A politika lényege a nyilvános vita a közösség jövőjéről. Ma Magyarországon azonban ez a vita az érintettek kirekesztésével és félrevezetése céljából folyik a sajtóban és a parlamentben egyaránt. A demokratikus nyilvánosságot pedig alkalmi utcai tüntetések nem pótolhatják. Ezért kezdeményezte az Élőlánc Magyarországért közéleti mozgalom Országos Civil Fórum létrehozását.

Az alapítók nyilatkozata

2006. szeptemberében az őszödi beszéd nyilvánosságra hozatala olaj volt a közélet parázsló tüzére. A tüntetések, zavargások és az ezekre adott reakciók láttán méltán hihettük, hogy az értelmes közbeszéd hosszú időre lehetetlenné vált. Ez ellen kívánt fellépni szeptember 24-én tizenhat neves közéleti személyiség. Közös nyilatkozatot jelentetett meg Derce Tamás, Újpest polgármestere; Ertsey Attila, a Kós Károly Alapítvány elnöke; Gazsó Ferenc, egyetemi tanár; Horváth Zalán, Egyesület a Felsőoktatásért és Kutatásért elnöke; Karátson Gábor, festőművész, író; Lányi András, az Élőlánc Magyarországért elnökségének tagja; Náray-Szabó Gábor, egyetemi tanár; Schneller István, építész; Szebedy Tas, a Gimnáziumok Országos Szövetségének elnöke; Szilvási István, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke és további neves aláírók.

Az állásfoglalás leszögezi: "A miniszterelnök egzaltált és trágár beszéde méltán keltett megütközést, elutasítani azonban politikai programját kell, mert az alkotmányos alapelveket sért, téves helyzetértékelésen alapul, és katasztrofális következményekkel járhat. A kormány a klientúra-építés költségeit, a multiknak nyújtott kedvezmények árát, a felelőtlen költségvetési politika deficitjét az ország lakóira hárítja; az államháztartás egyensúlyát a közjavak és közszolgáltatások kiárusításával próbálja helyreállítani. Csakhogy a saját kulturális és természeti forrásait felélő gazdálkodás a hiányt újra és újra, egyre növekvő méretekben állítja elő.

A mostani válság alapvetően mégsem gazdasági, hanem erkölcsi természetű. Elhitették velünk, hogy a demokrácia fönnmaradhat a hazugság, a félelem és a gyűlölet légkörében. Tehetetlenül tűrtük a nyilvános beszéd elaljasodását, az országos méreteket öltő korrupciót. A gazdasági, a kommunikációs és a végrehajtó hatalom összefonódása a pazarlás, az önkény és a szélsőséges igazságtalanság forrása lett. A pártállam örökségén osztozkodó politikai elit kicsúszott a társadalom ellenőrzése alól.

A közvetlen részvétel kiszélesítése, a helyi, munkahelyi és szakmai önkormányzatok megerősítése, a döntési folyamatok nyilvánossága, a döntéshozók személyi felelősségének növelése nélkül a közszabadság elvész, és az alkotmány holt betű marad.

Az erkölcsi hitelét vesztett kormányfőnek távoznia kell, de ettől a rendszer még ugyanaz maradhat. A pártszolgálati médiumokból kiszorult igazság védelmére az utcai tiltakozás nem elegendő. A civil társadalomnak a kisajátított állam, az eltulajdonított gazdaság, a cenzúrázott nyilvánosság ellenében meg kell szerveznie saját képviseleti intézményeit. Csak ez utóbbiak informális hatalma szabhat gátat az új oligarchia túlkapásainak.

Úgy véljük, hogy ebben a helyzetben a gondolkodó embereknek nem az a feladatuk, hogy igazolják a hazudozást, és reálpolitikának fogadtassák el az adóprés kíméletlen működtetését. Országos Civil Fórum létrehozását javasoljuk, amely egyeztető és közvetítő szerepet töltene be a helyi közösségek, szakmai szervezetek, civil csoportosulások összefogásának szolgálatában. Célunk a társadalmi szolidaritás hálózatainak kiépítése, a "többpártállam" elszámoltatása, hatalmának korlátozása."

