Tényleg kell a könyv a könyvtárba?

A The Chronicle of Higher Education cikke arra hívja fel a figyelmet, hogy
számos tengerentúli új könyvtárban fizikailag is háttérbe helyezik a
nyomtatott dokumentumokat. Nagy különbség van azonban az információ
és az ismeret, az ismeret és a megértés között. A képernyős formátum
az információ letéteményese. Az emberek pedig az egyszerűbb utat
választják a bonyolultabb helyett. Mindezek ellenére nem lenne érdemes
az információhoz való hozzáférést és a tudásszerzést egymással
szemben lévőnek beállítani. Talán az egyik idézett könyvtáros attitűdje a
nyerő: "Harcolok azért, hogy az emberek megértsék a két típusú ismeret
integrálásának fontosságát."
(Forrás: Do librarian really need books? : Controversial projects at some
colleges move the printed word out of sight / Scott Carlson. In: The
Chronicle of Higher Education (2002 July 12)
 

Elektronikus dokumentumok -- a legmunkaigényesebb dokumentumfajta;
német tapasztalatok

A TMT ezévi, 8. számában Csató Edit és Koltay Klára tollából megjelent
cikk taglalja e dokumentumtípus feltárásának "szépségeit". A cikk célja,
hogy megoldja e tételek nyilvántartását, rendszerezését és hozzáférhetővé
tételét. Ugyane szám következő cikke -- szerző: Murányi Lajos) az
elektronikus dokumentumokkal kapcsolatos német tapasztalatokat tekinti
át. A Deutsche Forschungsgemeinschaft ismertetett programjaiban magyar
könyvtárak is részt vehetnek.
(Forrás: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2002/8.)
 

Veszélyes orvosi tanácsok az internetről

Egyes rákos megbetegedésekkel foglalkozó egészségügyi weboldalak
olyan alternatív kezelési módszereket ajánlanak a betegeknek, amelyek
hatékonysága semmilyen szempontból nem bizonyított, áll egy napokban
kiadott tanulmányban.
(Forrás: Prim Online http://hirek.prim.hu/cikk.prm?id=30213 2002.
augusztus 22.)
-- Az interneten megjelenő információ minősége meglehetősen hullámzó;
vannak egészen hasznos illetve egészen használhatatlan, sőt, félrevezető
források. A könyvtárosok által használt hagyományos adatbázisok előnye,
hogy azok rekordjait, tételeit a legtöbb esetben az adott terület
szakemberei már átfésülték. A nagyobb megbízhatósággal járó
hátrányok is jelentkeznek azonban: az adatbázisok frissítése bizonyos
esetekben elképesztően lassú. S mivel az adatbázis-készítőt is meg kell
fizetni; nemritkán költséges is a hozzáférés. Jobb a helyzet az üzleti
alapon működő szolgáltatók esetén; ahol a magasabb ár a
megbízhatóság mellett egyben gyorsaságot is jelent. Pl.: a neves Medline
ingyenesen hozzáférhető, de nem a legfrissebb adatokat tartalmazza.
A "Medline in Process" viszont napi frissítéssel kínálja a "normál"
Medline-ban még nem indexelt tételeket. Az adatbázis tehát folyamatosan
csak a legfrissebb két hónap adatait kínálja -- 4300 mérvadó folyóirat
alapján. A még igényesebb ügyfelek témafigyelést (alert) rendelhetnek,
amely esetben kérésre a reggeli kávéval egyidőben küldik a kívánt, aznap
megjelent tételeket -- emailen, faxon, vagy ahogy tetszik. (MG)
 

