-Karavijjin-komplexumhoz tartozó könyvtár történelmi kincsként számon tartott, egyedülálló iszlám kéziratoknak ad otthont. Az épületet az óvárosi rész 27 másik történelmi helyszínével együtt nyitották meg. A helyreállítási munkálatok összköltsége 30 millió dollár (8,4 milliárd forint) volt.


Rendezvény könyvtárban - Belehalt sérüléseibe a meglőtt brit parlamenti képviselőFEL

A 41 éves Jo Cox fogadóórájára készült csütörtökön a Leeds közelében lévő Birstall kisváros könyvtárában, amikor eltalálták. Kórházba vitték, de nem tudták megmenteni az életét, kora este bejelentették a halálhírét.
Az ellenzéki Munkáspárt alsóházi képviselője a tavalyi parlamenti választásokon nyerte el mandátumát, két gyermek édesanyja.
Az egyik szemtanú szerint a helyszínen két férfi konfliktusba keveredett, és a képviselő közbe akart avatkozni, amikor a lövések eldördültek. Ugyancsak szemtanúk számoltak be arról, hogy a támadó egy régi típusúnak tűnő kézifegyverből három lövést adott le Jo Coxra, majd késsel is megsebesítette, végül belerúgott a földön fekvő nőbe.




Információforrások

A MIT minden tudományos tananyagát ingyen elérhetővé tetteFEL

A világ egyik leghíresebb mérnöki és technológiai egyeteme, a Massachusetts Institute of Technology az angolul tudományt tanulni vágyóknak kedvez.
Több mint 2400 kurzusának tananyagát töltötte fel online az MIT, ezzel is biztosítva a tudomány és a tanulás szabadságát. Az egyetem elsősorban mérnöki, fizikai és egyéb technológiai kutatásairól híres, de a feltöltött tananyagok listájára felfért a programozás és a kvantummechanika mellett az antropológia és más humán kurzusok is. Európában hasonló, áttörést jelentő rendszeren gondolkodik az EU soros elnökségét betöltő Hollandia is, elképzelésük szerint 2020-tól ingyenesen elérhetővé tennék az összes tudományos kutatási eredményt és publikációt.

Régebbi hírforrás(ok): Ingyenes műszaki egyetemi kurzusok a MIT-ről link



Hírlevélről

A hírlevél hetente, térítésmentesen, csak elektronikus formában jelenik meg. A KIT nyomtatott példányai megtalálhatók a Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtárban is (Könyvtári Intézet, Budapest).

A KIT-archívum tartalma:
Közel 20.000 hír, 2002-től
A KIT-et az EPA (Elektronikus Periodika Adatbázis) is archiválja.

A megrendelők száma kb.:
3200 fő

Olvasói létszám:
kb. 3500 fő

Adatvédelem
A KIT szerkesztői a birtokukba kerülő használói adatokat bizalmasan kezelik, azt csak az eredetileg megjelölt célra használják, harmadik fél részére nem adják át. A használati adatokat a csak az egyedi adatközlőket (ha tudomásukra jut) nem visszafejthető módon, összegezve teszik közzé. Pl.: összes olvasói létszám, vagy felmérés eredményeképpen: a KIT-olvasók x %-a vezető beosztású. A használói felmérésekben a válaszadás anonim.
A szerkesztők a KIT-tel kapcsolatos visszajelzéseket egymás körött megbeszélik, és visszajeleznek a levélírónak.

A KIT tulajdonosa

www.gmconsulting.hu