317 hazai könyvtári döntéshozó válasza alapján megállapítható, hogy a hazai könyvtárak rekordjaik beszerzéséhez leginkább saját IKR-jüket használják -- 175-en jelölték ezt a többválasztós kérdésben. Enyhén lemaradva a KELLÓ és az OSZK jön szóba. A kérdés azért is lényeges, mert a rekordok átvétele jelentősen tehermentesíti a könyvtárakat, egyúttal pontosítja a hazai könyvtárak bibliográfiai leírásait, javítja a visszakereshetőséget. (Más kérdés, hogy a hatékonyság-növelésnek továbbra is hatalmas, kihasználatlan lehetőségei vannak.) A MOKKÁ-t, mint forrást 7-en jelölték meg, az OCLC-t 19-en, s közel ennyien jeleztek más nemzetközi forrást.
Az IKR-felmérés tavaly 429, az idén 437 könyvtári döntéshozó véleményét térképezte fel meglévő szoftvereikkel kapcsolatos tapasztalatáról, illetve az általuk kívánatosnak tartott fejlesztési irányokról. (MG)

A játékbolt oldalsó traktusában található a könyvtárhelyiség. A fenntartást az önkormányzat fizeti a bolt tulajdonosának. A kb. 30 négyzetméteres könyvtár szimbiózisban működik a bolttal és a helyiség sarkában lévő önkormányzati fogadóhelyiséggel. (Itt kétmonitoros számítógép segíti az időre hívott vagy időt kért állampolgárt, aki az önkormányzati alkalmazottal -- rendőrrel, szociális munkással stb. -- találkozhat itt.) Nem jellemző Hollandiában sem, hogy 1000 fő alatti településeken könyvtár működjön, több funkció összevonásával azonban még fenntarthatóvá válik a működtetés. Könyvtáros természetesen nincs. A személyzetet a játékbolt-tulajdonos adja, segít annak, aki elakad. A kölcsönzést és a fizetést az olvasók maguk végzik. Néhány naponta pedig az Overijssel Tartományi Könyvtárellátó Vállalat link betanított munkása végez bejárást, simogatja meg a polcon a könyveket, DVD-ket. Az állományt félévente forgatják az ellátórendszerben.
1-2. A Könyvtárhelyiség képe a játékbolt felől. A 2. képen még a mackók is a könyvtár felé néznek :-)
3. Kevés könyv, szinte kizárólag fikció, de bármi ingyen megrendelhető az ellátórendszerből. Középen a fizető- és a kölcsönző automata
4. Az érintőképernyő fölött a könyvtárhasználat 13 lehetősége.
5. Az ingyenesen rendelt könyvek innen vihetők el.
6. A könyvtári rendszer katalógusa.
7. Az önkormányzati fogadószoba, mely bizalmas beszélgetést is lehetővé tesz.
8. A könyvtárépület kívülről. Bal oldalon a könyvtári rész, a sok helyről ismert, egységes könyvtári és az önkormányzati lógóval.

Bodó Balázs, a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszékének szakirányvezetője, A szerzői jog kalózai könyv szerzője szerint fontosabb az internetkalózokra erőforrásként gondolni, akik óriásarchívumot hoznak létre ingyen.
A Warner Bros. megbüntette Magyarországot a kikerült illegális digitális filmkópiák miatt. Lépésükkel megvédik a nagy piacaikat, itthon viszont a feketepiacot segítik.
Senki nem érti, hogy hogyan is működnek pontosan a digitális kulturális piacok, senki nem tudja, mit is kellene csinálni. Egyrészt borzasztóan ellenmondásosak a rendelkezésre álló információk, és nehéz azzal szembenézni, hogy két, egymásnak gyökeresen ellentmondó tapasztalat akár egyszerre is lehet igaz. Ráadásul nem sokat segítenek a külföldi példák sem, mert ez ügyben nincs globális tudás. Minden helyi kulturális piacokra vonatkozó tapasztalat szükségszerűképpen helyi. A magyar kulturális piac résztvevői sokszor olyan dolgoktól is félnek, ami Amerikában lehet, hogy releváns, de itt nem biztos, hogy ugyanúgy működik. Egy magyar művészfilmes hiába néz a hollywoodi stúdiókra, ha az ő példájukat követi, lehet, hogy rosszul jár. Az sem evidens, hogy egy magyar szakkönyvkiadónak az O'Reilly vagy a Wiley a követendő példa. És így tovább.
A holland kormány megnézte, milyen hatása van az illegális letöltéseknek a hazai gazdaságra. Az kutatásból az derült ki, hogy az ország egésze szempontjából évi 100 millió euró 'hasznot' hoz az illegális letöltés. A fogyasztónál a letöltés miatt lecsapódó évi 200 millió eurós fogyasztói többlet (ez az az összeg, amit zene és film helyett más termékekre költenek) ellensúlyozza a kulturális termelőket ért 100 millió eurós kárt.

