KIT 2007/10., márc. 7.

K I T -- Könyvtár - Információ - Társadalom (2007/10., márc. 7.)

Heti hírlevél információs és könyvtári szakemberek számára
Szemlék, hírek, kommentárok

TARTALOM

- Kezdődik a közszolgák teljesítményértékelése
- Hol vannak a világ legjobb közkönyvtárai? -- Íme, a sor, akikre figyeljünk
- Északi könyvtárak 12. -- Igazodás a fiatalok világához
- Az állami megőrző intézmények alternatívája -- verseny az elnyúló szakaszban
- Kommentek a web 2.0 konferenciáról
- Link-könyvtár nyílt -- üzleti alapon gyorsabb a könyvtár 2.0
- Felmérés a blog-olvasásról -- 5% a rendszeres olvasó
- Itt a wap-OPAC (pontosabban Ukrajnában)
- Első hazai 'szabványos' közkönyvtári minőségirányítási rendszer -- Nyíregyházán
- Első nap (egy amerikai) könyvtárban
- Látogatás az Országgyűlési Könyvtárban
- Könyvkuckó az aluljáróban
- Elindult a könyvtár.hu projekt -- beelőz a civil kurázsi?
- Nyugdíjazhatók a zenei szakozók?
- A digitális szakadék túloldalán a zenei könyvtárosok?
- A zenei tájékoztatás aktuális kérdései
- Hangfájlokat lejátszó iPod-ok a könyvtárban -- kísérletek és tapasztalatok
- Online orvosi szolgáltatásokat vásárol fel a Microsoft
- Olvasni sem muszáj -- Olvasásnépszerűsítés Pierre Bayard-tól
- Félre a szabályokkal, elő az olvasnivalóval -- idegen nyelvű könyvek kínálata Székesfehérváron
- Kiállítás a kézírás eszközeiről
- Az információs technológiák hatása a társadalomra
- 36 órás munkanap az információs társadalomban
- Wikipedia új versenytársa, ellenfele, követője?
- Google print: olvasod, vagy meg is veszed? -- az érem mindkét oldala

EGY ÉVE KÖZÖLTÜK
- Tudás-infrastruktúra a Könyvtári Intézetben
- Laikus osztályozás a weben: folksonomy

KISSZÍNES
- Könyvtáralapítás vezényszóra
- Értékteremtés és értéktiprás -- ex librisek és rongáltkönyv-gyűjtemény
- A cégek felét egy nap alatt tönkretenné egy IT-leállás

INFORMÁCIÓFORRÁSOK
- Koleszterin-front
- Romániai magyar kulturális intézmények adatbázisa
- Népszerű animációs filmek tölthetők le legálisan

E lapszám szerkesztője: Mikulás Gábor

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Adja tovább
kollégáinak, ismerőseinek! A megrendelési és lemondási információ a hírlevél
végén található. A hírlevélben a hosszabb linkek eltörhetnek; ezek csak
kimásolás és egybetoldás után, a böngészőbe bemásolva használhatók.
Kereshető KIT-archívum: http://www.gmconsulting.hu/inf/kit/index.html

Kezdődik a közszolgák teljesítményértékelése

A vezetői készségek, a csapatmunka, a beosztottak fejlesztése, a kommunikációs, az analitikus és az innovációs készség -- többek között ezek megléte és minősége alapján értékelik a minisztériumok vezetőit az éves teljesítménymérés során -- mondta a Világgazdaságnak Szetey Gábor. - F: febr. 28., http://mfor.hu/cikk.php?article=33794
Az új rendszer sem rostálja ki a lógós közszolgákat. -- Míg a versenyszférában már bevett dolog a teljesítmény mérése, a magyar közigazgatásban valójában csak most ismerkednek ezzel. A buktatókat fokozatos bevezetéssel és alapos felkészítéssel igyekeznek elkerülni. Kérdés azonban, hogy - szankcionálás hiányában - komolyan fogják-e venni a beosztottak az új rendszert. Egyes szakértők szerint ugyanis az csak a jól teljesítőket motiválja, a rosszakra semmilyen hatással nincs. Mfor.hu háttér. - F: márc. 1., http://www.mfor.hu/cikk.php?article=34022&pat=29

Hol vannak a világ legjobb közkönyvtárai? -- Íme, a sor, akikre figyeljünk

Az azóta sajnos elhalni látszó LibEcon projekt 2004-ben tette közzé jelentését: mely országokban a legjobbak a közkönyvtárak? (Kissé szégyen, hogy csak most figyeltem fel rá.) A magyar adatokat is feldolgozó projektben a szempontok a következők voltak: 1. használók aránya, 2. egy főre jutó látogatás, 3. internetes munkaállomások száma a lakosság arányában, 4. éves könyvbeszerzés, 5. egy főre jutó kölcsönzés, 6. egy főre jutó AV-dokumentumok száma, 7. könyvtárosok lakossághoz viszonyított száma, 8. egy könyvtárosra jutó kölcsönzésszám. Nos, a lista sok eleme sejthető volt, de vannak meglepetések is, így pl. Észtország és Litvánia. (Több ország szerzett azonos pontszámot.) Összesített eredmény: 1. Finnország, 2. Dánia, 3. Észtország, 4. Izland, 5. Egyesült Királyság, 6. Norvégia, Szlovénia, Svédország, 9. Litvánia, 10. Írország, Japán, Hollandia. (ref.: MG) - F: Does Finland have the best public libraries? Can we identify the top ten countries? In: Libecon Newsletter 6 (2004), http://www.libecon.org/newsletters/6/libecon_newsletter6.pdf

