=============================================================================
K I T -- Könyvtár - Információ - Társadalom
(2002/15., szept. 3.)

=============================================================================
Heti hírlevél információs és könyvtári szakemberek számára
Szemlék, hírek, kommentárok
=============================================================================
 

E lapszámunkba a Infinit Hírlevél, Magyar Hírlap, MATISZ Hírlevél,
Népszabadság, www.oma.hu, Prím Online írásaiból és határon túli hírekbõl
válogattunk.
=============================================================================

 

Mi motiválja a könyvtárost? "Kincs, hír, gyönyör"?

Tapasztalatok szerint az anyagi eszközök motivációs hatása rövid távú.
Különösen így van ez az intellektuális tevékenységre alapozó szakmák
esetében -- mint például a könyvtárosoknál. Egy amerikai és kanadai
könyvtárosok között végzett -- Herzberg tanulmányaira alapozott -- vizsgálat
azt bizonyította, hogy a könyvtárosok olyan motivációs tényezõkre reagálnak
kedvezõen, mint a jó teljesítmény kiváltotta érzés, az elismerés, az
önmagában érdekes munka. A legtöbb könyvtári munkakörben csekély a
lehetõség az önmegvalósításra, az ambíciók érvényesítésére, olyannyira
hivatali jellegû a munka. Akik a háttérben dolgoznak, alig tapasztalhatnak
személyes elismerést a használók vagy társaik részérõl. A legtöbb munkakör
számos ismétlõdõ elemet tartalmaz. Amikor a munkakörbõl hiányzik egyik
vagy másik motivációs tényezõ, ez szinte biztosan a közérzet rovására megy.
-- A szégyenteljesen alacsony közalkalmazotti fizetések emelése örvendetes.
 Hosszabb távú eredmény azonban akkor várható, ha a szakmán és az
egyes könyvtárakon belül támogató légkör és a tanuló szervezetre jellemzõ
attitûdök vannak jelen. Így megelõzhetõ -- vagy fékezhetõ -- a kontraszelekció,
illetve a szakmából elvándoroltak visszacsábítása. (MG)

 
A könyvtár -- éljen vagy haljon?

Alig 1,5-2 millió (beiratkozott) könyvtárhasználó állampolgárral
számolhatunk. Elfogadható ez? Angliában, a skandináv országokban
a lakosság 50-60 százaléka regisztrált könyvtári olvasó. Nálunk harminc
éve változatlanul 15-20 százalék. Miért? Talán azért, mert a könyvtár nem
elég attraktív, alig szolgáltat többet egyfajta minimumnál. A diákok és
nyugdíjasok még használják, az aktív korosztályok alig. Az államilag dotált
könyv- és lapkiadás leépülésekor - tíz, tizenöt éve - arra lehetett számítani,
hogy az állam felismeri a könyvtárakban lévõ lehetõséget, azt, hogy a
közösségi információfogyasztás a leggazdaságosabb. Vagy az állami
felismerés hiányában a polgárok "kényszerítik" rá képviseleti szerveiket, a
könyvtárak fenntartóit erre a felismerésre. Azt gondolhattuk, hogy e
felismerési folyamat és az iskolai végzettség fokozatosan emelkedõ szintje
legalább 30 százalékra emeli majd a könyvtárhasználók arányát. Nem
emelte. Ideje megkeresnünk e sikertelenség okait. Ideje megtalálni a
kitörés útját. (SP)
(Forrás és folytatás: Népszabadság, 2002. aug. 19.
http://www.nepszabadsag.hu/Default.asp?DocCollID=67763&DocID=65077)
 

Számítógépes írástudás - mindenfajta képzés nélkül

A kognitív funkciókat vizsgáló Cognitive Engineering Research Center
nevû kutatóközpont oktatási szakembereinek szokatlan kísérlete során egy
isten háta mögötti indiai faluban alulképzett gyerekek pár hét alatt
észlelhetõ számítógép-felhasználói képességekre tettek szert mindenféle
külsõ segítség vagy tréning nélkül.
(Forrás: Prím Online http://hirek.prim.hu/cikk.prm?id=30411)
-- Most már nincs mentség. Ha már az analfabéte indiai gyerekek is... ;-)

