Könyvtár Információ Társadalom
Heti hírlevél információs és könyvtári szakemberek számára - Szemlék, hírek, kommentárok      

KIT hírlevél évfolyamok

2008






KIT hírlevél: 2008. 12. 10. (45. szám)

E lapszám szerkesztője: Mikulás Gábor

Tartalomjegyzék


A portálon kívülre mutató linkek a szerkesztés pillanatában élnek.
Ha ezt a szolgáltató megváltoztatja, a forrás nem válik elérhetővé.

Portáltervezési fogások FEL

A minap jelent meg A honlapszerkesztés válogatott szakirodalma a Könyvtári Intézet portálján. A Manciból, Humanusból és a Nectarból összeállított anyagban sajnos még nincsen benne a Ne törd a fejem -- Felhasználóbarát webdizájn c. könyv. (De talán még javítható az anyag, akár 2.0-s alapon a bibliográfiakészítéshez a Katalisten kérve közösségi támogatást.) A téma felettébb érdekes, főként, ha a könyvtárhasználók virtualizálódásának tanúi vagyunk. Tehát az olvasóra mosolygás megfelelője mondjuk, hogy hány kattintásra vagy találgatásra kényszerítjük könyvtári vagy egyéb portálunkon. Nem járunk tehát messze az igazságtól, ha a portáltervezést a könyvtári tájékoztatás mellé helyezzük fontosságban és a könyvtárosképzési tantervekben. A kezemben lévő könyvtári könyv (681.3 K96) szerzője jól illusztrált példákkal aprópénzre vált olyan elveket, mint pl.: tisztítsuk meg az oldalt a zavaró zajoktól, felirataink legyenek teljesen egyértelműek (vö.: a használónak halvány lila gőze sincs arról, mi a különbség a kulcsszó és tárgyszó, keresés és gyorskeresés között, ezért csak növeli frusztrációját). Vagy: csökkentsük oldalunkon a szöveg mennyiségét 50%-kal; húzzunk ki minden felesleges szót stb. A használhatóság, mint az elemi udvariasság része c. fejezet részletezi, hogy a használót érő benyomások során hogyan változik a kezdetben maximális jóindulati tőke. A kötet használhatósági teszt-ajánlást is tartalmaz. A szerző a miheztartés végett több soron kiemeli: a weben a konkurens csak egy kattintásra van tűlünk.
Hírforrás: MG



Portátlanul -- TÁMOP kecskékkel, káposztákkal FEL

Az Európai Unió kiírt egy Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) és egy Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) nevű vastag pénzforrást. Az elsőről nem igazán tudok nyilatkozni, mivel csak vidéki könyvtárak vehettek részt benne, de ha csak kicsit is hasonlít a TÁMOP-hoz, akkor semmi jót nem várok attól sem. A hiba ott lett elkövetve, hogy az egyes országokra lett rábízva a pénz szórása az országban. Kecskére a káposztát, ráadásul ez egy nagyon balfék kecske lett, mert még a látszatát sem sikerült megőrizni a kertészeti kultúrának, csak a csámcsogás zaja és a szerteszét szálló levélfoszlányok töltik be a képernyőt. ... Mi lesz az eredmény? Megint lesz egy rakat portál (azért kevesebb, ahány IKR), újabb szekértáborokat felépítve. És mi lesz a portálokon? Semmi. De tényleg. Még ha a könyvtári tartalmakat húznák be, talán-talán. De úgy, hogy a portálnak magának gyakorlatilag csak annyi köze lesz a könyvtárhoz, hogy az OPAC-jának információit átrántja, a többit pedig lesz szíves a könyvtáros felrakni -- na ebből nem lesz semmi. Fogadhatunk is nyugodtan, van rá egy túrórudim. A másik baj, hogy ha még könyvtári tartalmakat is húznának át, még akkor is elég gyér lenne a tartalom, igaz egyre több könyvtár állít elő tartalmat, de az még mindig nulla egy indexhez képest. - F: dec. 2.
Ajánlás-terv -- Ezerrel pörög az agyam a múlt hét pénteki rendezvényen, főleg, hogy egyre mélyebb betekintést nyerek ebbe a TÁMOP-nak nevezett moslékosvödörbe. Néhány javaslat, kiindulási pontnak: ... - F: dec. 4.
Hírforrás: Élet és Könyvtár, link link