Új digitális megoldásokat tartalmaznak, vagy ismert alkalmazásokat hoznak össze egy platformra a következő könyvek. A címre kattintva oldalakat láthatunk az adott könyvből.
1. Cathy's Book link
Egy nyomtatott könyv iPhone-változata sok olyan dologra képes, amire a papír nem: a vázlatos rajzok animált változata, hangposta üzenetek mint a történet része, audio és szöveges mashup összessége, ami több, mint az olvasható szöveg.
2. Operation Ajax link
A CIA részvétele az 1950-es iráni forradalomban mozgóképregény változatban. Sokkal több, mint a képregény elektronikus formája, a cselekmény a panelekben és panelek között zajlik, emellett a főszereplők háttérinformációját tartalmazó dosszié is bármikor képernyőre idézhető.
3. Music: An Appreciation link (an Inkling link textbook)
Annotált kották, amelyben a zenét tanulók magyarázatokat olvashatnak. A zenét hallgatva látható, hogy a kotta melyik részére vonatkozik a kommentár.
4. iBirdPro HD link
A hagyományos madárkönyv elektronikus formájában magunk választhatjuk ki keresési kulcsszavainkat egy sor jellemzőből (méret, lakóhely, szín, stb.) a közel ezer madarat tartalmazó katalógushoz. Ígérnek hozzá madárhangokat is nemsokára.
5. The Civil War Today link
Az amerikai polgárháború története, mintha ott lenne az ember a levéltárban, naplóbejegyzések, újságkivágások, fényképek között XIX. századi újságként megjelenő formában.
6. NYPL Biblion link
A New York-i Közkönyvtár gyűjteménye az 1939-es világkiállításról.
7. Glo Bible link
Bibliaolvasó alkalmazás nagyítás-kicsinyítés funkcióval, oda-vissza mozgási lehetőség az oldal olvasása és a megfelelő bibliai fejezet vagy könyv között.
8. Logos link
Egy másik bibliaolvasó alkalmazás, a szövegeken belüli hiperlinkekkel, külön ablakban megnyíló magyarázatokkal az archaikus szavakról, kereszthivatkozások, és dupla paneles olvasási lehetőség, amivel egyszerre több szöveg is olvasható, pl. bibliai és magyarázó.
9. Virtual History ROMA link
A Róma történelméről szóló tanulmányokat, fényképeket és illusztrációkat tartalmazó könyvet a város multimédiás története egészíti ki.
10. Welcome to Pine Point link
Ez a kiadvány bizonyítja, hogy nemcsak iPadre készülnek fantasztikusan érdekes ekönyvek. A web-alapú kiadvány video, audio és szöveg segítségével mondja el, mi történt egy kanadai kisvárossal. A hatásos történet mellett a média lehetőségeinek figyelemreméltó integrálása a mű. (ref.: HWJ)

GK: Jó lenne, ha a kiadók raktárából nem egyszerűen átkerülnének a könyvtár raktárába a könyvek.
Hálásak lehetünk a visszahozott női lektűríróknak, akik olvasásra buzdítanak.
Nyitni kell a könyvtáraknak. Nem elég, ha csak kiül az író, és a többiek hallgatják. A kultúrát társas eseménnyé kell tenni.