SMS már vezetékes telefonról is

2002. szeptember 1-jén a Matáv bevezette a Vezetékes SMS
szolgáltatást, mely lehetõvé teszi rövid szöveges üzenetek (SMS)
küldését és fogadását vezetékes telefonon is. A Vezetékes SMS üzenetek
küldése egyelõre a Matáv hálózatán belül, valamint a Matáv és a Westel
hálózata között lehetséges. A Matáv hálózatán belül küldött SMS-ek díja
mindössze bruttó 11 forint üzenetenként.
(Forrás: http://hirek.prim.hu/cikk.prm?id=30467)
-- A könyvtárat ügyfelei a fenti lehetõséget kihasználva mobiltelefon és
internet-csatlakozás hiányában is értesíthetik olvasóikat az új beszerzésekrõl,
késedelmekrõl, az elõjegyzett könyv beérkezésérõl.
 

Szerzeményezési irányelv Jugoszláviában

A könyvtárak szakmai felügyeletét végzõ Szerb Népkönyvtár (Belgrád)
javaslatot adott ki a könyv- és periodika-beszerzési minimum irányszámairól,
ami 0,1 db / fõ / év.
A topolyai Népkönyvtár esetében (vö.: 40.473 lakos 1991-ben) a kívánatos
évi minimális gyarapítás 4050 könyv és 20 periodika. Gond azonban, hogy
a fenntartó önkormányzat a beszerzéshez szükséges pénzösszegnek ma is
csak töredékét biztosítja, azt is kiszámíthatatlan ütemezéssel.
Az így beszerzett
könyvek mellett a könyvtár a Szerbiai és Vajdasági Kulturális Minisztérium,
az OSZK és más magyarországi könyvtárak, valamint magánszemélyek
adományai, esetenként vállalatok pénzsegélyei jelentenek állománybõvítési
lehetõséget. Ez átlagosan 1500-2000 könyvet, három napilapot és két
folyóiratot (Kisebbségkutatás, Nõk Lapja) jelent évente. A topolyai
Népkönyvtár e nem túl nagy növekményt 7 könyvtári egységre;
fiókkönyvtárakra osztja szét.
(Forrás: Bábi Csaba közlése alapján)

Kedveltebb az egyetemi újságok nyomtatott változata
-- tengerentúli tapasztalatok

Annak ellenére, hogy az amerikai egyetemi épületegyütteseket a világ
legjobban behálózott helyei között tarthatjuk számon, az egyetemi lapok
nyomtatott változatai továbbra is jóval népszerûbbek, mint online kiadásaik.
(...) Arról, hogy az ország több ezer egyetemi újságjából hánynak van
egyáltalán webhelye, nem áll rendelkezésre pontos statisztika. A Student
Monitor piackutató tavaly tavasszal készült közvélemény-kutatása szerint a
hallgatók 30%-a számolt be arról, hogy az egyetemi újság a hálózaton is
elérhetõ. Azok közül pedig, akiknek tudomása volt a webes verzió
létezésérõl, csak 29% olvasott legalább egy számot a felmérést megelõzõ
hónapban. Az utolsó öt nyomtatott számból viszont 44% legalább hármat
kézbe vett a vizsgált idõszakban.

Egyes egyetemi lapok weboldalai (különösen a nagy egyetemek esetében)
ugyanakkor számottevõ forgalmat vonzanak magukhoz. A látogatók köre
azonban nem szükségszerûen az egyetemi hallgatókból, hanem a szülõkbõl,
az öregdiákokból, valamint a böngészés során véletlenül odavetõdõ
felhasználókból tevõdik össze.

Mivel a lapok online verziói kevés hallgatót vonzanak, a hirdetõk sem
dolgoznak nagy anyagi ráfordítással. Sokszor azok a hirdetõk sem
hajlandók fizetni a webes reklámokért, akik a nyomtatott kiadásban
rendszeresen hirdetnek. Még az online hirdetõket sikeresen magukhoz
vonzó kiadványok esetében is csak a reklámbevételek töredéke
származik a webes verzióból.