Miért éppen a könyvek az analóg világ utolsó bástyái? -- Felkészül vagy kullog majd a könyvtár? FEL

-- tette fel a kérdést tavaly novemberben Jeff Bezos, az Amazon elnöke a Kindle e-könyv-olvasó készülék bemutatóján. A válasz egyszerű: a nyomtatott könyvek elronthatatlanul egyszerűek és kipróbáltak, az olvasás több ezer éves fizikai mechanizmusa pedig kényelmetlenné teszi az állított képernyőről olvasást. Ám alig egy évvel később az utolsó bástyák is dőlni kezdtek, hogy lassan átadják helyüket a digitális könyvipar erődjeinek. A váltás mögött nem is annyira technikai áttörések, hanem a megfelelő alapokon nyugvó, jól átlátott jogi szabályozás húzódik. A Frankfurti Könyvvásáron megkérdezett könyvkiadók 40 százaléka szerint a digitális eladásokból származó bevétel tíz év múlva túlszárnyalja majd a 'papíros' kiadásokét. - F: dec. 3.
-- A könyvtári stratégia szerint a könyvtár az információs társadalom alapintézménye. E vélelem igaza szerint látni kell, hogyan készül fel a könyvtár az elektronikus könyvek várható megjelenésére. A jogi háttér tisztázására, az e-könyvek hardvereinek kölcsönzésére, a várhatóan tovább néptelenedő könyvtári terek revitalizálására, meg ilyenek. Vagy lehet, hogy felállt már a szcenáriókat latolgató munkacsoport, csak nem tudunk róla? (MG)
Hírforrás: HVG, link



Elektronikus könyvek a közkönyvtárakban -- használói tapasztalatok FEL

2004 áprilisa és 2006 júniusa között felmérték az Essex County Libraries elektronikus könyvállományának használatát. (Már 2004-ben is vizsgálták a közkönyvtári elektronikus dokumentumok iránti érdeklődést.) A felmérés mind a kézi számítógépeken (PDA) olvasható (kölcsönözhető), mind az internetről letölthető dokumentumokra kiterjedt. Az 58 válaszadó által megfogalmazott véleményekből világosan kiderül, hogy 1) nagyon komolyan kell venni az elektronikus könyvek marketingjét, 2) vannak kiemelkedően népszerű műfajok (pl. a science fiction, szépirodalom), és 3) a válaszadók többsége fiatal, 21 és 30 év közötti. Kevés olyan eredménnyel járt a felmérés, mely az eddigi vizsgálatokból nem lett volna ismert (pl. az e-könyvek kedveltségének okai, technikai problémák stb.), de az lényeges felismerés volt, hogy a tájékoztatásnak nagy szerepe van az elektronikus könyvek használatában, hiszen a megkérdezettek 81 százaléka (47/58) csak véletlenül, az interneten böngészve talált rá a könyvtár elektronikus kínálatára, és csak néhányan értesültek szórólapon az új lehetőségekről. - F: Elektronikus könyvek elérhetővé tétele a közkönyvtárakban. Felhasználók reakciói / ref.: Murányi L. In: Könyvtári Figyelő, 2008/3.
Hírforrás: Manci: link



Europeana -- inkább kompenzálás? FEL

Amennyiben az európai gyűjtemények haladnának a korral, és elvégeznék mindazt, ami a digitális korszakban a kötelességük lenne, az Europeanára nem is volna szükség, hiszen egy egyszerű internetes kereséssel, akár a Google segítségével is bármilyen digitalizált kulturális örökséget könnyen el lehetne érni. Az online katalógus jelenleg mintegy kétmillió tételt tartalmaz, 2010-ig a tervek szerint tízmilliósra nő az állomány. Ez utóbbi szám is eltörpül azonban amellett, hogy egyedül könyvből 2,5 milliárd kötetnyi vár arra, hogy az európai olvasók az interneten keresztül is hozzáférhessenek. Jelenleg a nagy nemzeti könyvtárak anyagainak alig egy százaléka van digitalizálva -- a cél az lenne, hogy 2012-re ez az arány négy százalék legyen, és utána még azt is meg kell oldani, hogy a már elektronikus formára írt anyagok online is hozzáférhetők legyenek. A projekttel kapcsolatos szkepszist erősíti, hogy a tőkében nem szűkölködő Google-nak (a Google Book Search programban) mindmáig csupán hétmillió kötetet sikerült digitalizálnia. - F: dec. 3.
Hírforrás: NOL, link