Az északi országok könyvtáros egyesületeit európai, sőt bizonyos elemeiben globális trendek befolyásolják. A hagyományos könyvtárkép az alapjaiban kérdőjeleződik meg. Az elektronikus szolgáltatások robbanásszerű térhódításával egyidőben kényszerül rá mindenütt a szakma arra, hogy a könyvtárnak, mint fizikai térnek a funkcióit újrafogalmazza. Egyre többen hozzák szóba nálunk is a harmadik hely koncepciót, mely a fizikai térben zajló szakmai átalakulási folyamat egyik fontos vetülete.
Az újrafogalmazott, ám ugyanakkor stabil alapértékekkel, identitással bíró könyvtári szféra intézményeinek, szolgáltatásainak pedig a társadalom irányában interaktív módon kell megjelennie. A fő cél, hogy a közpolitikai, szakmapolitikai erőtérben a saját felhasználói legitimálják a könyvtárakat, mint intézményeket, illetve a könyvtárosok munkáját. Ennek eléréséhez pedig mindenhol elengedhetetlen kitalálni a könyvtárat, mint márkanevet. A különféle szakmai könyvtáros civil szervezetek pedig kommunikációs stratégiáikból levezethető cselekvési programjaik révén eredményesen alakíthatják ezt a könyvtári márkát. E pozicionálási kísérletekből adok a cikkben ízelítőt. A könyvtári márkanevet egyszerre kell a belső szakmai nyilvánosság és a külső felhasználók felé felépíteni. A növekvő felhasználói vonzerő, a márkanév súlya pedig fontos adalékként szolgálhat a fenntartó irányában, a döntéselőkészítő folyamatban való szakmai álláspontok artikulálása során. (Németh Márton)

Októberben megnyílik a látogatók előtt a Pottermore weboldal, a legendás Harry Potter online világa. De néhány szerencsés mugli már előbb is regisztrálhat az oldalon. A weboldal lehetőséget ad az olvasóknak élményeik megosztására, beszélgetésre. Az oldalra ingyen lehet majd regisztrálni. (Prím)
Az Animus Kiadó bejelentette, hogy a Harry Potter-regényekből készülő e-könyvek között magyar változat is lesz. A Pottermore.com oldal fogja forgalmazni. (Kreatív)

Hangzott el Nagy Bálint előadásában a FSZEK egyik konferenciáján.

A tavalyi évben új épületrészbe költözött Zákányszéki Könyvtár adott otthont a 39. megyei könyvtáros napnak. A több mint száz könyvtáros előtt a spanyolországi tapasztalatairól tartott előadást Soós Csilla, a vásárhelyi könyvtár vezetője, de a hallgatók megismerhették skandináv kollégáik módszereit is, és téma volt az olvasóvá nevelés módszertana is.
A Tudás Alapítvány szervezésében járt Spanyolországban Soós Csilla, a Németh László Városi Könyvtár vezetője, aki ismertette tapasztalatait, míg a skandináv országokat ugyanezen alapítvány programjában kereste fel az egyetemi könyvtár vezetője, Mader Béla.
- A legfontosabb, hogy a szülők mutassanak példát a gyerekeknek, hogy azok olvasó emberré válhassanak -- mondta el előadásában az Országos Széchenyi Könyvtár szociológus-könyvtárosa, Péterfi Rita, aki szerint ezt segíti, ha a gyerekek a lakásban több helyen is találkozhatnak kötetekkel, amelyeknél kisgyermekkorban fontos, hogy színesek legyenek.

Könyvmoly gyerekeknek kínál értelmes kikapcsolódást a nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár. Hétköznapokon 9 és 12 óra között várja őket a Kálvin téri épületben Azolo, aki érdekes figura, természetesen igazi könyvmoly. Ráadásul Azolo ott van a neten is...