Északi könyvtárak 12. -- Igazodás a fiatalok világához

Az északi könyvtárügyet bemutató publikációból most 2 projektet emelek ki. Jó példaként szolgálnak a kulturális szférán belüli színes szolgáltatási formákra. A www.littertursite.dk elektronikus magazin a dán fikciós irodalmat mutatja be és népszerűsíti. Hatvan könyvtár százhatvan könyvtárosa szolgáltatja a gazdag tartalmat. A szolgáltatást a résztvevő könyvtárak, valamint a Dán Könyvtári Hatóság finanszírozzák A könyvtárosok számára lehetőség nyílik arra, hogy kilépjenek kissé a hagyományos irodalomközvetítő szerepkörből. Hiszen ezúttal könyvajánlókat, vitaindítókat is van lehetőségük írni. A könyvtáros saját véleményének megjelenése az adott művek mögött újszerű vitalehetőségeket teremt az olvasókkal a virtuális térben. Sőt a dk4 televíziós csatornával együttműködve interjúkat is készíthetnek a legismertebb szerzőkkel (a könyvtáros viszi a humán műveltségét, a televízió pedig a technikai infrastruktúrát adja -- ideális párosítás). Az irodalmi online magazin kirobbanó sikerét jelzi, hogy a site-nak már 2005-ben is csaknem kétmillió látogatója volt (a mintegy ötmilliós dán nyelvi közösségből!), s az olvasók számának növekedése azóta is töretlen.
Délnyugat-Svédországban a közkönyvtárak a fiatalokat szeretnék felhasználóként bevonni a könyvtárak életébe www.demoteket.se. Önkifejezési lehetőséget kínálnak nekik, szövegben, képben, hangban egyaránt. Az elkészült alkotások (írások, kisfilmek, hangfelvételek) bekerülnek a dél-svédországi közkönyvtárak (mintegy 50 intézmény) kölcsönözhető állományaiba! Ezen felül ifjúsági önkéntesek járják a régiót, megtanítva a könyvtárosokat, hogyan kommunikálnak a fiatalok blogok, sms-ek, online játékok segítségével. Az intézmények így adaptálódni tudnak ennek a fiatal célcsoportnak a világához is, saját nyelvükön szólítva meg őket. Arra is van példa, hogy például mangarajzoló (japán képregény) tanfolyamnak (workshopnak) ad helyet egy intézmény. A Demotek-nak nevezett szolgáltatás fő együttműködő partnere a Reaktor Southeast ifjúsági központ, mely regionális filmintézetként és ifjúsági kommunikációs központként nyújt módszertani hátteret a munkához. A Demotek menedzselésében legfontosabb könyvtári partnereik a Dél-Svédországi Megyei Könyvtár és a Kalmari Regionális Könyvtár. - F: Németh Márton

Az állami megőrző intézmények alternatívája -- verseny az elnyúló szakaszban

Sokminden rosszat elmondtak már a fájlcserélő hálózatokról: megöli a zenét, megöli a zeneipart, ellehetetleníti a szerzőket, dollár és forint milliárdokban mérhető kárt okoz nem csak iparágaknak, de nemzetgazdaságoknak és a globális gazdaságnak egyaránt, a terrorizmust finanszírozzák általuk. A kulturális iparágak képviselői által vizionált szerzői jogi, gazdasági és kulturális Armageddon azonban csak egyik olvasata annak a valóban radikális változásnak, ami a kulturális termelés és megőrzés rendszerei, azaz a teljes kulturális szövet előtt áll. Magyarországon az internetes fájlcserélő közösségek hatékony és olcsó alternatívát jelenthetnek a kulturális termelés, de elsősorban a megőrzés és disztribúció hagyományos piaci, illetve állami támogatásból fenntartott intézményeihez képest. - F: http://www.warsystems.hu/wp-content/uploads_bodo/sobri_joska_digital.pdf

Kommentek a web 2.0 konferenciáról

Konferenciablog: http://web22symposium.blogter.hu/
Bőgel György: http://www.kfki.com/hu/blog.php?blogId=784%2334f6a5f1&year=&month=
Pintér Róbert: http://infotars.blogter.hu/?post_id=125790
Kapcsolódó könyvtárszakmai anyag: A 2.0-ás könyvtáros esküje - http://fiksz.klog.hu/?p=31

Link-könyvtár nyílt -- üzleti alapon gyorsabb a könyvtár 2.0

A ma elindított új szájtunk, az urlguru.hu egy második generációs -- mondhatjuk úgy is: webkettes -- linkgyűjtő oldal. A hagyományos linkgyűjtőktől abban különbözik, hogy nem kiválasztottak -- azaz nem egy szerkesztőség vagy önkéntes szerkesztők -- állítják össze tartalmát, hanem az oldalt használó közösség. - F: febr. 28., http://hvg.hu/panorama/20070228_urlguru_hvg_webketto_linkgyujto.aspx?s=2007228nl