Elektronikus könyvtárak a világhálón (Blikk-cikk) FEL

Eddig csak a legtehetősebbek engedhették meg maguknak, hogy egy teljes könyvtárat ajándékozzanak kedvesüknek, szeretteiknek karácsonyra. Pedig gondoljunk csak bele, ki ne örülne, ha megkapná az ezer legkedvesebb kötetét? És még egy 'biankó' ígéretet is, hogy akár további több ezerrel bővítheti tékáját. A koobe.hu mellett több más cég is kínál e-bookot, azonban ezek a magyar piacra még nem nagyon jutottak el, de az interneten megrendelhetők, igaz, esetleg vámkötelesek. ... A leggazdagabb hazai elektronikus könyvtár -- 6400 címmel -- az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteménye. Az idegen nyelven is olvasóknak kifogyhatatlan kínálatot jelent a Projekt Gutenberg és a World E-Book Library által közösen létrehozott portál, a WorldEBookFair.com, amelyen indításakor több mint 300 ezer kiadvány jelent meg. Jelenlegi állományuk meghaladja a félmillió címet, a könyvek évi 9 dollár előfizetési díj ellenében 24 nyelven olvashatók. Magyar nyelven 810 mű szerepel az oldalon. - F: dec. 3.
Hírforrás: Blikk, link



Új könyvtár-konkurens: a játékkonzol FEL

Videojáték helyett világirodalom: száz klasszikus művet tartalmazó szoftvert ad ki a DS hordozható játékgéphez a Nintendo. A japán gyártó a HarperCollins kiadó katalógusából jelentet meg egyebek között Shakespeare, Charles Dickens és Jane Austen műveket. A 100 Classic Book Collection című gyűjtemény december 26-tól kapható, egyelőre csak Nagy-Britanniában. A könyvoldalak a készülék két érintőképernyőjén jelennek meg, lapozni ujjmozdulattal lehet. A százkötetes program ára 20 font (6100 forint) körül lesz a The Times szerint. 'Vastag könyveket cipelni elég kényelmetlen, ebben az apró készülékben viszont egy egész könyvtárat magával vihet, aki nyaralni megy, vagy naponta ingázik' -- mondta a londoni lapnak James Honeywell, a brit Nintendo-képviselet munkatársa. 'Az emberek így talán olyan művekbe is beleolvasnak, amelyeket különben soha meg nem vennének.' - F: dec. 8.
Hírforrás: Zoom, link



Könyvtár.hu: 'A könyvtárak nagyon igyekeznek' FEL

Füzessi Károly (Karesz) a közelmúltban egy Könyvtár Klub nevű szórakozóhelyen botlott a Publik szerkesztőségébe. Nagy volt az öröm és a meglepetés, pedig akkor már tudta, hogy neki bizony válaszolnia kell néhány kérdésre a készülő könyvtár.hu projekttel kapcsolatban. Minket ugyanis ez már azóta érdekel, hogy először hallottunk róla, ő pedig az egyik illetékes. És mint ilyen, igazán kimerítő válaszokkal sietett oltani tudásszomjunkat. -- Publik: Nagyjából mi lesz a könyvtári portál célja? -- Karesz: Összekötni az olvasókat, a könyvtárakat, és a könyveket. Magyarországon több mint 3000 könyvtár van, és bár vannak kialakult hálózatok, mégse jelenik meg az egész egy rendszerként. (ajánlja: Paszternák Ádám) - F: dec. 3.
Hírforrás: Publik.wamma, link



