"Elméleti okokból nem várható, hogy az evolúciós fejlődési vonalakon belül idővel növekszik a komplexitás, és erre empirikus bizonyítékok sincsenek. Ennek ellenére az eukarióta sejtek komplexebbek, mint a prokarióták, az állatok és a növények komplexebbek, mint az egysejtűek stb. A komplexitásnak ez a növekedése nagy átmenetek sorozatának lehetne az eredménye, melyek változásokat hoztak magukkal az információ tárolásában és továbbadásában." (Szathmáry Örs és John Maynard Smith)

Ez az idézet jó nevű evolúció-teoretikusoktól származik, és 1995-ben jelent meg a Nature-ben, az egyik legtekintélyesebb tudományos folyóiratban. Itt röviden azt állítják, hogy sem elméletileg, sem kísérletileg nem tisztázott, miként növekszik az élőlények komplexitása az idők során. De pontosan ez a fő probléma, amelyet az evolúciókutatásnak meg kell oldania: hogyan keletkezhetnek természeti folyamatok által új szervek vagy konstrukciós tervek? Ez Szathmáry és Maynard Smith szerint sem elméletileg (úgymond a gondolati modellben), sem a természetben végzett kísérletek vagy megfigyelések alapján nincs tisztázva. Hogyan lehet akkor az általános evolúciót olyan ténynek tekinteni, amelyből a két szerző is kiindul? Nyilván úgy, hogy már előre elkötelezték magukat mellette. Az evolúció – abban az értelemben, hogy, minden élőlény egy közös őstől származik – nem tudományos kutatáson nyugvó tény, hanem a tudóstársadalom hallgatólagos megállapodása.

(...)

Az, hogy az evolúciós világkép nem egyszerűen a tudományos eredmények értelmezése, világossá válik az alábbi idézetből, amely Richard Lewontintól, a világhírű genetikustól származik: "A materializmus mellett a priori hozott elvi döntésünk folytán arra vagyunk kényszerítve, hogy olyan kutatási feltevéseket és magyarázó elveket dolgozzunk ki, amelyek kizárólag materialista magyarázatokra szorítkoznak. Ezeknél nem játszik szerepet, hogy mennyire mondanak ellent a be nem avatottak intuíciójának, vagy mennyire tűnnek számukra rejtélyesnek. Ez a materializmus abszolút, hiszen nem engedhetjük meg, hogy isten betegye a lábát az ajtón."

Reinhard Junker: Jézus, Darwin és a teremtés (Budapest, 2002, Evangéliumi Kiadó és Iratmisszió)