Az egyetemi lapok jó része saját webmesterek alkalmazása helyett
külsõ vállalkozóknak adja ki az online kiadvány elkészítésének feladatát. A
szerzõdõ cég viszonzásképpen jogosultságot szerez arra, hogy mindkét
változatban hirdetéseket értékesíthessen. A legtöbb esetben azonban a
professzionális külsõ szakértelem és a rengeteg fejlesztés is kevés ahhoz,
hogy a hallgatókat a nyomtatott verzióról a hálóra csábítsa át, bár a webes
kiadás létjogosultsága mellett érvelõk úgy látják, a technológiai fejlesztések
az egyetemi kiadványok online olvasótáborát is fokozatosan megnövelik
majd.

Számos okot találhatunk arra, hogy miért volna célszerûbb, ha a hallgatók
az elektronikus változatot olvasnák. Az online újság nemcsak használhatóbb
és kényelmesebb, de a korábbi számok és cikkek is hozzáférhetõek, és
elõfordulhat, hogy az egyetemen kitett elvihetõ nyomtatott példányokból már
nem maradt egy sem.

"Vannak, akik már azelõtt szeretnék elolvasni a híreket, hogy azok
nyomtatásba kerülnének - mutat rá Matt Donnelly, a The Daily Northwestern
fõszerkesztõje. - Sokan szokásos reggeli készülõdésük részeként elolvassák
az online változatot, megnézik, kaptak-e e-mailt, és elolvassák az országos
híreket."

Az egyetemi lap nyomtatott változata azonban a legtöbb hallgató számára
továbbra is az egyetemi élet szerves részét képezi. "Nézzen körül bármelyik
hallgatói csoporton belül, és azt fogja látni, hogy egy csomó egyetemista
ül az asztal körül: újságot olvasnak, szocializálódnak - emeli ki Eric Weil,
a Student Monitor munkatársa. - Egy ilyen jellegû tevékenységet nem lehet
a hálóra áttenni."
(Forrás: http://www.nytimes.com/, Infinit Hírlevél, 08. 29.)
 

Az elso magyar online mikrofizetés megújult

Megújult az elso magyar online mikrofizetési rendszer, az X-pay.
A szolgáltatás új neve, voXpay, amely jobban beleilleszkedik a voXinfo
termékstruktúrájába. A módosított szolgáltatás az eddigi idoalapú
emeltdíjas telefonhívás mellett két új fizetési opciót kínál. Az egyik a
kapcsolás-alapú fizetés, amely lehetové tesz magasabb - hívásonként
legfeljebb 5000 Ft-os - tranzakciós összeget. A másik fizetés emeltdíjas
SMS elküldésével történik.
Az online mikrofizetéssel lehetové válik, hogy a tartalomszolgáltatók,
e-kereskedok bevételhez jussanak digitális árukért, szolgáltatásokért,
információ letöltéséért; olyan árukért, amelyeket eddig jobb híján
ingyenesen, vagy csak bonyolult - a vásárlót gyakran elriasztó - eljárással
fizettettek meg.

. A hazai mikrofizetés eddigi fobb alkalmazási területei:
részvételi- és licitdíjak játékban, kép- és videó-letöltések; doktori
disszertáció, cikkek letöltése, adatbázis keresés, céginformációk keresése,
SMS szolgáltatások, hirdetés felvétele, tanácsadó rendszer. Egy érdekes
most induló kísérlet, a - klasszikus csomagküldési modellt követo -- web
áruházakban is alkalmazható, eloleg fizettetése mikrofizetéssel. A
megoldás növeli a vevo vásárlási elkötelezettségét és kiszuri a fiktív
vásárlókat, csökkentve az áruház áru-visszautasítási kockázatát.
(Forrás: www.voxinfo.hu, MATISZ Hírlevél, 2002. 16. sz.)
 