Szénszünet a kultúrában -- békési példák FEL

A spórolás jegyében Békés megye közművelődési intézményei közül néhány meghosszabbította ünnepi zárva tartását. Könyvtárak, múzeumok és művelődési házak más módot is találtak a takarékoskodásra. A Békés Megyei Tudásház és Könyvtár mindössze egyetlen 'extra' napon -- december 31-én -- tart zárva. Az előző évek tapasztalata azt mutatja, hogy ekkor alig-alig téved be egy olvasó. Kiköltözött a tótkomlósi könyvtár a helyi művelődési házból. Takarékossági okokból ezt a lépést már 2007-ben is megtette. Bedobozolták az idén is a húszezres állományt, abból alig több mint tízezer könyv került a 70 négyzetméteres városházi kisterembe. November óta összébb húzódva, de melegben szolgáltat az intézmény. A művelődési ház így be is zárhatott, az öntevékeny csoportokat (zenészek, klubok, nyelvtanfolyamok) az iskolák befogadták. Információink szerint ezzel az intézkedéssel megtakarított téli fűtés- és villanyszámlák összegét a várható nagyrekonstrukció önerejeként szeretné felhasználni a város. Az orosházi Justh Zsigmond Városi Könyvtárt tavaly december 17-én költöztették át a Petőfi művelődési központba. Már ez is gazdasági megfontolásból történt. A megközelíthetőség állítólag javított a látogatottságon is. - F: dec. 9.
Hírforrás: Békés Megyei Hírlap, link



Szociális funkció a felsőoktatási könyvtárban -- árt vagy használ? FEL

A felsőoktatási könyvtárak közelgő pusztulásának rémképe, melyet -- állítólag -- a nyomtatott dokumentumok kölcsönzési adatainak, a tájékoztató szolgálat igénybevételének és a könyvtárlátogatások számának csökkenése vetít előre, egyeseket arra késztet, hogy a 'társadalmi' funkció erősítésében lássák az egyedüli megoldást, vagyis hogy ezekben a könyvtárakban kávéházak, színházak, csoportos tanulásra alkalmas, valamint információs szolgáltatásokat nyújtó terek létesüljenek, amelyek majd tömegesen vonzzák az elmaradozó diákolvasókat. A Wisconsini Egyetem könyvtárának munkatársa azonban úgy véli, hogy a 'hagyományos' felsőoktatási könyvtárak sem könyvraktárakként működtek, hiszen fontos részük az ún. 'közösségi' szellemiség is, vagyis a szakirodalom mellett olyan csendes tereket is biztosítanak, ahol elmélyült tudományos tevékenység folytatható, és amit az olvasók is nagyra értékelnek. Az sem elhanyagolható tény, hogy az olvasói érdeklődés csökkenését sem a statisztikai adatok, sem a végzett felmérések nem igazolják: az amerikai felsőoktatási könyvtárakban 1994 és 2004 között több mutató is nőtt, elsősorban a mesterfokozatot adó és a doktori programokat biztosító felsőoktatási intézmények könyvtáraiban. A könyvtártól idegen -- azaz bárhol másutt is elképzelhető -- újabb funkciók (kávéház, múzeum, színház stb.) megjelenése éppen ezt a csendes, intellektuális szellemiséget veszélyezteti, és -- ami még ennél is fontosabb - forrásokat vonna el a könyvtári feladatoktól, vagyis többet árt, mint használ. A tanulmány szerzője erre a következtetésre a könyvtári szaksajtóban folyó vita valamennyi szereplőjét és érveit megszólaltatva, azokkal vitázva és bő idézetekkel szolgálva jut el. - F: A felsőoktatási könyvtárak jelene és jövője. Társasági vagy közösségi helyszín? / ref.: Murányi L., In: Könyvtári Figyelő, 2008/3.
Hírforrás: Manci: link



E-mail-referensz 62,5%-ban, elektronikus könyv 52%-ban -- ALA közkönyvtári jelentés FEL