Felmérés a blog-olvasásról -- 5% a rendszeres olvasó

Az internetezők 85 százaléka tudja, mi az a blog, rendszeresen viszont csupán 5 százalék olvas ilyen jellegű tartalmakat -- derül ki az NRC Piackutató felméréséből. A fiatalok leginkább barátaik, ismerőseik vagy egy-egy közismert ember blogjait olvassák, míg a középkorú és idősebb netpolgárok körében a politikusok személyes internetes naplói népszerűbbek. Már a mindennapokban is egyre többet lehet hallani blogokról, ennek megfelelően az internet használók körében viszonylag jól ismert a fogalom: az internetező férfiak 89, míg a nők 81 százaléka tudja, mi az a blog. Ennél jóval kisebb azoknak a tábora, akik szorosabb kapcsolatba is kerültek mások személyes internetes naplóival: a legalább hetente netezőknek mindössze kétötöde olvas alkalmanként valamilyen blogot, a rendszeres olvasók aránya pedig csupán 5 százalék. Az NRC Piackutató most végzett felmérésből kiderül, hogy a blogok - az online fórumokhoz hasonlóan - az internet hasznos és szórakoztató funkcióját egyaránt betölthetik. Az olvasók 49 százaléka szórakozásra, 42 százaléka információszerzésre, 15 százaléka pedig egyenesen szakmai ismereteinek bővítésére használja a blogokat. Az internetes naplók közösségépítő funkciója egyelőre csupán a látogatók 6 százalékát vonzza, bár a hozzászólás lehetősége elősegítheti az azonos érdeklődésű, egy-egy témával kapcsolatban hasonló véleménnyel bíró csoportok létrejöttét. - F: márc. 6., http://www.ma.hu/page/cikk/ac/0/159811/1

Itt a wap-OPAC (pontosabban Ukrajnában)

Wap-opac. http://www.library.kr.ua/wapopac.html Ki is próbálható itt. Csak be kell írni a Nokia 7210-es képernyőjére (esetleg full screen-be) a http://wap.library.kr.ua. címet és lehet ámulni és bámulni. Persze ehhez kell némi fantázia, mert ugye a számítástechnika nem a ciril karakterkészletre épül, de azért sejthető mit látunk. (alul kell figyelni a böngésző állapotsorát). Míly gyönyörűség -- és mennyire kézenfekvő dolog egy olyan országban, ahol alacsony az internethasználók aránya. De hisz nálunk is... akkor miért is nem? Persze azért tudom a választ, ezért inkább csak elméleti kérdés az egész. - F: febr. 28., http://libross.extra.hu/?p=18

Első hazai 'szabványos' közkönyvtári minőségirányítási rendszer -- Nyíregyházán

A Könyvtár vezetése -- az országban első közkönyvtárként -- az ISO 9001:2000 szabványon alapuló minőségirányítási rendszert vezet be. Eddigi tevékenységek: 2006 novemberében az intézmény vezetői a tanácsadó segítségével megismerkedtek a minőségirányítás, a szabvány és a folyamat lényegével. Létrehoztuk a tanácsadót segítő munkacsoportot. Ennek vezetője Gonda Ágnes a jövőbeni minőségirányítási megbízott. Kialakítottuk a munkamódszereket, azaz meghatároztuk a találkozások gyakoriságát és az információcsere módját. A találkozások során a tanácsadó megismerkedett az intézmény tevékenységének részleteivel, hátterével, amivel egy átlagos könyvtárlátogató nem találkozhat, mégis jelentősen befolyásolja az itt folyó munka minőségét, eredményességét. Több lépésben meghatároztuk a folyamatok struktúráját, összefüggéseik rendszerét, majd elkezdtük részletes leírásukat, szabályozásukat, azaz elindítottuk a dokumentációs rendszer kidolgozását. E munka a tervek szerint április végéig tart. Május 1-től pedig 'élesben' alkalmazzuk a kidolgozott minőségirányítási rendszert. E gyakorlati működés során van mód a rendszer korrekciójára, finomhangolására. Olyan, jól használható rendszert kialakítása a cél, amely az olvasók elégedettségének növelése mellett segíti a munkánkat, többlet információkat nyújt a vezetés számára, és garanciát jelent a szolgáltatások minőségi színvonalának alakulására. A rendszer tanúsítását szeptemberre tervezzük. - F: márc. 6., Gonda Ágnes

Első nap (egy amerikai) könyvtárban

'Úristen! Teljesen kiakadtam (folyamatosan, 4 órán keresztül), hogy minden szinten mennyivel jobb a könyvtáros munkám a bolti munkához képest! Fantasztikus! :). 9 kolléga van a könyvtárban, mindenki nagy szeretettel fogadott, gyakorlatilag egész nap velem foglalkoztak. Szervezeti felépítése a könyvtárnak enyhén szólva meghökkentő, nincs semmi hierarchia, alá-felérendeltség, minden csoportmunka. Azt hiszem itt megvalósítják az anarchizmust a gyakorlatban (jó értelemben véve)!! Gondoltam Atishra és Majorre, biztos tetszene nekik! :) Könyvtárigazgató sincsen, maguk közül választanak vezetőt egy időre, aki képviseli a könyvtárat a főiskolán, de ezt a személyt minden évben cserélik. Mindenkinek megvan a maga feladatköre, döntéseket közösen hoznak, minden jól működik. Általában úgy tűnik, hogy nagyobb a szabadság is a könyvtárban, bárki bejöhet, bármit csinálhatnak a számítógépeken (diákok nagy része játszott ma), használhatják a mobiljukat stb. Érdekes látni, hogy a BBB-ben megszokott amerikai ügyfélszolgálat hogyan valósul meg egy könyvtárban. Mindent a vásárlóért!' - F: jan. 3. (Első nap a könyvtárban) http://erikamerika.livejournal.com/
Egy másik személyes blogról: fotók az angliai Bedfordshire Egyetem könyvtárásól: http://uzmark.blogspot.com/2007/02/az-egyetem-bellrl-els-rsz-recepci-s.html (febr. 25.)