Vitasorozat

Magyarországon a parlamenti rendszer nem élvezi a közvélemény bizalmát, nem juttatja kifejezésre a nép akaratát, és nem teszi lehetővé a kormányzat ellenőrzését. Akik az Országos Civil Fórumot (OCF) létrehozták, a politika becsületének helyreállítására tesznek kísérletet. Az OCF rendezvényei alkalmat teremtenek a nyilvános párbeszédre; a résztvevők ajánlásokat készítenek az ország előtt álló nagy kérdések megoldására, és megpróbálják ezekre felhívni a figyelmet.

A kisajátított állam, az eltulajdonított gazdaság, a cenzúrázott nyilvánosság ellenében a társadalom önvédelmét a szolidaritás hálózatainak kiépítése biztosíthatná – az OCF ehhez szeretne bátorítást nyújtani. A fórum nem formális szervezet, hanem találkozások sorozata, amelyet az alapító felhívás aláírói szerveznek abban a reményben, hogy példájuk követésre talál. Az ajánlások szerzőik meggyőződését fejezik ki, vitákban formálódnak, és a megfogalmazott nézetek iránti elismerés hitelesíti őket.

Ennek szellemében kezdte meg tevékenységét az OCF 2006 októberében. Az alapítók által kezdeményezett vitasorozat estjein különböző hátterű szakértők bevonásával a közélet égető kérdései kerültek terítékre. A munka gerincét az Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ) budapesti székházának Nádor-termében lefolytatott szakpolitikai viták sora adta, 2006 októbere és 2007 júniusa között. A beszélgetéseken eltérő szakmai megközelítések csaptak össze, mégis hamar kiderült a résztvevők számára, hogy a véleménykülönbségek egyáltalán nem a szokványos "bal–jobb lövészárok" mentén sorakoznak. Sőt, a különböző hátterű szakértők igen könnyen találták meg a közös hangot és az előremutató megoldásokat.

A sorozat első alkalmán Nem találunk szavakat címmel a közéleti párbeszéd akadályairól, a politika hitelének helyreállításáról cseréltek eszmét a résztvevők Karátson Gábor, Lányi András, Schöpflin György és Szále László vitaindítója nyomán.

Az államháztartási hiányról rendezett fórumon Gazsó Ferenc, Mellár Tamás, Németh György, Orbán Krisztián és mások bevonásával olyan gazdasági alapkérdésekre keresték a választ, mint például az a kérdés, hogy a közszolgáltatások korlátozásával egybekötött adóemelés államháztartási reformnak tekinthető-e, vagy a reformok ismételt elodázásához teremt lehetőséget?

A vidék fejlődésének lehetséges útjait kereső esten Laki László, Márai Géza, Tanka Endre; Ács Sándorné, Győrffy Gábor, Székely György, Varga Géza segítségével a magyar vidék jelen helyzetének történelmi okait, a ma kényszerpályáit és a kitörés lehetőségeit járták körbe a résztvevők.

Külön est foglalkozott a Demokrácia-deficit kérdésével, a demokratikus jogállamiság terén mutatkozó hiánnyal: a hatalommegosztás, a nyilvánosság, a számonkérhetőség és a köztisztviselői függetlenség hiányosságaival. Vitaindítót Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke, valamint Pozsgai Imre tartottak. A pódiumbeszélgetés résztvevői Schlett István, Egedy Gergely és Farkas Attila Márton voltak.

A Gyógymód címen meghirdetett pódiumbeszélgetést dr. Szilvási István vezette, a résztvevők voltak: Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke, Németh György közgazdász-szociológus, Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, Solymosi Tamás és Szollár Lajos egyetemi tanár (Semmelweis Egyetem). Témája az egészségügyi "reform" és az egészségügy-betegségügy jól ismert gondjainak lehetséges kezelési módjai voltak.