Az Amerikai Könyvtárak Egyesülete (ALA) tanulmánya szerint az USA 16 543 közkönyvtára segíti az iskolai, illetve az életen át tartó tanulást. 83%-uk szolgáltat otthoni tanulásra tananyagot, leckéket, beleértve tanárok online oktatását is. 88%-uk, illetve a városiak 98%-a szolgáltat előfizetett adatbázisokat tulajdonképpen valamennyi tárgykörben. Hangos-könyvet 71%, digitális referenszt e-mailen keresztül 62,5%, elektronikus könyvet 52%, videót 49%, online tanfolyami anyagokat 43% nyújt. A könyvtárak 73%-a és a városiak 83%-a az egyetlen ingyenes nyilvános hely számítógép és internet elérésére az adott közösségben. Tekintettel a családok takarékossági törekvésére a számítógépek könyvtári használata 2008-ban kétszámjegyű növekedést mutat. A könyvtárosok idejük 50%-át fordítják a technikai eszközök menedzselésére és arra, hogy segítsék az olvasókat minél hatékonyabb hasznosításukban. - F: ALA tanulmány a közkönyvtárakról / ref.: Szántó P., In: TMT, 2008/11-12.
Hírforrás: Regisztrációval: link



Német fotótörténelem gazdagítja a Wikipédiát -- komolyan veszik a 2.0-t FEL

A Német Szövetségi Levéltár 100 ezer fotó szabad felhasználására adott engedélyt az online enciklopédia számára - olvasható a szervezet hétvégi sajtóközleményében. A képeket december 4-e óta a Wikimedia Commons oldalon érhetjük el, 3,5 millió további szabadon felhasználható médiaanyag között. Az intézmény oldalán (www.bild.bundesarchiv.de) már korábban közzétett képek a weimari köztársaság, a német gyarmati időszak, a Harmadik Birodalom és a német újraegyesítés korszakába biztosítanak betekintést. - F: dec. 8.
Hírforrás: Múlt-kor, link



Biometrikus azonosítási kísérletek a Ringkobingi könyvtárban FEL

Dániában újabb érdekes kísérletbe fogtak. Ennek kiváltó oka az volt, hogy a könyvtárak szerint egyre többen kölcsönöznek mások PIN-kóddal ellátott egészségügyi kártyájával (mely egyben az olvasójegy szerepét is betölti) s vesznek igénybe jogosulatlanul távoli szolgáltatásokat. Erre válaszul Ringkobing városának könyvtára elkezdett tesztelni egy ujjlenyomat és vizuális azonosítás kombinációján alapuló azonosítási rendszert, mely mögött matematikai algoritmusok állnak. Az ujjak bizonyos pontjairól vett minták kódolódnak át matematikai algoritmikus formulákká. A tesztben mintegy 750 felhasználó vesz önkéntes módon részt, a legidősebb résztvevő házaspár a 70-es éveiben jár. Biztonsági szintje a törvények kívánalmainak megfelelően eléri a rendőrségnél, vagy katonai szervezeteknél alkalmazott biometrikus azonosítási rendszerek szintjét. - F: dec. 5.
Hírforrás: Németh Márton könyvtárügyi blogja, link



Stefan Weber: Gutenberg-rablás a web 2. FEL

A kérdés, miszerint a web 2.0, az e-tanulás és a Google elősegítik-e egy új tudásalapú társadalom kialakulását, egyelőre még nyitott. A Google és a web 2.0 kapcsán régóta vitatkoznak azon a szakemberek, hogy vajon demokratizálják-e az információkhoz való hozzáféréseket? A kérdés egyelőre még eldöntetlen, de vannak érdekes elképzelések. Stefan Weber médiakutató elsősorban azt kifogásolja, hogy az új médiák bírálata szinte tabunak számít és hogy sok kollégája inkább a médiaipar PR-ügynökének számít, mint független szakembernek. 'Az, aki meglel például a Google segítségével egy információt, azonnal mindentudónak képzeli magát és az álláspontja megváltoztathatatlan. A legfontosabb az lenne természetesen, hogy ha a tanulmányok is követnék a technika fejlődését. Sajnos viszont a leggyakrabban az történik, hogy bármit is vizsgáljon egy csoport, szinte előre ki van adva, hogy például az internettel kapcsolatos végeredmény csak pozitív lehet. Azt szeretném, hogy ha végre fel lehetne tenni a valóban fontos kérdéseket. Például miért nincsenek a Google vagy a Wikipedia magatartását, illetve a világháló miatt egyre növekvő számú plágiumokat vizsgáló jelentések?' -- kérdezte a szakember. - F: dec. 3.
Hírforrás: Sg.hu, link