Látogatás az Országgyűlési Könyvtárban

'... és láss csodát, bejutottam, és le se lőttek. jobb, mint a honvédségnél, komolyan. De aztán, ami bent volt.... széééép :) csak lestem, hogy én, a kis vacak egyetemista, egy ilyen méltóságteljes, tudományos, komoly helyen... és barátságos is. nem féltem, pedig általában félek a protokoll-felső körök-szagú dolgoktól. kedves nénik dolgoznak ott, nem néztek hülyének, elmondtak mindent rendre és segítettek keresni, és találtak is. tudom, ez a dolguk, de akkor is. Ültem az olvasóban, a hatalmas fotelben, a hatalmas asztal előtt (alig értem fel :D), és csak nézelődtem, hogy de gyönyörű... rettentő magas, és végig tele a fal könyvekkel. a teteje már homályba vész, ott régebbiek vannak... tiszta rózsa neve :))) Azért kitalálni is volt még egy agymunka. a labirintusban vissza. csomagellenőrzés kifelé nem volt ;) csak egy sorompó bent, egy labirintus kint, egy sorompó kint. viszontlátásra.' - F: febr. 27., http://dusmi.blogspot.com/2007/02/orszggylsi-knyvtr.html

Könyvkuckó az aluljáróban

Egy jó könyv vagy olvasmány szinte bárhol leköti az embert, még a zajos aluljáróban is – mondja Orosz Anett a Könyvmagazin főszerkesztője. Sokan örömmel, sőt kimondottan jó kezdeményezésnek vették, hogy egy forgalmas, zajos aluljáróban egyszer csak egy olvasó fotelbe botlanak, netán üljenek -- és a magazinban olvassanak igényes cikkeket, recenziókat és más könnyedebb témájú könyvajánlókat. A kínálatból is kiderül, ez mindenkinek szól. Az akció szervezője már a további terveket szövögeti az olvasófotelről, amelyet tavasszal már vidéki nagyvárosok ismertebb pontjaira utaztatnak. Olvasni tehát mindenhol lehet, ez immár be is bizonyosodott, és még egy jó film sem képes pótolni vagy felülmúlni egy izgalmas és érdekes könyv olvasásának élményét. - F: márc. 2., http://www.radio.hu/read/216055

Elindult a könyvtár.info projekt -- beelőz a civil kurázsi?

Kedves Érdeklődő! Örülünk, hogy idetalált. Ez itt a 'könyvtár pont info' projekt weboldala. Célunk az olvasókat kiszolgáló közös, vagy inkább közösségi katalógust építeni, és az abban felhalmozódó tudásbázis újszerű felhasználásának lehetőségeit kutatni. A két legfontosabb cél, amit az olvasók igényei szerintünk megkövetelnek, s melyeken dolgozunk:
- Olvasóbarát keresés és megjelenítés (pl. FRBR, Library 2.0 és analitikus feltárás.)
- Egyablakos tájékoztatás - vagyis sok könyvtár állományának egy helyen való elérése. - F: febr. 28., http://konyvtar.info/blog/

Nyugdíjazhatók a zenei szakozók?

A Bécsi Műszaki Egyetem egyik munkatársa olyan algoritmust fejlesztett ki, amelynek segítségével a számítógépes programok felismerhetik az egyes zenéket és zeneszámokat. Thomas Lidy, a Bécsi Műszaki Egyetem Szoftvertechnikai és Interaktív Rendszer Intézetének munkatársa új algoritmusokkal akar rendet vinni a zenei tartalmak jelentette káoszba. A szakember által megalkotott megoldások használhatók lesznek zenei keresésre (például ha valaki egy bizonyos stílusú zenét keres), ismeretlen zenei művek osztályozására, a zenei tartalmak közötti válogatásra vagy a meglévő zeneszámok rendszerezésére. - F: febr. 27., http://www.sg.hu/cikkek/50688

A digitális szakadék túloldalán a zenei könyvtárosok?

A könyvtári szolgáltatások közül talán a zeneiek külső körülményei változtak meg a legradikálisabban az internet hatására. Ahogy az alábbi cikk írja: alapvetően megváltoztak a használók [szokásai], a források [technológiája], illetve a forrásokhoz való hozzáférés csatornái. Erről a hazai zenei könyvtárosok mintha egy szót sem szólnának. Pedig lenne mit. Van-e például értelme a helyi zenetáraknak? Érdemes-e még régi hanghordozókat tartani? Nem hasznosabb-e a CD-ket helyben, a könyvtárban előállítani vagy egyenesen a használó otthonában saját MP3-lejátszójára tölteni könyvtári jelszóval, a zenei tájékoztatást dallamfelismerő szoftverekkel és streaming audio-szolgáltatásokal támogatni? Ugyanis ez a mai realitás -- pl. a finn közkönyvtári rendszerben. Ami persze nem jelenti, hogy ne lehetne vinyllemezen szolgáltatni, vagy a drasztikusan elapadt helyi hangzóanyag-hallgatást folytatni. Amivel garantáltan el lehet(ett) veszíteni a használók döntő hányadát. (MG)