Ki védi meg? – tették fel a következő kérdést a szervezők. A nagy múltú hazai természetvédelem ugyanis többek szerint felkerülhet a veszélyeztetett fajok listájára a kormányzati csonkolásos beavatkozások következtében. A vitát Haraszthy László szakállamtitkár, Vida Gábor akadémikus, Varga Zoltán egyetemi tanár és Schmuck Erzsébet (Magyar Természetvédők Szövetsége), valamint Szilvácsku Zsolt (Magyar Madártani Egyesület), Horváth András és Lendvai Gábor ökológusok felszólalásai vezették be.

Hasonlóan súlyos felvetés volt, hogy vajon valóban Nincs más választásunk? A felsőoktatás reformjáról rendezett beszélgetés célja az volt, hogy a szervezők javaslataikkal a felsőoktatási, tudományos és diákszervezetekhez forduljanak, és együtt követeljék a reform megreformálását. A vitavezető Horváth Zalán (egyetemi tanár, ELTE), és a felkért hozzászólók, Csapó Benő (egyetemi tanár, SZTE), Kabai Péter (egyetemi tanár, SOTE), Vajda Zsuzsanna (Miskolci Egyetem) közösen alakították a javaslatokat.

Gazsó Ferenc, szociológus Társadalompolitikai téziseit számos oldalról járták körül a témáról rendezett vitaesten. Náray-Szabó Gábor, egyetemi tanár; Galló Béla, az Egyenlítő főszerkesztője; Laki L. László, szociológus; Mellár Tamás, közgazdász; Sipos József, történész; Szakolczai György, közgazdász részvételével élénk és termékeny szellemi vita alakult ki.

A sport jövőjéről rendezett fórum volt 2007. március 9-én az utolsó a tematikus viták sorában. Ujj Zoltán (Zöldgömb Sport Klub), Monspart Sarolta (Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet), Diglics Gyula (Budapesti Labdarúgó Szövetség), Salga Péter (Nemzeti Szabadidősport Szövetség), Nagy József (APEH), és Szlatényi György (Magyar Diáksport Szövetség) változatos aspektusokból vizsgálták a sport jelenét és lehetséges jövőjét.

Az összes vitaest után javaslatok kerültek kidolgozásra, melyek felkerültek az Országos Civil Fórum honlapjára, a www.ocf.hu címre. A szakpolitikai javaslatok mentén kirajzolódnak egy alternatív, hosszú távra tekintő politika körvonalai. Omladozni kezdenek azok a tévhitekből emelt falak, melyek szerint nincs más lehetőségünk, mint belerokkanni a költségvetési megszorításokba; olcsón piacra dobni az egészségügyet és az oktatást; leépíteni és működésképtelenné tenni az állam intézményrendszerét; felszámolni a vidéket. E döntéseink árát később sokszorosan kellene megfizetnünk pénzben, romló egészséggel, gazdasági mutatókkal és tudásszinttel, valamint természeti környezetünk romló állapotával. A szakértők a vizsgált területeken összefüggő és reálisan megvalósítható javaslatokat tettek az egyes állami nagyrendszerek reformjára. Mindezek megvalósítása csak politikai akarat kérdése lenne? Az OCF rendezvényei a javaslatok kidolgozása mellett arra is figyelmeztetnek, hogy a civil társadalomnak ki kell kényszerítenie összefogásával ezek megvalósítását.

Konferenciák és más rendezvények

A vitaestek nemcsak a budapesti Nádor-teremben, de számos más helyszínen is zajlottak. Az államháztartási deficit csökkentésére vonatkozó Minek a hiánya? című állásfoglalást a szerzők a Corvinus Egyetem Rajk László Szakkollégiumában mutatták be. 2007. februárjában Székesfehérváron A demokrácia és az államháztartás deficitjéről folyt vita. A Ki védi meg? című természetvédelmi állásfoglalást a megszüntetett (azóta a civil tiltakozásnak is köszönhetően helyreállított) Őrségi Nemzeti Park központi településén, Őriszentpéteren mutatták be a szerzők. 2007. május 4-én, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara székházában újra terítékre kerültek az Államháztartási hiány csökkentése kapcsán kialakított javaslatok.