Pr az információszolgáltatásokban -- ismertető a konferenciáról FEL

A Könyv, Könyvtár, Könyvtáros folyóirat októberi számában Székelyné Török Tünde tollából beszámoló jelent meg a MIBE 8. konferenciájáról: Pr az információszolgáltatásokban. A konferencia előadásai letölthetők a MIBE oldaláról.
Hírforrás: MIBE, link MG



Kölcsönzéshosszabbítás SMS-ben FEL

Mobilon is hívható a Városi Könyvtár Gyergyószentmiklóson, és a könyvek kölcsönzési idejének meghosszabbítását sms-ben is lehet kérni december 5-től a 0744-778493-as telefonszámon. - F: dec. 4.
Hírforrás: RMKE-levelezőlisra



Fejleszthető előjegyzési rendszer a FSZEK-ben FEL

A lány lelkére kötöttem, hogy ha lesz meeting vagy bármi más, akkor vesse fel, hogy ezért baromi felesleges bemenni a könyvtárba, ha a Corvina amúgy is úgy fejlődik, ahogy ők tapsolnak, akkor ezt a fícsört igazán beletehetnék. Vagy csak egy sima emailcímet tegyenek ki. Vagy csak egy telefonszámot. Bármit. Úgy nézett rám, mint egy félbolondra, de mondani nem mondott semmit. Lehet tippelni, hogy eddig hányszor lett meghallgatva (továbbmegyek: megbeszélésre hívva) stb. - F: dec. 5.
Hírforrás: Élet és Könyvtár, link



Könyvszalon Déván -- magyar kiadók is jelen vannak FEL

Hét hazai, illetve a szombathelyi BKL kiadó vesz részt a Hunyad megyei könyvtár szervezésében tegnap megnyitott dévai könyvszalonon. A könyvek csak látszólag szorultak ki az életünkből. A világháló ugyan rengeteg információval áraszt el minket, de az olvasás örömét nem tudja helyettesíteni -- fogalmazott a rendezvény megnyitóján Gabriela Marcu, megyei könyvtárigazgató, aki munkatársaival, illetve a megyei tanács támogatásával szervezte meg a három napos könyvszalont, amely a multikulturalitás jegyében ezúttal három magyar kiadónak is bemutatkozási lehetőséget kínál. - F: dec. 2.
Hírforrás: Erdély ma, link



A mecénásuk támogatásából weboldal lesz FEL

Az orosházi könyvtárosok Veszíts el egy könyvet! olvasásra buzdító akciója országossá vált. Támogatóra is leltek a könyvkereső és -elveszítő játék szervezői. Buzai Csabának, az akció koordinátorának további tervei vannak. -- Mivé lehet még fejleszteni ezt a játékot? -- Egy körülményes regisztráción kell átverekednie magát annak, aki szeretne visszajelzéseket kapni a könyvről, amit önszántából elveszít. Ennek hamarosan vége. A mecénásnapon a Summa Artium öt kategóriában díjazta a legnagylelkűbb és legeredetibb támogatókat. Ráadásul árverést is szervezett. 12 kulturális projekt, így mi is, nagyvonalú mecénásra lelhetett. Volt kikiáltási ár, lehetett licitálni. -- Mennyit ért alapból az orosháziak játéka? -- A mi kikiáltási árunk 400 ezer forint volt, amit félmillióig húszezresével emelt Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Félmilliótól ötvenezresével emelték a licitet, végül 950 ezer forintnál koppant a kalapács. -- Jelenlevőként látta, kik érdeklődnek az olvasást népszerűsítő akció iránt? - Egy ismert televíziós személyiség nagyon gyakran emelte a tárcsáját. A Veszíts el egy könyvet! hivatalos főtámogatója a Magyar Telekom lett. Segítségükkel szeretnénk egy tökéletes, kulturális portált megvalósítani ezerféle visszakeresési lehetőséggel, az eddig elvesztett könyvek adataival és hozzászólásaival. - F: dec. 2.
Hírforrás: Békés Megyei Hírlap, link