A zenei tájékoztatás aktuális kérdései

A zenei referensz szolgáltatások természetének megváltozása kihívást jelent a zenei könyvtárosoknak. A cikk azzal a három kérdéssel foglalkozik, amelyek valószínűleg a legnagyobb hatást gyakorolták a zenei tájékoztatásra: a használók, a források, illetve a forrásokhoz való hozzáférés megváltozása. A zenei könyvtáraknak megvannak a maguk sajátságaik. Mivel a dokumentumok változatossága általában nagyobb, mint más gyűjteményeké, a zenei referensz könyvtárosoknak tisztában kell lenniük ezeknek az anyagoknak a formátumával, tartalmával, használati lehetőségeivel, és a használóik információkeresési szokásaival. Mivel a közelmúltban a nyugati kultúra normái megváltoztak, a használók másképp akarják használni a zenei könyvtárakat. A mai használók által igényelt zenei műfajok úgy a zenehallgatás, mint a tudományos kutatás tekintetében mások, mint régen. A zenei referensz forrásokat elektronikus formában adják ki, ami egyes használóknak problémát okoz. A könyvtárközi kölcsönzés új módjai és az elektronikus hozzáférés egyaránt jelent új lehetőségeket és kihívásokat. - F: Duffy: Current issues in music reference. In: Reference Librarian 2006. 93. Autoref.: Könyvtári Figyelő, 2006/4.

Hangfájlokat lejátszó iPod-ok a könyvtárban -- kísérletek és tapasztalatok

2001-es megjelenése óta az Apple iPod elnevezésű MP3-lejátszója olyan népszerűséget aratott, mint egyetlen hasonló készülék sem. 2004 végéig több mint 10 milliót adtak el belőle. Az apró készüléken a zenerajongók akár 15 ezer zeneszámot magukkal hordhatnak, és fülhallgatón élvezhetnek. IPoddal vagy más típusú MP3-lejátszóval az USA felnőtt lakosságának már több mint tizede rendelkezik, ezért szolgáltatásaink szempontjából nem feledkezhetünk meg róla. A felsőoktatásban folynak is kísérletek többek között az előadások ilyen hallgattatására (podcasting) és a hangzó blog alkalmazására. Egy zenei egyetem könyvtára egyelőre 12 iPodot kölcsönöz, hogy a tanulók helytől és időtől függetlenül hallgathassák a zeneműveket. Néhány egyetem használóképzésre állított be kölcsönözhető iPodokat, így a nem angol anyanyelvű hallgatók is több hasznát vehetik a szövegnek, a könyvtárosok munkaidejétől függetlenül. Egy könyvtárban a Shuffle-t, az iPod egy olcsóbb, kisebb memóriájú változatát használják a jegyzetekből készített hangos könyvként a gyenge olvasáskészségű hallgatók tanulmányainak támogatására. - F: Stephens: The iPod experiments. In: Libr.J.Suppl. Spring 2005. Referálva: Könyvtátri Figyelő, 2006/4. ref.: Vajda H. Manci: http://w3.oszk.hu/manscr/wwwi32.exe/[in=ref1.in]/?06/351*56287

Online orvosi szolgáltatásokat vásárol fel a Microsoft

A Microsoft bejelentette, hogy megvásárolta a Medstory orvosi keresőcéget; ez már a második ilyen jellegű befektetés a szoftvercég részéről. Az internetes orvosi információközlés rohamos terjedését jósolja majd minden elemző, így nem csoda, ha a Microsoft sem szeretne lemaradni a most formálódó piacról. Az online szolgáltatások egyelőre inkább kiegészítő információgyűjtésre korlátozódnak, de a jövőben valós orvosi ellátás is elképzelhető. - F: febr. 28., Prím Online, http://hirek.prim.hu/cikk/57756/

Olvasni sem muszáj -- Olvasásnépszerűsítés Pierre Bayard-tól

Pierre Bayard, a párizsi egyetem irodalomprofesszora biztos a dolgában, pontosan tudja, hogy kiszúrja a mismásoló diákokat. Különben nem adta volna közre legújabb kötetét, mely a Hogyan beszélj olyan könyvekről, melyeket nem olvastál? címet viseli, s az önsegélyező könyvek sorába tartozik: különösen az irodalmi vizsgára készülő diákok forgathatják haszonnal. A kötet, persze becsapós: egy olyan narrátort alkalmaz, aki büszke arra, hogy nem olvas, s dicsekszik is vele, míg az író maga igen olvasott: a módszer, szórakoztató módon hozni közelebb a nemolvasókhoz az olvasást, talán hatékony lehet. Mint elmondta, a francia oktatási rendszer lineáris módszere, mindent elolvasni, majd mindenről részletesen, kérdőívekben beszámolni, sokakat elriaszt a könyvektől, amelyekkel pedig más módszerekkel is lehet élni. Hiszen a könyveket szerető, olvasó emberek sem olvasnak végig mindent betűről betűre: érdeklődéstől, időtől és fontosságtól függően van, amit átlapoznak, van, aminek a tartalomjegyzékével ismerkednek behatóan, s amit élvezettel forgatnak azt olvassák betűről betűre. Hogy miért írt mégis egy, a nem olvasást népszerűsíteni látszó kötetet? Mert szeret vicces könyveket írni, amelyek a humor segítségével foglalkoznak összetett problémákkal. - F: márc. 1., http://www.litera.hu/object.3faaa42c-7a6b-4987-8b9c-133a9b8c44c7.ivy -- Gondolja tovább a cikket a Hunra blogján. Kommentálja a hírt itt: http://hunra.klog.hu/?p=18