Imázs, arculat és a többiek

A pr (ejtsd: péer) -- melynek célja a szervezet és külső, belső környezete
közötti bizalom megteremtése és fenntartása -- alapvető kérdése, hogy
a környezet hogyan lát bennünket. Kiindulási pont lehet az énképek
vizsgálata. Mert van ugyebár maga a valóság magunkról -- gondoljunk
akár saját magunkra, vagy könyvtárunkra, osztályunkra, szakmánkra. Ezt
a valóságot szeretnénk ugyan minél jobban ismerni, de ennek határai
vannak. A valóság általunk érzékelt képét hívjuk önimázsnak. Ennek
minőségét önismeretünk szintje nagyban befolyásolja. Ennek gyenge
ismerete, tudatos meg nem ismerése a projektek romba dőlésének
legfőbb oka. A magunkról sugallni kívánt képet arculatnak nevezzük. A
tudatos alakítás eszközei pl. az arculati elemek (logó, épület, honlap stb.).
Jelentősebb ugyanakkor a nem tudatos alakítás hatása: az önkéntelen
vagy nonverbális kommunikáció minősége, a szolgáltatás paraméterei
stb. Ennek jelentős részben eredője az imázs (képmás), amely külső
illetve belső környezetünkben alakul ki rólunk. Optimális esetben ezek
a képek közel állnak egymáshoz.
E gondolatsor ismét eszembe jutott akkor, mikor a Hadtörténeti
Intézetben, a vándorgyűlés baráti találkozóján az egyik zenész a
kevéssé sikerült tánctanítás után így legyintett kollégáinak: "ezek
könyvtárosok; csak ülnek a gép előtt és azt verik" -- és ujjával imitálta
a gépelést. E nem minden elemében negatív vélemény nyilván
kiragadott. Kimondottan örültem ugyanakkor, hogy nem azt emelte
ki, hogy a fogadásra invitált könyvtárosok közül számosan még a
köszöntő előtt nekiestek a terített asztaloknak. Ugyanis, ez az
önkéntelen "arculati elem" is a szakma imázsát formálta. (MG)
 

Olvasószolgálati kommunikáció

Régen feltárt összefüggés, hogy az olvasó elégedettsége jobban
függ a könyvtárosok kommunikációjától, mint az állomány jellemzőitől.
Mégis, szinte általános, hogy az utóbbi felé több pénz és figyelem
fordul.
A Pest Megyei Könyvtár által most induló tréning az olvasószolgálati
kommunikáció fejlesztését tűzi zászlajára. Elsősorban a
neurolingvisztikai programozás (NLP) módszerére épít. Eszerint az
emberek zöme egészséges, tehát azt kell vizsgálni, amitől jól működik,
ami működik az emberi kapcsolatokban. Ezeket az eszközöket
tudatosítva alkalmazhatjuk az általunk nehezen kezelhető vagy
ismeretlen helyzetekben. A valóságot mindannyian szűrőkön keresztül
érzékeljük, mert korlátokat emelnek elénk érzékszerveink, az a hitünk,
hogy a valóságot érzékeljük, illúzió (a valóságnak csak az
érzékszerveinkkel érzékelhető szűk tartományában mozgunk).
Behatárol minket nyelvünk is. Eltérő módon alakítunk ki képeket
magunkban, vannak uralkodó reprezentációs rendszereink. A tréning
résztvevői megtanulják felismerni saját és egymás uralkodó
reprezentációs rendszerét, valamint azt, hogy mások vezető reprezentációs
rendszerének feltérképezése alkalmassá teszi az ember arra, hogy
embertársaink viselkedését hatékonyan befolyásoljuk.
Például hangoskodó, mobiltelefonozó olvasónk figyelmét halk és
ingerült pisszenések helyett érdemes kezünk elegáns mozdulatával a
csendet kérő táblácskára irányítani. Ezáltal ugyanis a jóembert
átbillentjük uralkodó auditív rendszeréből a vizualitásba, ami által
leginkább elhallgat.
A tréninget hatékonyan tudják hasznosítani mind a vezetők,
mind pedig az olvasószolgálatos kollégák.
(Tamási Csilla közlésének felhasználásával)
 

Könyvtári és internet-hozzáférés a felsőoktatásban

"Bár a legtöbb felsőoktatási intézmény arról számolt be, hogy
néhány száz vagy ezer kötettel bővítette könyvtárát, a hallgatói
létszám növekedése miatt általában csökkent a diákok esélye arra,
hogy hozzájussanak a könyvekhez, folyóiratokhoz. A PPKE jogi
karának ugyan például 15 ezer kötettel növekedett a könyvtára, de
míg korábban 24 hallgató osztozott egy olvasótermi férőhelyen,
legutóbb már 70. A Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF)
Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Karán 69-ről 91-
re nőtt az egy olvasótermi helyen osztozni kényszerülő diákok száma.
Enyhült viszont a zsúfoltság a Debreceni Egyetem közgazdaság-
tudományi karán, ahol - szemben a korábbi 16-tal - már csak tíz diák
jut egy olvasótermi helyre. Ennél is látványosabb a javulás a Színház-
és Filmművészeti Egyetemen, ahol 42-ről 5-re csökkent a
"zsúfoltsági mutató", ami országos rekordnak számít.