Hogyan válhatunk reklamációbarát szervezetté? FEL

A mai értékesítés-orientált világban mintha elfeledkeznénk arról az útmutatásról is, amelyet az IBM elnöke, Robert Labant fogalmazott meg: 'Új ügyfelek megnyerése kb. háromszor/ötször annyiba kerül, mint a meglévőknek értékesíteni.' Sajnos a mai cégek többsége erre a drágább megoldásra koncentrál elsősorban. Mit tehet a cégvezető, aki stratégiai eszközként szeretné használni az ügyfelek elégedetlenségét? Először is érdemes végiggondolni, hogy az ügyfélközpontú stratégia mögött ügyfélközpontú szervezet áll-e. Ebben segíthetnek az alábbi kérdések: Csak az elégedett ügyfél jó ügyfél a cégkultúrában, vagy a kezdetben elégedetlen ügyfélben is meglátjuk a potenciált? Az alkalmazottai számára a reklamáció egy eltitkolnivaló rossz, vagy piaci lehetőség? Mit tesz a vállalat azért, hogy a passzív ügyfelek is megszólaljanak? Hányan vásárolnak újra a reklamáló ügyfelek közül? A reklamációk eljutnak-e olyan szintre, hogy fejlesztések lesznek belőlük? Mennyit költenek egy új ügyfél megszerzésére és mennyit a megtartására? Ha ezeken a kérdéseken elindulunk, rengeteget megtudhatunk arról, hogy az a cég vagyunk-e akiről azt mondják, hogy: 'nem panaszkodom náluk, mert úgysem történik semmi.' vagy az, amelyikről pozitív példaként mesélnek baráti összejöveteleken. - F: nov. 27.
-- Érdekes, hogy van olyan hazai könyvtári oktató, aki szerint a panaszkodás megszüntetése a cél. Holott a panaszok az egyik legeutentikusabb visszajelzés a szervezet számára. A panaszok összetételének megváltoztatása, információhányadának mind teljesebb kinyerése, vagy elégedettségbe fordítása -- nos, az már valóban irgalmas kihívás. (MG)
Hírforrás: HVG, link



A hiteles információk s az igazság megírása miatt gyakran lett kényes a helyzet FEL

Sokáig viselte a zöld újság a fejlécén a Kizárólag belső használatra feliratot, míg a nagyközönség kezébe vehette az első igazi gazdasági lapot. Gyulai István alapító főszerkesztő a kezdetektől fogva bábáskodott a lap megszületésénél. Őt kérdeztük a Világgazdaság első évtizedeiről. A Világgazdaság valójában áttörte a cenzúrát: más lapok kizárólag a Magyar Távirati Iroda (MTI) nagy gondossággal megválogatott, átírt híreit használhatták fel. A VG azonnal, telexen kapta a nagy nyugati hírügynökségek, a Reuter, az AP-DJ, a UPI információit, amelyeket nem ellenőrzött senki. A hiteles információk s az igazság megírása miatt így gyakran lett kényes a helyzet a VG-ben. Hiszen mi döntöttük el, mit teszünk be a lapba, s nem a pártvezetés. - F: dec. 9.
Hírforrás: Vg.hu, link



Bibliográfiai leírás ára -- mi mennyi? FEL


Hírforrás: Katalist, link



World Internet Project 2007 gyorsjelentés FEL


Hírforrás: Katalist, link



Megkajálták -- a magyar online média és az emberzsír FEL

Az Index és a Hírszerző kivételével szinte a komplett magyar online sajtó kritika, gondolkodás és ellenőrzés nélkül átvett egy MTI-hírt hétfőn. Mindennapos történet -- csakhogy ez a hír nemhogy nem volt igaz, ez messziről ordított is róla. A portálok többsége később az MTI-t követve médiahacknek minősítette korábbi hírüket -- holott ebben az esetben ha valaki, akkor csak a média hackelte meg magát. - F: dec. 2.
Hírforrás: Emasa, link



Kézbevehető -- Mátyás Corvinái FEL

Képekben és információban gazdagon mutatja be Mátyás királynak az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) őrzött Corvináit, valamint a magyarországi egyházak kincseit két, a napokban megjelentetett album. Monok István, az OSZK főigazgatója a köteteteket bemutató szerdai sajtótájékoztatón úgy vélekedett, hogy a Mátyás Corvinái a nemzet könyvtárában című album a Reneszánsz Év igazi üzenetét hordozza. - F: dec. 3.
Hírforrás: Hírextra, link