Félre a szabályokkal, elő az olvasnivalóval -- idegen nyelvű könyvek kínálata Székesfehérváron

Először csak szavakat ért meg az ember. Aztán egyre bővül a nyelvismeret hálója, amelyet akár idegen szavakból szőtt szépirodalmi művekre is kivethetünk. Főiskolás nyelvtanárpalántáknál nem ritka a kétoldali undor, ha eredeti nyelvű regények olvasására kell vetemedni, ám előfordul, hogy a páciens a vizsga kényszere alól szabadulva kedvet kap az idegen mondatokhoz. Van olyan is, aki egyszerűen csak beleun az igealakok, szabályok biflázásába, s inkább olvasni kezd. Logikázhat úgy is: ha magyarul tetszik egy könyv, akkor nem csalódik benne más nyelven sem. Már csak be kell szerezni az alapanyagot . ... Egy 2005-ös közvéleménykutatás eredménye szerint kiugróan magas az idegen nyelven olvasók aránya a fiatalok és a magas iskolai végzettségűek körében. A 25 év alattiak 76, míg a 26-35 év közöttiek 48 százaléka állította, hogy olvas idegen nyelven, az egyetemet végzettek 97 százaléka gondolta ugyanezt. A könyvesboltok pedig úgy tűnik, tisztában vannak ezzel. ... Az idegen nyelvű szépirodalmat persze kölcsönözni is lehet, a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtárban is egyre gyakrabban keresik ezeket. Komlósi József igazgató úgy látja, a nagy nyelvtanulási lázzal párhuzamosan nőtt azoknak a száma, akik angol, német, francia könyveket és folyóiratokat akarnak olvasni, a könyvtárban náluk körülbelül tízféle sajtóorgánum közül válogathatnak. - F: márc. 6., http://www.fmh.hu/fokusz/20070306_felre_a_szabalyokkal__elo_az_olvasnivalov

Kiállítás a kézírás eszközeiről

A Budapesti Műszaki Főiskola és az Országos Műszaki Múzeum tárlatot nyit. A kézírás és a mérnöki tervezés, szerkesztés és rajz eszközei címmel. A kiállítás a kézírás legfontosabb eszközeit mutatja be az agyagtáblától, a különböző fajtájú körzőkön át a rostirónig. A kiállítás több állomáson keresztül mutatja be a műszaki tervezés, szerkesztés és géprajzok fejlődését, az ókortól egészen a 19. századig. A tárlat ugyancsak utal Magyarország jelenlegi írószergyártásának és forgalmazásának helyzetére és eredményeire is. - F: febr. 27., http://www.edupress.hu/index.php?at=egycikk&HirID=15941

Az információs technológiák hatása a társadalomra

Az információs technológiák elterjedésével minden megváltozott körülöttünk, ezért a gazdasággal és társadalommal kapcsolatos gondolkodásunknak is át kell alakulnia -- jelentette ki Csaba László közgazdász kedden Szegeden. A nemzet gazdasága, növekedése egyre kevésbé függ a nyersanyaggazdaságtól, a jövedelmet nem a tőke, a munka és a föld kombinációja hozza létre. Így az erre kidolgozott közgazdasági elemzés és eszköztár a kérdések egyre kisebb részére ad választ. Míg a klasszikus közgazdaságtan a szűkösség és az elosztás problémájára kereste a választ, az információgazdaságban minden megváltozik. - F: márc. 1., http://hirek.com/cikk/57772/

36 órás munkanap az információs társadalomban

Egy átlagos nap, ha az egymással párhuzamos tevékenységeket -- elsősorban a médiával töltött időt -- is bekalkuláljuk, 36 órás, pont másfélszer annyi, mint 'normális esetben'. Ez persze elsősorban a fejlett világra és azon belül az amerikaiak időháztartására jellemző -- de idehaza is mindenféleképpen érdemes felfigyelni erre a trendre, hiszen mi, magyarok is 'meghosszabbítjuk a napot' a párhuzamosan végzett médiafogyasztással, pl. a háttérrádiózással, vagy háttértévézéssel. Amikor egy átlag amerikai felkel, már szól a rádió, rendszerint erre ébred fel. Aztán bekapcsolja a tévét, és/vagy a számítógépet, belép, letölti a leveleit. Lehet, hogy mindezek mellett még elintéz néhány telefont is, miközben már csetel a barátokkal-kollégákkal. Úgy tűnhetne, mintha ez információs túlterheltség lenne, de nem az, lassan ez lesz a normális, és már fel sem tűnik az érintetteknek, hogy folyamatosan 'multitasking üzemmódban' vannak, tehát több feladatot végeznek párhuzamosan. - F.: márc. 1., http://www.agent.ai/main.php?folderID=165&articleID=1900&ctag=&iid=

Wikipedia új versenytársa, ellenfele, követője?