Tavaly közel 13 ezer könyv jelent meg idehaza. A vidéki könyvtárak kasszájában a kopott állomány és a kötelező irodalmak pótlása után alig marad pénz az újdonságok beszerzésére. Míg a nyolcvanas években egy könyvből 6-8 példányt is beszereztek, ma örülnek, ha egyet venni tudnak.
Körkép: Kecskemét, Kalocsa, Tiszakécske, Dunavecse.

Az adatvédelmi biztos szerint az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény tervezetének lényegi rendelkezései sok esetben az 1992-ben elfogadott, más informatikai környezetet tükröző, mára elavult törvényi szabályozásra alapoznak. Jóri András ezt Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszternek címzett, június 10-én kelt állásfoglalásában közölte, amelyet pénteken tettek közzé az ombudsman honlapján.
... Jóri András sajnálatosnak nevezte, hogy a tervezet közérdekű adatok megismerésére vonatkozó része nem határoz meg olyan szabályokat, amelyek bárki számára lehetőséget biztosítanak az indokolatlannak tartott minősítés elleni hatékony fellépésre. Kifogásolta azt is, hogy a tervezet nem tartalmazza részletesen, milyen szempontok szerint állapítja meg a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a bírság mértékét.

Többé nem kell törniük a fejüket az idős, beteg embereknek azon, hogy hogyan juthatnak izgalmas olvasnivalóhoz anélkül, hogy könyvtárba kellene menniük, vagy drága könyveket kellene vásárolniuk. A megoldás a Könyvet a házhoz szolgáltatás, amely július 1-től a budapesti Ferencvárosban is elérhető.
Hasznos kezdeményezés valósul meg július 1-től a Ferencvárosban: mint az már több Budapesti kerületben működik, itt is elindul a Könyvet a házhoz szolgáltatás, amelynek lényege, hogy az idős, beteg, mozgásukban korlátozott, vagy valamilyen okból kifolyólag lakáshoz kötött emberek számára könyvtári könyveket, folyóiratokat, hangoskönyveket, és igény esetén lejátszó eszközöket szállítanak házhoz, akár rendszeresen is. A szolgáltatás másik nagyszerűsége, hogy teljesen ingyenes, így nem kell azon aggódni, hogy akár az idős emberek megengedhetik-e maguknak.

A cikk az Arapahoe Körzeti Könyvtár (Arapahoe Library District, ALD) hivatalos weboldalának újratervezési folyamatára, illetve fejlődésének lépcsőfokaira koncentrál. A Körzeti Könyvtár nyolc fiókkönyvtárral, mozgókönyvtári szolgálattal rendelkezik, és hátrányos helyzetűeknek is nyújt szolgáltatásokat, a közeljövőben számos új lehetőséggel kívánja szolgálni a nagy kiterjedésű terület városi lakosságát és lakatlanabb síkságait egyaránt. Az ALD egy merőben új, felhasználó-központú, interaktív honlapot hozott létre, nyílt forráskódú tartalomkezelő (Drupal) alkalmazásával. Munkájukat egy 2007 nyarán kezdett online kutatás eredményeire alapozták, amely szerint a használók nem látják a teljes oldal és a webes katalógus közti különbséget. Szeretnének könyv- és filmajánlókat olvasni, a gazdagabb funkcionalitás mellett. (ref.: Alpek E. A.)

A közösségi címkézés mint a metaadat-készítés legújabb formája a könyvtár- és információtudományi szakemberek érdeklődését is felkeltette. Több szakember szerint a közösségi címkézést be kellene építeni a könyvtári környezetbe, és ötvözni a folkszonómiákat a hagyományos osztályozással. Ugyanakkor néhány szakember megkérdőjelezi a közösségi címkézés minőségét, mivel a folyamat nincsen szabályozva. A cikk összehasonlítja a LibraryThing használói által készített címkéket a szakemberek által a Library of Congress tárgyszójegyzékéből (LCSH) kiválasztott tárgyszavakkal. Vizsgálja a közösségi címkék és a szakemberek által adott tárgyszavak közötti hasonlóságokat és eltéréseket, továbbá a közösségi címkézés beépítésének lehetőségeit és akadályait a könyvtári rendszerekbe. Az eredmények szerint a közösségi címkék felhasználhatóak a könyvtári gyűjtemények elérhetőségének javítására. Ugyanakkor az egyéb címkék jelenléte gátolhatja a közösségi címkézés alkalmazását a hagyományos könyvtári katalógusokban. (Autoref.)