Kutatás-fejlesztési adatbázis: elindult az Innokataszter FEL

Új, a kutatás-fejlesztési szolgáltatásokat végző szervezetek adatait tartalmazó adatbázis-szolgáltatást indított el a Piacgazdaság Alapítvány Innokataszter címen -- közölte a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal kedden az MTI-vel. Az adatbázis a http://www.innokataszter.hu címen érhető el. Az adatbázisba önkéntes adatszolgáltatás alapján kerülhetnek be a különböző szervezetek. Jelenleg körülbelül 100 szolgáltató csatlakozott a kezdeményezéshez, de a lehetőség természetesen folyamatosan nyitva áll mindenki előtt. A rendszerhez való csatlakozás ingyenes. Az adatbázis tartalma ugyancsak ingyenesen, korlátozás nélkül érhető el mindenki számára. - F: dec. 3.
Hírforrás: Prím, link



Kíváncsi rá, hol tart szűkebb pátriája? Segít egy kiadvány FEL

Országos Területi Helyzetkép címmel új kiadványt jelentet meg a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium háttérintézményével a VÁTI Kht–val együttműködésben. A kiadvány átfogó tájékoztatást ad Magyarország társadalmi, gazdasági, környezeti és infrastrukturális helyzetéről. Az 'Országos Területi Helyzetkép' így például segítséget nyújt abban is, hogy kistérségi szintű lebontásban megismerjük közvetlen lakhelyünk gazdasági állapotát, társadalmi adottságait vagy legfontosabb környezetvédelmi kihívásait. - F: dec. 3.
Hírforrás: Vg,hu, link



Elérhetők a Digitális pr-nap prezentációi FEL

Letölthetők a Kreatív Csoport által szervezett Digitális pr-nap konferencián előadó külföldi szakemberek prezentációi: ... - F: dec. 3.
Hírforrás: link Kreatív, link



Számlázás -- mi változik jövőre? -- oktatás szövegben és videón FEL

A napokban elfogadott adótörvények szerint ha a vállalkozás nem ad számlát, nyugtát 2009-ben, akkor nemcsak a cég és az eladó alkalmazott büntethető, hanem félmillió forint bírságot lehet kiszabni az eladó felettesére is. De mi van, ha a számlát teljesítés nélkül vagy hibásan állították ki? Hogyan lehet elkerülni a büntetést és kinek kell önellenőriznie? Farkas Alexandrát, az APEH munkatársát kérdeztük. Kapcsolódó videó a Saldó áfaszakértőjével. - F: dec. 4.
Hírforrás: Adózóna, link



Egyre több cégadat ingyen FEL

A hazai közhiteles cégnyilvántartás teljes körű nyilvánossága eddig is fennállt, azonban ennek internetes kiterjesztésével, az idei év két jelentős újdonsággal szolgált. A www.cegkozlony.hu oldalról 2008. január 1-jétől bárki, többek között cégnévre, adószámra történő kereséssel letöltheti a Cégközlöny adott gazdálkodó szervezetre vonatkozó lapjait, sőt az egyes bejegyzésekhez kapcsolódó iratok (pl. társasági szerződés) szkennelt változatait. A www.e-cegjegyzek.hu/info/page/ceginfo alól ugyancsak térítés nélkül kérdezhetünk le cégkiadmányokat az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium rendszeréből, melyek nagy előnye, hogy egységes szerkezetben -- bizonyos hatályossági és adattartalmi korlátozásokkal ugyan -- biztosítanak cégkiadmányokat, így itt nem csak a megváltozott adatokról (cégrovatokról) és hivatalos közzétételekről tájékozódhatunk. A szolgáltatások regisztrációt nem igényelnek, és a letöltések korlátozásmentes számban történhetnek.
Hírforrás: Kiszl Péter



Médiapédia -- médiaszakmai kataszter 2.0 alapon FEL

A Médiapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes média- és marketing tudástár. Legyél Te is a Médiapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk! - F: Úgy tűnik, a médiások -- profi tájékoztatók -- nem félnek nyílt adatbázisban magukról információt közreadni. Lehet összehasonlításokat tenni a könyvtári kataszterrel; melyik miben jobb.
Hírforrás: MG