Az informatikai helyzet javítására a jelek szerint még a szűkös anyagi
lehetőségek mellett is megpróbáltak többletpénzt kiszorítani az
egyetemek, főiskolák: az adatok összességében romlást mutatnak
ugyan, de korántsem akkorát, mint más területeken. A PTE
bölcsészettudományi karán tavalyelőtt 76 hallgatóra jutott egy
számítógép, tavaly már csak 50-re. Javult a helyzet az SE általános
orvostudományi karán is, ahol régebben 90-en osztoztak egy-egy
számítógépen, legutóbb viszont már "csak" 70-en. Az egyetemi
szintű orvosképzésben ugyanakkor a PTE-n mindössze 42 diákra
jut egy számítógép, miközben ugyanitt az egészségügyi főiskolai
karon már minden ötödikre.

A gödöllői Szent István Egyetem gépészmérnöki karának vezetői
korábban arról számoltak be, hogy nincs egyetlen internetre kapcsolt
gépük sem, ma viszont már 65 egyetemi munkaállomásról és
valamennyi kollégiumi szobából rá lehet csatlakozni a világhálóra.
A szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola diákjai - szemben a
korábbi 80-nal - ma 420 gépről kapcsolódhatnak a netre. Ennél több,
internetezésre is használható gépe csak a Budapesti Műszaki
Főiskola (BMF) Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának van (475
darab). Ezzel szemben mindössze két internetre csatlakozó masina
működik a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. Itt egyébként
137 diákra jut egy gép, ami alacsony mutató ugyan, de a képzés
jellege miatt talán még "elmegy". Az viszont már aligha, hogy az SZTE
bölcsészkarán 154, a jogi karon pedig egyenesen 175 diákra jut
egy-egy számítógép. Romlott a pázmányos jogászok ellátottsága is:
mivel az új hallgatók felvételét itt sem követte megfelelő ütemű
informatikai fejlesztés, a korábbi 1:21 számítógép-diák arány 1:90-re
romlott.

A legjobb informatikai helyzetben lévő karokon - a Budapesti Műszaki
és Gazdaságtudományi Egyetem (BMGE) természettudományi karán,
a Miskolci Egyetem (ME) anyag- és kohómérnöki karán, a Nemzetközi
Üzleti Főiskolán, a NYME geoinformatikai főiskolai karán - két-három
diák használ egy számítógépet. A főprofilban informatikával foglalkozó
BMF Neumann János Főiskolai Karán viszont csak 1:5 az arány."
(Forrás: Heti Világgazdaság, 2002. augusztus 21. Felsőoktatási
intézmények összehasonlítása -- Képzőképesség)
 

Első cél: az elégedett munkatársak

-- Ugyanis csak általuk érhető el az ügyfelek elégedettsége --
hangsúlyozza a tengerentúlon egyre menőbb Southwest Airlines elnöke.
Nyilatkozata mögött az áll, hogy a vállalat egyaránt népszerű az utasok
és a munkavállalók között. A cikk a szervezeti stratégia és a munkatársak
céljait összhangba hozó ún. akkomodációs (alkalmazkodási) vezetési
modell jótékony -- és jelentős versenyelőnyt hozó -- hatásait ecseteli.
(Forrás: Diadalmas diszkont repülők / Ambrus András. In: BOSS
(2002 július-augusztus) p. 84-86)
 

Könyvtári árvízkár Csehországban

Több, mint félmillió könyv, sok ezer levéltári irat - köztük néhány
rendkívül értékes és egyedi darab is - sérült meg az elmúlt napok
árvizeiben Csehországban - közölte a hét végén a cseh nemzeti
könyvtár. - Megpróbáljuk felmérni a károkat, és segítséget keresünk
itthon és külföldön egyaránt -- nyilatkozta Vít Richter, a nemzeti könyvtár
igazgató-helyettese.
(Forrás: http://index.hu/politika/bulvar/arvizinter/ 2002. augusztus 18.
MTI-közlés)