Új versenytársa (ellenfele? követője?) támadt a mind kedveltebb és látogatottabb online lexikonnak, a Wikipediának. Az amerikai evangéliumi keresztények úgy vélik, hogy az embereket súlyosan félretájékoztatja a 'liberális, elfogult' enciklopédia, s ezért 'feltétlenül szükséges egy alternatív' tudástárat létrehozni. Az új, néhány hónapja működő keresztény online lexikon neve: Conservapedia, http://www.conservapedia.com/Main_Page s alapítói szerint legfontosabb feladatuk, hogy megteremtsék az ellensúlyt a 'mindinkább keresztény- és Amerika-ellenes' Wikipediával szemben -- számolt be riportjában a Guardian http://www.guardian.co.uk/international/story/0,,2024434,00.html . A Wikipediát ért eddigi támadások elsősorban a professzionális, könyv alakban kiadott lexikonok szerkesztőitől, illetve tudósok irányából érkeztek, s a kritikák általában a pontatlan vagy alacsony színvonalon megírt szócikkek ellen irányultak -- tehát az önkéntesség által biztosított színvonalat tartották elégtelennek. A Conservapedia fellépése viszont már nyíltan ideológiai jellegű kritika, s inkább az a meglepő, hogy eddig nem jelentkezett olyan versenytárs, aki bármilyen okból, de világnézetileg nem ért egyet a Wikipedia szemléletével -- hiszen nyilvánvaló, hogy például az abortusz szócikkének megírásában milyen messze állhat egymástól egy támogató és egy ellenző, az ilyen mértékben különböző vélemények már szétfeszítik az adott enciklopédia kereteit. - F: márc. 3., http://ahirek.hu/go/d7e859db2b63ab-1.html ; http://hvg.hu/Tudomany/20070305_conservapedia.aspx?s=200735nl

Google print: olvasod, vagy meg is veszed? -- az érem mindkét oldala

A korábban Google Print project névre hallgató projektnek két része van: a Partner Program (korábban Publisher Program) és a Könyvtári Projekt. A Partner Program keretében az egy-egy könyv jogait birtokoló kiadók feljogosíthatják a Google-t arra, hogy beszkennelje az adott könyv teljes szövegét keresőjének adatbázisába. Amikor a felhasználó keres, bibliográfiai információt kap az adott könyvről, és megkapja a hozzá vezető csatolást (linket). Az utóbbira kattintva láthatja a keresőszót tartalmazó teljes oldalt, valamint néhány azt megelőző és az azt követő oldalt. A csatoló egyúttal lehetővé teszi a könyv megrendelését egy könyvesboltban vagy közvetlenül a kiadónál. - F: Band: The Google Library Project. Both sides of the story. Information Outlook. 2006/6. Referálva: Könyvtári Figyelő, 2006/4. ref.: Koltay T. Manci: http://w3.oszk.hu/manscr/wwwi32.exe/[in=ref1.in]/?06/394*56407

::::::::::::::::::::::::::::: EGY ÉVE KÖZÖLTÜK :::::::::::::::::::::::::::

Tudás-infrastruktúra a Könyvtári Intézetben

Vagy tíz éve indult hódítóútjára a tudásmenedzsment. A témában több hazai könyvtári publikáció is született. Tényleges tudatos lépés -- például tudástérkép -- azonban annál kevesebb. Ezek között egyik tétova elmozdulás lehet a Könyvtári Intézet 'tudástérképe' a http://www.ki.oszk.hu/munkatarsaink/ -on. A jelző arra utal, hogy nem találtam linket ide az intézményi főoldalról. Mivel azonban a KI portálja fejlődik, van remény arra, hogy a helyzet változik. Az oldalon egyelőre tizenegy munkatárs elérhetősége, életrajza és publikációs jegyzéke olvasható, többnyire fénykép mellett. Az érdeklődő így segítséget kap
abban, hogy a szakemberek tapasztalati hátterének (alias tudás-portfólió) mértékét is megismerje. Segítség, hogy a publikációs listákban itt-ott a cikkek teljes szövegére mutató link is előfordul, meglepő viszont, hogy a lista időben növekvő sorrendű -- pedig a befogadók előbb inkább a frissebb írásokat keresik, bár ez is könnyen javítható. Remélhető, hogy a használói tájékoztatás ezen példája ragadós lesz, és más intézmények, szakmai műhelyek is elindulnak a szakmai információs infrastruktúra ilyetén építésében is. Végülis -- a legértékesebb erőforrás bemutatásában. (MG)
-- Megjegyzés 2007-ben: az új link: http://www.ki.oszk.hu/telefonkonyv.html . Már 18 munkatárs önéletrajzát és publikációs jegyzékét is meg lehet tekinteni (egy év alatt 70%-os növekedés!), a többség viszont nem reprezentálja ily, mások által is látható módon a képességeit. (MG)

Laikus osztályozás a weben: folksonomy

A blogolás után újabb interaktív technológia terjed a Hálón, a címkézés. Ez olyan tartalomfeltárási mód, amely túlmutat a keresőkön. Lényegében a címke kulcsszó ahhoz a tartalomhoz, amit a közzétevő rendel az általa közzétett tartalomhoz. A legnépszerűbb címkéző helyek egyike a Hálón a 2003 végén induló del.icio.us szolgáltatás. Magyar kezdeményezés is van már: a 2005 novemberében indult www.blogter.hu. Ezek a címkéző helyek olyanok, mint a tárgyszókatalógus a könyvtárban. Némely címkéző helyen vizuálisan, a betűméret növelésével is jelölik a címkék gyakoriságát. A del.icio.us szerkesztői ezt címkefelhőnek hívják. Thomas Vander Wal webprodukciós menedzser már megalkotta a nevét is eme laikus osztályozási módszernek: ez a folksonomy (folk + taxonomy). A módszer lehetővé teszi, hogy a keresőknek azon hibáját kiküszöbölje, hogy a találati lista elején nem feltétlenül áll a legrelevánsabb tartalom. (Ref.: Budai László) - F: Herceg József Tamás: Címkék a Hálón. Webes osztályozás. In: PC World 15 (2006. február) 2 p. 110-111.