Mindezeken túl négy konferenciának is fő-, illetve társszervezője volt az Országos Civil Fórum: Konferencia a vidékgazdaságért (2007. március 23., Nagykörű); A szolidaritás jövője – Egészségbiztosítás: fejlesztés vagy "reform" (Budapest, 2007. május 13.); Népek veszik körül – Tanácskozás a magyar külpolitikáról (Budapest, 2007. június 1.); Arat a magyar – Konferencia a vidék jövőjéről és a természetvédelemről (Gödöllő, 2007. június 1.).

A OCF kezdeményezői, résztvevői közül sokan nem csupán a viták szervezésében és a javaslatok kidolgozásában vettek részt, de a sorskérdést jelentő mindennapi politikai eseményeket sem hagyták szó nélkül. A 2006. október 23-ai véres utcai események után az Országos Civil Fórum levélben fordult a köztársaság elnökéhez. Sólyom László közbelépését kérték, hogy a kegyetlen és jogtalan hatósági intézkedések elrendelői ne kerülhessék el a felelősségre vonást. A Civil Fórum kezdeményezéséhez csatlakozó Duna Charta és az Élőlánc Magyarországért békés megemlékezést, békemenetet szervezett 2006. november 3-án, tiltakozásul a forradalom ünnepét meggyalázó erőszak ellen, kiállva a politikai viták békés rendezése mellett.

(L)O.P.N.I. – vagy megőrizni? címmel 2007. április elsején az Élőlánc Magyarországért az azóta eladott és kiürített Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) főbejáratához hívta mindazokat, akiket felháborít, hogy az egészségügy időszerű reformja helyett a kormány korlátozza az ellátást, üzérkedik az ingatlanokkal, és magánbiztosítók kezére játssza a társadalombiztosítás vagyonát, a járulékfizetők pénzét. Az Országos Civil Fórum ugyanott szabadtéri sajtótájékoztatón ismertette egészségpolitikai javaslatait.

Az OCF több kezdeményezője 2007 májusában más aláírókkal közös levélben fordult az országgyűlési képviselőkhöz, hogy szavazzanak nemmel a Tisztelt Ház elé kerülő olyan törvényjavaslatra, amely szabad utat engedne a magánbiztosítási üzletág vállalkozóinak a társadalombiztosítás vagyonához.

A Fórum számos képviselője megtalálható azon 62 neves közéleti személyiség között, akik 2007. július 2-án levélben kérték a köztársaság elnökét, hogy az állami vagyonról szóló, a parlament által érdemi vita nélkül elfogadott törvényt a kihirdetés előtt juttassa el az Alkotmánybírósághoz előzetes normakontroll céljából. A törvény ugyanis a nemzet vagyonával való rendelkezési jogot a miniszterelnök által kinevezett tisztviselőkre, a kormány irányítása és felügyelete alá eső szervezetre ruházza, egyben felhatalmazza őket e vagyon értékesítésére. Az OCF felhívta a figyelmet arra, hogy "közcélok ellátását szolgáló, nélkülözhetetlen ingatlanok válnak így kiszolgáltatottá a mindenkori végrehajtó hatalom döntéseinek. Ezzel elhárulnak az utolsó akadályok az állam tulajdonát képező középületek – kórházak, múzeumok, egyetemek, kormányzati épületek –, valamint a stratégiai vállalatok és a Nemzeti Földalaphoz tartozó termőföldek eladásának útjából." A törvényt a köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte a parlamentnek. A második végszavazás előtt, szeptember 8-án az Élőlánc Magyarországért – a "hatvankettek" kezdeményezéséhez csatlakozva – húszezres utcai demonstrációt szervezett Budapesten. Októberben az aláírók közül Zlinszky János volt alkotmánybíró és Bencze Izabella, a Kincstári Vagyonigazgatóság volt vezérigazgató-helyettese a vagyontörvény megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.