Bár jelentős méreteket még nem ölt a 'coworking' típusú munkahelyek mérete és száma, de a folyamatos hazai és nemzetközi terjeszkedés egyre kikerülhetetlenebbé teszi ennek az újfajta munkastruktúrának a számbavételét. A kreatív, inspiráló, a megszokottól eltérő irodai környezetet igénylő, jellemzően a fiatalabb generációt képviselő 'coworkerek' az elvárásaikkal egy újfajta irodai életteret teremtettek, ami a jövőben, több ok miatt is, egyre népszerűbbé válhat az irodabérleti piacon. A jövő generáció irodaigényéről, az indulásról, kihívásokról, terjeszkedésről a terület hazai úttörőjével, a LOFFICE egyik vezetőjével, Klementz Katával beszélgettünk.

2008 tavaszán a Western Washington Egyetem könyvtára (link interaktív felületet hozott létre azzal a szándékkal, hogy az egyetem dolgozói és hallgatói megírhassák ötleteiket és véleményüket a könyvtárról. Erre két hetet biztosítottak: május 7-e és 21-e között bárki megírhatta, mit tartana jónak, illetve mit kifogásol.
A projektet gondosan előkészítették: filmet (videót), posztereket, szórólapokat és kitűzőket készítettek, az egyetemi hírlevelében, a diákújságban és a diákok, illetve a könyvtár honlapján is felhívták rá a figyelmet. A kisfilm (link a projekt céljáról szólt, azaz arról, hogy a használók befolyásolni tudják véleményükkel a könyvtár működését. A többi eszköz csak a felmérést propagálta. (A közvélemény-kutatást a könyvtár új vezetőjének megérkezése előtti napokra időzítették.) (Murányi L.)

A média területén lezajlott forradalmi változások akár happy enddel is zárulhatnának, ha nem leselkednének új keletű veszélyek erre a folyamatra -- figyelmeztet a szubjektív cikket jegyző Eli Pariser. (Eli Pariser a MoveOn.org nevű érdekképviseleti testület elnöke, aki egy The Filter Bubble: What the Internet Is Hiding From You -- A szűrők buborékja: amit elrejt előled az internet című könyv szerzőjeként is hírnevet szerzett magának.) A kapuban ugyanis az őrök újfajta csoportja vette át a hatalmat, ám ezek már nem emberek, hanem számítógépes kódok.
A mai internet meghatározó szereplői -. a Google, a Facebook, a Yahoo és a Microsoft -- látszólag mindent megtesznek azért, hogy felajánlják a rendelkezésre álló információk elérésének lehetőségét. Ha sikerül úgy szűrniük a tartalmat, hogy az így kapott információk a lehető legszemélyesebbek, a leginkább relevánsak és vonzóak legyenek, akkor nő a felhasználók tábora - és még többekhez jutnak el az oldalak által közvetített hirdetések.

A könyvtári és információs szakemberről alkotott társadalmi kép régóta foglalkoztatja a szakmában dolgozókat. A cikk ezt az örök témát vizsgálja a könyvtárosság ábrázolásának tanulmányozásával a brit országos napilapokban, gyors technológiai változások időszakában.
A tanulmány a The Times és a The Mirror 1998. január 1. és 2008. december 31. között megjelent 264 cikk tartalmi elemzésén alapul. Az eredmények szerint a cikkek nem reprezentálják a könyvtárosok készségeit és feladatait. A bemutatott készségek hasznosságát és relevanciáját háttérbe szorítják a könyvtárak értékéről szóló beszámolók. A szakmai feladatok bemutatásakor azonban az eredmények pozitív képet festenek: a könyvtárosokat úgy ábrázolják, mint akik szakértők a tartalom ismeretében, műszaki kompetenciákkal és állománygyarapítási szakértelemmel rendelkeznek. Negatív viselkedési jellemvonásokról ritkán számoltak be a cikkek, és az újságok általában nem örökítik meg a negatív sztereotípiákat.