::::::::::::::::::::::::::::: KISSZÍNES :::::::::::::::::::::::::::

Könyvtáralapítás vezényszóra

Moszkva polgármestere, Jurij Lujkov a város több mint 2000 kaszinóját könyvtárrá vagy olvasóteremmé alakítaná át – áll a polgármesteri hivatal honlapján. A kezdeményezés azután született meg, miután egy felmérésből kiderült, hogy Oroszországban 60 ezer lakosra jut egy könyvesbolt, szemben például Németországgal, ahol 10 ezer lakosra jut egy. A Szovjetunió 15 éves összeomlása után Moszkva lakosságának csaknem 40%-a egyáltalán nem olvas, 50%-a pedig soha nem vásárol könyvet -- közölte Vlagyimir Zamurujev, a polgármesteri hivatal egyik illetékese. - F: febr. 28., http://www.hirforum.hu/?type=345&newsid=50241

Értékteremtés és értéktiprás -- ex librisek és rongáltkönyv-gyűjtemény

A könyvtári nyílt napok keretében két kis tárlatot mutattak be a Bod Péter Megyei Könyvtárban: az olvasóteremben a teremtett értéket, a kölcsönzőben a széttiport értéket tárták a könyvtárlátogatók elé. - F: márc. 1., http://erdely.ma/kultura.php?id=22853

A cégek felét egy nap alatt tönkretenné egy IT-leállás

A globális vállalati szektor cégeinek csaknem fele egy napig sem viselné el információ-technológiai rendszerének leállását a vállalat puszta fennmaradását veszélyeztető következmények nélkül, áll a londoni Economist Intelligence Unit új felmérésében. - F: márc. 2., Prím Online, http://hirek.prim.hu/cikk/57800/

::::::::::::::::::::: INFORMÁCIÓFORRÁSOK ::::::::::::::::::::

Koleszterin-front

A júniusig tartó akcióban több frontról is 'támadjuk' az érintetteteket, tehát a hazai felnőtt lakosságot. Óriásplakátokon, nyomtatott és elektronikus sajtóban hívjuk fel az érintettek figyelmét a kérdés fontosságára, országos szinten hirdetünk meg ingyenes koleszterinszűrést. Útjára indítottuk az interaktív www.koleszterinszint.hu website-ot, amelyen az olvasó naprakész információkat talál a koleszterinről, újdonságokat, híreket, friss tanulmányokat olvashat ebben a témában, valamint a legilletékesebb szakemberek: kardiológusok, dietetikusok várják a koleszterinnel, a szív és érrendszeri problémákkal kapcsolatos kérdéseket. -- áll a Magyar Szív Egyesület közleményében. - F: febr. 28., http://www.vg.hu/nyomtat.php?cikk=163584

Romániai magyar kulturális intézmények adatbázisa

A transindex adatbankjában új tétel a romániai magyar kulturális intézmények adatbázisa, amelyben közel 1700 kulturális intézményről találhatók rövid tevékenységi ismertetők, illetve kapcsolat-felvételi adatok. Az adatbázis [adatbank] a http://kulturalis.adatbank.transindex.ro/ címen érhető el. Forrás: Transindex hírlevél febr. 15., ReMeKe-hírlevél.

Népszerű animációs filmek tölthetők le legálisan

A rajzfilmek.tv az első olyan független magyar weboldal, amely animációs filmek legális letöltését teszi lehetővé. Az oldal január 8-ától végleges verziójával várja látogatóit, ahonnan a régi klasszikus és a közkedvelt, új rajzfilmek közül néhányat akár ingyen is le lehet tölteni. - F: márc. 1., Prím Online, http://hirek.prim.hu/cikk/57759/

IMPRESSZUM

A szerkesztők -- akik szívesen olvassák és megfontolják az Ön véleményét:
Káldi Emese (kommunikációs tréner) mailto:emi22@freemail.hu
Kovács-Ördög Éva (kommunikációs munkatárs) kovacsordogeva@freemail.hu
Sonnevend Péter (Kaposvári Egyetem, könyvtárigazgató) mailto:sonnevend@mail.atk.u-kaposvar.hu
Mikulás Gábor (információs és pr-tanácsadó) mailto:mikulasg@gmconsulting.hu

Feliratkozás az ékezetes vagy ékezetmentes hírlevélre:
http://hirlevel.swgy.hu/user/1/php/maileruser.php?mailer=1&action=regist

A szerkesztők a nem saját írású cikkek tartalmáért nem vállalnak felelősséget,
mindazonáltal törekednek a források gondos válogatására.
Kiadja: GM Consulting http://www.gmconsulting.hu