2000. június 18-án rendezték a nádasdladányi kastélyban az "Ökológiai alternatíva Magyarországon II." címet viselő szimpóziumot, mely a Nádasdy Alapítvány egy 1999-ben kezdődött rendezvénysorozatának része. Az időpont kiválasztása -- a nyári napforduló előtti utolsó vasárnap -- nem volt véletlenszerű: a konferencia témájánál fogva szervesen illeszkedett az Európa-szerte megtartott Nap-napi rendezvények sorába.
 

A klímaváltozások nyomában

A megújítható energiaforrásokról (kiemelten a napenergiáról) szóló szimpóziumon a fosszilis energiahordozók és a klímaváltozás témakörében tartott problémafelvető előadásban dr. Mika János (Országos Meteorológiai Szolgálat) a felhasznált energiák összetétele szerinti forgatókönyveket tárta a hallgatóság elé. Az utóbbi időben radikális változások következtek be a Föld éghajlatában. A növekvő károsanyag-kibocsátás, illetve napsugárzás hatására a száz évre szóló előrejelzések 1-4 oC-os felmelegedést jósolnak, s az emiatt bekövetkező 200-1000 mm-es tengerszint-emelkedés az emberiség felét érinti. Egy ezrelékes hőtágulás négy kilométer vastagságú vízrétegnél már négy méter szintemelkedést jelent. Ha azonnal megszűnne minden károsanyag-kibocsátás, akkor is emelkedne a hőmérséklet a légkörben már meglévő szennyező anyagok miatt. Noha sokak szerint ez nem bizonyítható, úgy néz ki, hogy az ember hatása kimutatható az éghajlat kedvezőtlen változásaiban -- vélekedett a meteorológus. Mika szerint az atomenergia nem alternatíva; globális összefogásra van szükség. Noha a klímaváltozással kapcsolatos keretegyezmények hatása kicsi, ezek mégsem elhanyagolhatóak. Az ózonréteg védelmében született megállapodás (az első "betartott" egyezmény) hatására megállt a réteg vékonyodása. Ebből is látszik, hogy nem vagyunk teljesen tehetetlenek, s ez okot adhat némi optimizmusra. Az alternatív energia esélyei a kedvezőtlen klímafolyamatok hatására hazánkban is nőnek -- vélekedett a szakember. 

Aktív napenergia-hasznosítás

A napenergia és Magyarország
A fosszilis energiahordozók alternatíváinak bemutatását Pálfy Miklós (Magyar Napenergia Társaság, Solar System Kft.) kezdte meg. Mint mondta, minden új dolog elterjesztése nehéz, de a Nemzetközi Napenergia Társaság támogatja a népszerűsítő, ismeretterjesztő előadásokat. A Nap a legstabilabb energiaforrás, hatalmas mennyiségű energiát (vízszintes felületre hazánkban évente mintegy 1350 kW/m2 energia érkezik) sugároz a Föld felszínére. Az előadó rövid történeti áttekintést adott a napenergia hasznosításáról. A görögöknél, rómaiaknál még az energia koncentrálása, a hő növelése volt a fő szempont, a napenergia mai értelemben vett hasznosításának először a fosszilis energiahordozók kimerüléséről szóló első jelzések, majd pedig a hetvenes évek olajválsága adott komolyabb lökést. Azóta világszerte támogatási rendszerek segítik a napenergia-használat elterjesztését, melynek fő célja az autonómia növelése. Magyarországon a hetvenes évek óta alkalmaznak napenergiát, de beruházási támogatásra egészen a közelmúltig várni kellett. A napenergiából közvetlenül áramot előállító, ún. fotovillamos rendszerek lehetnek érzékelők (például ha sok a napsütés, lejjebb veszik a fűtést), napenergiával működhetnek mérőberendezések, akkumulátorok, villanypásztorok, fényforrások (ahol nincs villamos energia, ezek képesek egész évben világítani), távközlőrendszerek, vízszivattyúk, de biztonsági berendezések kiegészítő energiaforrásai is lehetnek, s alkalmas a napenergia buszok hűtésére és korrózióvédelemre is. A napenergia felhasználható energiatároló nélkül is, tehát közvetlenül hálózatra csatlakoztatva. A napelemek több funkciót töltenek be egyszerre: a házakon lévők árnyékolnak, szigetelnek és áramot termelnek, míg például az autópályák mentén elhelyezettek zajvédő és porfogó funkcióval bírnak. A technika jelenlegi szintjén egy 17-szer 17 kilométeres (~290 km2) napkollektor hazánk teljes villamosenergia-szükségletét (38 Mrd kWh) fedezné, s ez a haszontalan felületek betelepítésével (például zajvédőfalak, tetőszerkezetek) kivitelezhető lenne.

Napfényfürdő
A napenergia vízmelegítésre is kiválóan használható, elég, ha a kertben felállított fekete hordóra gondolunk. Móczár Gábor gépészmérnök (Fiorentini Hungary Kft.) bemutatta cége tevékenységét, s annak az előbb említettnél némileg bonyolultabb termékeit. E szolár-termál rendszereket leggyakrabban medencék fűtésére, nyaralók fűtés-kiegészítéseként és multiszolár-rendszerekben használják. Móczár szerint Magyarország a napenergia-felhasználás területén még jelentős lemaradásban van, ugyanis Ausztriában, ahol jóval kevesebb a napsütéses órák száma, a napkollektorok felülete sokszorosa a magyarországinak (2 300 000 ill. 50 000 m2). Ha a napenergiát vízmelegítésre használjuk, napi 300 liter 50 oC-os meleg víz állítható elő 3 darab, egyenként 2 m2-es kollektor segítségével, ami annyit jelent, hogy reális ráfordítással a szükségleteknek átlagosan 60 (április és október között 90) százaléka fedezhető. Mivel a rezsiköltségek legnagyobb részét a fűtés és meleg víz teszi ki, ezért ez kitűnő energia-megtakarítási lehetőség: egy négyzetméter éves szinten 350-400 kWh áramot helyettesít. Az említett cég által gyártott rendszerek négy részből állnak: napkollektor, tároló, működtető és automatika, s a legjobb kihasználtságot a 45o-os, déli fekvésű tetőn lehet a szerkezettel elérni. 