Infokommunikációs térkép készült

Délkelet-Magyarországon a legalacsonyabb, a központi régióban a
legmagasabb a háztartások infokommunikációs fejlettségi indexe (HIFI),
az a mutató amely az otthonok és a régiók infoeszközökkel való
ellátottságát illusztrálja. A legmagasabb és a legalacsonyabb értékek
közötti különbség egyharmadnyi.
A hazai piackutatások történetében elõször határozták meg a háztartások
infokommunikációs fejlettségi indexét. Az elemzést a BellResearch és
a Think Consulting készítette, a mintavétel ideje 2002. január-február.
Andrási Tamás, a BellResearch kutatási igazgatója elmondta, a vezetékes
és a mobiltelefon, a kábeltévé, az AntennaMikro, a PC, az internet, az ISDN
és az ADSL használatára kérdeztek rá. Amennyiben a háztartásban minden
egyes alkalmazás fellelhetõ volt, abban az esetben maximális száz pontot
számoltak. Ez valamelyest irreális, mert ahol az ISDN-t használják, ott
valószínûleg nincsen szélessávú internetkapcsolat, ADSL. Ugyanígy az
AntennaMikro és a kábeltévé is egymást helyettesítõ szolgáltatások. Így a
száz pont csak eszmei érték, a piackutatás eredményének ennél
mindenképpen kevesebbnek kell lennie.
A hazai adatokat vizsgálva, kiderül: közel 75 százalékos a vonalas telefonnal
való ellátottság, minden második háztartásban legalább egy mobilt
használnak, továbbá a kábeltévé és az AntennaMicro is 50 százaléknál
nagyobb arányt képvisel. Ellenben a személyi számítógépek, az internet, az
ISDN és az ADSL használata jelentõsen elmarad az elõbbiektõl. A
piackutatók szerint jelentõs különbség mutatkozik az egyes településtípusok
és a régiók háztartásainak infokommunikációs eszközzel való ellátottságában.
Ha a településtípusokat nézzük, akkor a fõvárosban a HIFI-index kimagasló,
33,1, megelõzi a megyeszékhelyek 30,7-es értékét, illetve a városok 24,9-ét.
Utolsó a községek 21,5-ös mutatója. A kutatási igazgató szerint nem arról
van szó, hogy a keleti országrészben egyharmadnyival kevesebb az ott lakók
jövedelme. Tény, hogy átlagosan kevesebbet keresnek Keleten, mint
Nyugaton, de nem ennyivel. A valamelyest alacsonyabb jövedelmüket viszont
más módon költik el, mint a fõvárosiak vagy a Nyugat-Magyarországon élõk.
(Forrás: Magyar Hírlap, 2002.08.28.)
 

A Szlovén Könyvtáros Egyesület évi közgyûlése Bledben

2002. október 14-e és 16-a között szervezik meg Bledben a Szlovén
Könyvtáros Egyesület évi közgyûlését. A három napos rendezvény fõ témája
A KÖNYVTÁR ÉS A KÖZVÉLEMÉNY lesz. Néhány érdekes téma a
konferenciáról: Médiák forradalma a könyvtrában. A könyvtárosok státusza,
vagy tehetünk-e még valamit ezen a téren? A könyvtári szakkifejezések
szótára nyomtatott és elektronikus formában. Tagsági és beiratkozási
díjak - a közkönyvtárak mindenkinek egyaránt hozzáférhetõk? A könyvtár
szerepe az idegenforgalomban. Wanted: An efficient and user friendly
Library Catalog - Keressük: a leghatékonyabb és a legegyszerûbb könyvtári
katalógust.
Vendégelõadóként a bledi konferencián jelen lesz dr. Terry L. Weech is,
elõadásának címe: Libraries and the public - a view from America - A
könyvtárak és a közvélemény - amerikai kitekintés.
A 3 napos konferencia keretében több szekció ülést és bemuattót tartanak.
Az elektronikus kézikönyvek és szervízszolgáltatások. Idõszerû kérdések az
iskolai könyvtárakban. A szlovén könyvtárak konzorciumba való tömörítése.
A Szlovén Könyvtáros Egyesület idei  találkozójára vendégeket várnak a
szomszédos országokból, többek között Magyarországról is. (Papp József)
 