Kinézetében és tartalmilag is megújult közelmúltban a zalaszentgróti Városi Művelődési Központban működő könyvtár. Az olvasók már internetről is rendelhetnek könyveket. -- A TextLib program az Engedjü(n)k hát olvasni! projektnek köszönhetően indult be. Segítségével a VMK-ban, illetve a zalaszentgróti iskolákban működő könyvtárak kötetei számítógépes nyilvántartásba kerültek, ami megkönnyíti az olvasók dolgát -- fogalmazott Varga István igazgató. -- Láthatják a könyvállományt, ugyanakkor az ország bármelyik könyvtárából kölcsönözhetnek. A kiválasztott kötet két nap alatt megérkezik Zalaszentgrótra.

Ennek az áttekintésnek az a célja, hogy bemutassa, hogyan vált a h-index egy széles körű vita részévé, és hogyan fejlődött ki sokféle variánsa és különféle alkalmazása a 2005-ös bevezetése óta, valamint használatának néhány fontos kérdésére is kitér.
A vizsgálat azt mutatta, hogy a h-index gyorsan a bibliometria érdeklődésének homlokterébe került. A h-indexre vonatkozó tanulmányok a matematikai alátámasztásától kezdve számos olyanig terjednek, amelyek az indexek hiányosságait tárgyalják. Az áttekintés jól illusztrálja, mennyire széles körben alkalmazzák az indexet, és mire kell figyelni az alkalmazásánál.

"Találkozzunk a könyvtárban" címmel immár harmadszor rendezik meg Németország legnagyobb könyvtár-népszerűsítő kampányát 2010. október 24. és 31. között. A rendezvénysorozat koordinátora ismét a Német Könyvtáros Egyesület (DBV), támogatója pedig az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a fő téma ebben az évben a média- és információs kompetenciák.
A központilag szervezett rendezvények és a részt vevő könyvtárak saját programjai a könyvtári szolgáltatások teljes körét bemutatják a hét folyamán.
A cikk áttekinti az elmúlt években elért eredményeket, a tervezés jelenlegi szakaszát, ás javaslatot tesz arra vonatkozóan, hogyan lehetne még sikeresebbé tenni a könyvtári hetet ebben az évben: a lehető legtöbb könyvtár bevonásával az egész országban.

A Workmonitor felmérése szerint az alulfizetettség és a képzések hiányának következménye, hogy a magyar munkavállalók nem akarnak több felelősséget munkájukban.

A Facebookon található Like gombhoz hasonlatosan a Wikipedia-oldalakon egy Love gomb jelenik meg, amely a site szerkesztőit ösztönzi lelkesebb munkára.

Az ekönyv olvasók háromszoros növekedését mutatta ki az elmúlt egy év alatt egy nemrégiben végzett felmérés az amerikai családok körében. Jelenleg az amerikai háztartások 12 százaléka rendelkezik valamilyen ekönyv olvasására alkalmas eszközzel, ami pontosan háromszorosa a tavalyinak. (ref.: HWJ)

Jól teljesített az elmúlt esztendőben a könyvpiac, úgy tűnik, a nagy kiadók túlélték a válságot. Szinte mindegyik nagy hazai könyvkiadó javuló eredményekről számolhatott be. Az Igazságügyi Minisztérium online céginformációs adatbázisának segítségével megvizsgáltuk, hogy a nagyobb magyarországi könyvkiadók hogyan teljesítettek az elmúlt esztendőben. Az Alexandra, a Libri és a Bookline mellett megnéztük a korábbi 'nagyágyúk', az Európa, a Helikon, a Kossuth és a Magvető eredményeit.