============== Kultúrpont-szemle =========================================

Szakkönyvtárak éves találkozója

A Szakkönyvtárak Társasága 2002. október 15. és 18. között tartja éves
gyűlését Washingtonban (D.C., USA). (KultúrPont)
Bôvebb információ: Association of Research Libraries:
http://www.arl.org/arl/meetings/schedule.html

Konferencia a könyvtárakról, civil társadalomról és a társadalmi
fejlôdésrôl
2002. november 14. és 16. között rendezik Szófiában (Bulgária)
a könyvtárakról, civil társadalomról és a társadalmi fejlôdésrôl szóló negyedik
nemzetközi konferenciát. Néhány téma ízelítôül: könyvtárak a digitalizáció
korában, akadályok a tudás megszerzésének útjában, nemzetközi
együttműködés a könyvtárak között, könyvtár és társadalmi integráció.
(KultúrPont)
Bôvebb információ: http://slim.emporia.edu/globenet/sofia2002/sofia2002.htm

Ázsiai digitális könyvtárak - ötödször
Szingapúrban rendezik 2002. december 11. és 14. között az ázsiai digitális
könyvtárakkal foglalkozó ötödik nemzetközi konferenciát. (KultúrPont)
Bôvebb információ: http://www.cais.ntu.edu.sg:8000/icadl2002/

ElPub 2002 - nemzetközi konferencia az elektronikus kiadványokról
Karlovy Vary (Csehország) lesz a helyszíne 2002. november 6. és 9. között
az elektronikus kiadványokról szóló 6. nemzetközi konferenciának. (KultúrPont)
Bôvebb információ: http://www.tu-chemnitz.de/elpub02/

EVA 2002 konferencia
2002. december 2. és 7. között tartják az EVA 2002 elnevezésű
konferenciát Moszkvában, melynek mottója: "Információ mindenkinek:a kultúra
és az információs társadalom technológiái". (KultúrPont)
Bôvebb információ: http://www.evarussia.ru

WeDelMusic 2002 - zene a világhálón
A zene weben történô terjesztésérôl és az új technológiák felhasználásáról
a zenekiadásban tartanak konferenciát immár második alkalommal
Darmstadtban (Németország) 2002. december 9. és 11. között.
(KultúrPont)
Bôvebb információ: http://www.wedelmusic.org/wedelmusic2002/index.html

Interaktivitás a digitális könyvtárakban
A Journal of Digital Information (JoDI), a Brit Számítógépes Társaság és
az Oxford University Press közös ingyenes elektronikus újsága a digitális
könyvtárak és az interaktivitás kapcsolatával foglalkozó különszámot
jelentetett meg. (el.pub 201)
Bôvebb információ: http://jodi.ecs.soton.ac.uk/

Új oldal a zenei információk keresésére
A music-ir.org internetes oldal célja, hogy a zenei információk
visszakeresésének jól szervezett eszköze legyen. Bibliográfiát,
linkgyűjteményt, levelezôlistát ajánl az érdeklôdôknek. (el.pub 204)
Bôvebb információ: http://music-ir.org
 

=========================================================================
A szerkesztők -- akik szívesen olvassák és megfontolják az Ön
véleményét:
Mészáros Anikó (ügyvezető igazgató, ITTK) meszaros.aniko@ittk.hu
Sonnevend Péter (főiskolai docens, Kaposvári Egyetem)
peter@sonnevend.com
Mikulás Gábor (információs és pr-tanácsadó) mikulasg@axelero.hu

A hírlevelet megrendelheti a contact@ittk.hu címre küldött üres levéllel,
melynek tárgya (subject): KIT-megrendeles. A hírlevél lemondható
ugyanezen a címen KIT-lemondas tárgy megjelölésével. Amennyiben
a lapot ékezet nélkül kéri, a szövegmezőbe írja be: ekezet nelkul. E
műveletek elvégezhetők a http://www.ittk.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/kit-gm
oldalon is. A szerkesztők a megrendelők címét kizárólag a KIT
postázására használják fel.
A korábbi lapszámok megtalálhatók a  http://epa.oszk.hu/kit/ webcímen.

A szerkesztők a nem saját írású cikkek tartalmáért nem vállalnak
felelősséget, mindazonáltal törekednek a források gondos válogatására.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető.

Kiadja: GM Consulting www.gmconsulting.hu