A hatvankét aláíró 2008. január 1-jén újabb nyilatkozatot tett közzé. "A kormány visszaél hatalmával, és súlyos károkat okoz az országnak. A pártállami módszerek visszatérése ellen a társadalomnak kell fellépnie" – írták. A nyílt levél rámutat: az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény elfogadásának módszere alkotmányos válsághoz vezetett. Az aláírók kérték a választópolgárokat, hogy keressék fel képviselőiket és hozzák tudomásukra, hogy a magyar társadalom elutasítja az egészségbiztosítás üzleti alapokra helyezését.

Folytatás: a Petőfi Kör Négyszögesítése – közéleti vitaestek a megújuló Kossuth Klubban

A természet és a kultúra világának kifosztására szövetkezett üzleti hálózatok világuralmi törekvéseivel szemben ugyanazon az oldalon állnak

• az európai tradíció (konzervatív)
• az egyéni és közszabadság (liberális)
• a társadalmi igazságosság (szocialista)
• és az emberhez méltó életfeltételek (ökológiai szemlélet) elkötelezettjei.

Az "értéksemleges", azaz részvétlen, önző és személytelen globalizmus kihívására válaszunk a helyi közösségek önrendelkezésének védelme, a társadalmi szolidaritás intézményeinek erősítése, a közjó megállapítása körül a kölcsönös megértés és bizalom jegyében zajló párbeszéd (azaz a politika) becsületének helyreállítása. Ezért legjobb tudásunk szerint folytatni kívánjuk az egymás nyomdokába lépő értelmiségi nemzedékek munkáját: tájékozódni és tájékoztatni a jelen kihívásairól, a jövő lehetőségeiről.

Valahol megint utat veszítettünk – két évtizeddel a rendszerváltozás után közéletünket elkeseredett gyűlölködés, általános bizalomvesztés és tanácstalanság jellemzi. Ezért az Élőlánc Magyarországért és azok az értelmiségiek, akik az elmúlt esztendőben ismételten együtt léptek fel a közjó és a törvényes rend védelmében, a budapesti Kossuth Klubban – ahol egykor a márciusi ifjak példáját követve az 56-os forradalmat előkészítő értelmiség tartotta vitaestjeit – kísérletet teszünk a Petőfi Kör Négyszögesítésére: a politikai világnézetek nyílt párbeszédére, az egymás igazsága iránti őszinte elkötelezettség jegyében.

Az Országos Civil Fórum 2006/7-es nagysikerű sorozatának folytatásaként szeretnénk megrendezni minden hónap utolsó keddjén vitaestjeinket közérdekű szakpolitikai kérdésekről. A kezdeményezők között a szocialista, a konzervatív, a liberális és az ökológiai politika hívei egyaránt megtalálhatók. Az irányzatok nyilvános eszmecseréjét alkalomról alkalomra elismert szakértők közreműködése segíti. Az eddigi hagyományoknak megfelelően a nyilvános vitát lehetőleg közös állásfoglalás, ajánlások kidolgozása követi. Ezeket és a Kör, illetve az Országos Civil Fórum tevékenységének egyéb dokumentumait 2008-ban egy kis kötetben szeretnénk megjelentetni.

A 2008. tavaszi évad tématerve:

február 5.
AZ UTOLSÓ SZÓ JOGÁN – érvek és ellenérvek az egészségbiztosítási törvényről

február 19.
A FÁK VÉDELMÉBEN – mit tehetünk az erdők, fasorok, zöldterületek pusztításának megakadályozására?

március 4.
A FEJLŐDÉS ÚTJÁN? A FEJLŐDÉS ÚTJÁBAN? – aprófalvak, kisiskolák jövője

március 18.
NÉPEK VESZIK KÖRÜL – a magyar külpolitika előtt álló kihívásokról

április 1.
A KÖZVAGYON FEKETE ÉVE – gyorsjelentés a kormányzati épületek, kórházak, vasútvonalak és a termőföld privatizálásáról

április 15.
MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA?

április 29.
ÁLLAM ÉS EGYHÁZ

május 13.
VÁLASZTÁSOKRÓL FÉLIDŐBEN – a választójogi törvény módosításáról

Kajner Péter – Lányi András
www.ocf.hu
civilforum2006@freemail.hu