Határon túli könyvtárosok Sárospatakon

A Zempléni Könyvtárosok Szervezete szeptember 4-ée és 6-a között
szervezi meg a sárospataki Zrínyi Ilona Városi Könyvtárban a határon túli
könyvtárosok VII. konferenciáját. Az idei évi konferencia egyik fõ témája
Magyarország Európa Uniós csatlakozási lehetõségei, valamint a
könyvtárak szerepe, illetve az EU Információs Pontjainak mûködése lesz.
A 3 napos konferencia keretében mutatják be Fülöp Géza: Az információ
c. könyvét, majd szólnak a közkönyvtárak pályázati lehetõségeirõl, s
ellátogatnak a Rákóczi várba s megtekintik a környék megjelentõsebb
településeit. (Papp József)
 

Megújult formában a HP e-könyvtár

Új, különálló webcímre (www.hpbook.hu) költöztette és grafikailag is
megújította májusban bemutatott elektronikus könyvtárát a HP - közölték
a cég illetékesei a szeptember 3-án Budapesten megtartott
sajtótájékoztatón.
(Forrás: Prím Online http://hirek.prim.hu/cikk.prm?id=30504)
 

Versenypiaci információk, üzleti partnerkeresés az Interneten
-- konferencia

Tizenötödik konferenciáját rendezi az Online Marketing Ügynökség
az Üzlet az Interneten sorozat keretében 2002 szeptember 19-én
(csütürtökön) Budapesten a Gundel étteremben.
A Versenypiaci információk, üzleti partnerkeresés az Interneten
címmel rendezendo konferencián az eloadók a hazai és külföldi üzleti
partnerkesési lehetoségekrol és megoldásokról adnak tájékoztatást,
különös hangsúllyal az európai országokban müködo cégekkel való
kapcsolatépítésre.
Kiemelt témája a konferenciának a partner-, vevo-, szállító-, versenytárs-
figyelés internetes technikáinak áttekintése, az üzleti hírszerzés, mint
most alakuló üzletág eszközeinek és módszereinek ismertetése, a
védekezés módjainak vizsgálata. A jelentkezés szeptember 11-ig
kedvezményes.
(Forrás: www.oma.hu,  http://hirek.prim.hu/cikk.prm?id=30499&mode=print)
 

Internetes kortárs magyar színházi adatbázis

Magyar színházi adatbázis áll a világhálón böngészõk rendelkezésére a
www.itihun.hu/database internetes címen - tájékoztatta Fábri Péter, a
Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) Magyar Központjának elnöke az MTI-t.
(Forrás: Prím Online http://hirek.prim.hu/cikk.prm?id=30378)
 

=============================================================================
A szerkesztõk -- akik szívesen olvassák és megfontolják az Ön
véleményét:
Mészáros Anikó (ügyvezetõ igazgató, ITTK) meszaros.aniko@ittk.hu
Sonnevend Péter (fõiskolai docens, Kaposvári Egyetem)
peter@sonnevend.com
Mikulás Gábor (információs és pr-tanácsadó) mikulasg@axelero.hu

A hírlevelet megrendelheti a contact@ittk.hu címre küldött üres levéllel,
melynek tárgya (subject): KIT-megrendeles. A hírlevél lemondható
ugyanezen a címen KIT-lemondas tárgy megjelölésével. Amennyiben
a lapot ékezet nélkül kéri, a szövegmezõbe írja be: ekezet nelkul. E
mûveletek elvégezhetõk a http://www.ittk.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/kit-gm
oldalon is. A szerkesztõk a megrendelõk címét kizárólag a KIT
postázására használják fel.
A korábbi lapszámok megtalálhatók a  http://epa.oszk.hu/kit/ webcímen.

A szerkesztõk a nem saját írású cikkek tartalmáért nem vállalnak
felelõsséget, mindazonáltal törekednek a források gondos válogatására.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthetõ.

Kiadja: GM Consulting www.gmconsulting.hu