A holland parlament szerdán elfogadta az új távközlési törvényt, amely többek között garantálja az internet semlegességét. Hollandia az első Európában és Chile után második a világon amely törvényben szavatolja az internet semlegességét -- számolt be a jogszabály elfogadásáról a holland média. A törvény többek közt megtiltja, hogy a mobil internet szolgáltatója pótdíjjal sújtsa az olyan távközlési szolgáltatót, amely -- mint például a Skype -- ingyenes vagy kedvezményes telefonálást és adatcserét biztosít.

Útjára indult a világ első, közösségimédia-alapú meséje, a Bátor Könyv. A cselekmény fonalát D. Tóth Kriszta indította el és minden héten más-más híresség ír hozzá új fejezetet, mégpedig az olvasók online szavazatai alapján. A mese írói közt találkozhatunk majd Kepes Andrással, Törőcsik Marival, Rácz Zsuzsával és Geszti Péterrel is.

A Vatikán online hírportált indít, amely XVI. Benedek pápa felszentelésének 60. évfordulójához igazítva, június 29-től lesz elérhető. A bejelentés szerint a rádióban, a nyomtatott sajtóban és a televíziós híradásokban megjelenő információk összefoglaló oldala lesz az új hírportál, amelynek fejlesztését Benedek pápa személyesen is nyomon követte.
A news.va címen található oldal szerdán, azaz Joseph Alois Ratzinger pappá szentelésének 60. évfordulóján indul -- mondta Claudio Maria Celli bíboros, a társadalmi kommunikációért felelős pápai tanács elnöke.

Sok web 2.0-s oldal rendkívül népszerű, és töméntelen mennyiségű információt tartalmaz, de ennek hányad része hasznos a tudomány számára? A tanulmány a rendkívül népszerű Flickr esetleges alkalmazását vizsgálja a tudományos életben. A szerzők a képeket 12 kategóriába sorolják, melyeket az Institute for Scientific Information (ISI) három fő hivatkozási indexéből nyertek. Képtartalom-elemzést alkalmaztak, hogy meghatározzák a talált képek típusát, a hozzájuk rendelt címkék (tags) használati gyakoriságának elemzését pedig azért végezték el, hogy a képhelyek mögötti kontextusba is bepillantást nyerjenek. Az eredmények azt mutatják, hogy a Flickr felhasználható néhány tudományterületen témaspecifikus képek forrásaként, de a nem témaspecifikus képek is értékesek lehetnek egy-egy tudós számára.

Szulák Krisztián: EPPA

19:46 Az előadó az EPPA Magyarországnál (link dolgozik, és ennek az adatbázisnak a működését szemléltette. Keresésnél uniót, metszetet és kivételt lehet képezni, illetve ezeket bárhogy összevonni. Például megnézhetjük a magyar rádiókat. Hasznos lehet közbeszerzési leírásoknál vagy versenytársfigyelésnél. A találatokat ki lehet nyomtatni, letölteni Wordben vagy kiküldeni hírlevélben.

19:50 A nap folyamán felmerült egy előadásban, hogy az olaj találatok között felbukkanhat a napolaj is. Az adatbázisban lehetőség van a szűrésre. Rendszeres szűréssel érhetjük el a hírleveleket, aminek mi állítjuk be a gyakoriságát. Pl. A Budapesti Értéktőzsde kért minden nap reggelre hírlevelet.

19:53 Felmerült kérdésként, hogy érdemes-e előfizetni egy ilyen adatbázisra ahelyett, hogy 3 embert felvennénk a hírek figyelésére, de az előadó szerint az adatbázis kb. egy ember fizetésével egyenértékű. Az adatokat leginkább hírportálokról gyűjtik, ezen kívül minisztériumok oldaláról, kormányzati portálokról. Az adatokat 'tisztán' kapják, reklám és képek nélkül. Elérhető náluk például az MTI is forrásként, de csak az érheti el, aki elő van fizetve az MTI-re. Print sajtót nem figyelnek, volt már rá példa, de akkor nekik is elő kellett erre fizetniük -- a cikkeket begépelték illetve beszkennelték. Fórumokat és blogokat egyelőre nem figyelnek, béta verzióban van.

Habók Lilla