Passzív és közvetett napenergia-hasznosítás

Bioklimatikus építészet
A magyar építésztársadalom későn ébredt, későn ismerte fel saját lehetőségeit. Az első e témakörben tartott magyarországi konferenciát a Nádasdy Akadémia rendezte 1997-ben -- emlékeztetett Szász János építész. Az építészet leginkább a fűtésben tud segíteni, hiszen a család rezsiköltségeinek 88 százaléka a fűtésre és a meleg vízre megy el. A növekvő energiaárak mellett hamar megtérülnek az energia-megtakarítási befektetések. A bioklimatikus építészet azt jelenti, hogy egy házat úgy építünk meg, hogy az jelentős energia nélküli energiakezelési kapacitással rendelkezzen, azaz maximálisan kihasználja a természet nyújtotta fűtési, hűtési, szellőzési és világítási lehetőségeket. A legjobb eredmény akkor érhető el, ha az ősi elveket a modern anyagokkal elegyítjük, s az anyagokat egymással jól kombináljuk. A jó tájolás, a megfelelő nyílásarányok, a helyiségek elrendezése, a hőszigetelés mind-mind fontos szempont. Egy jól megépített tetőkert például képes nyáron a teljes hőingadozást felvenni. Az építész ennek kapcsán egy ún. "napház-kísérlet" eredményeit is ismertette, melyek szerint a megfelelő épület és egy csipetnyi odafigyelés a lakó részéről csodákra képes. A napenergia ezen alkalmazása -- mivel nem igényel drága technikai berendezéseket -- akár szociális gyógyír is lehet Magyarországon.

A biomassza
A technika fejlődése igényelte, ugyanakkor lehetővé is tette a nagy energiasűrűségű energiaforrások alkalmazását a mindennapi élet minden területén. Ennek következménye, hogy napjainkban még a közepesen fejlett országokban is az energiafelhasználást döntően a szénhidrogének és a villamosenergia biztosítják -- vélekedett dr. Barótfi István, a gödöllői Szent István Egyetem professzora, aki szerint a kényelmesen felhasználható és nagy energiasűrűségű energiaforrások is jelentősen hozzájárultak az energia-felhasználás elképesztő mértékű növekedéséhez. Az energia-felhasználás növekedésének mérséklése, a hagyományos energiaforrásokkal való takarékoskodás vetette fel a megújuló energiaforrások használatának szükségességét. Magyarország földrajzi és éghajlati adottságai mellett a különböző megújuló energiaforrások közül a biomasszának van a legnagyobb jelentősége, de a biomassza energetikai hasznosítása nemcsak energetikai, hanem környezetvédelmi, piaci és vidéki munkahely-teremtési szempontból is előnyös lehetőség. A megújuló szerves anyagok, vagyis a biomassza jobb energiaforrás, mint a Nap, hiszen mindkettő nyáron keletkezik, energiára pedig télen van szükség. Míg az előbbivel tárolási gondok vannak, addig az utóbbi tetszőleges időpontban használható fel. Mivel a biomassza kis energiasűrűségű és nagy tömegű, ezért ezt célszerű helyben felhasználni. Nem feltétlenül kell nagy kemence ehhez a művelethez, hiszen ezek az anyagok préselt változatban is hozzáférhetők. A biomassza termelésében, illetve felhasználásában hazánkban a mező- és erdőgazdaság játssza a legnagyobb szerepet. Noha Magyarországnak igen kevés erdeje van, de lehetőség van ún. energetikai erdők telepítésére. Németországban például fatüzelésű erőművek számára ültetett, hétévenként megújuló nyárfaültetvények vannak. A biomassza szilárd állapotban történő eltüzelésén kívül egy másik felhasználási forma is igen népszerű: a biodízel. Ez esetileg megoldható, de országosan kivitelezhetetlen: nagy területről kevés olaj nyerhető, s a monokultúrás termelés nem tesz jót a termőföldnek. Az állati hígtrágya és egyéb hulladékok (tetemek) anaerob erjesztésével gáz halmazállapotú megújuló energia állítható elő. Ennek fűtőértéke (22 MJ/m3) megközelíti a földgázét (~30 MJ/m3), azonban mind a nyersanyag, mind a késztermék tárolása komoly nehézségeket okoz, s jelenleg mintegy két évtizedes megtérülési idővel kell számolni. Összefoglalva: hazánk potenciális biomassza-készletei jelentősek, a környezetvédelmi és energiatermelési célokat szolgáló komplex technológiák azonban még komoly fejlesztésre szorulnak. A mező- és erdőgazdasági melléktermékek részleges (10-15 százalékos) energetikai hasznosítása nem veszélyezteti a termőtalajok szervesanyag-tartalmát és szerkezetét, ugyanakkor jelentősen hozzájárul környezetünk védelméhez.

A demokratikus energia

A problémamegoldásban, a figyelemfelkeltésben és az érdekérvényesítésben a környezetvédelem területén is jelentős szerep jut a civil szervezeteknek -- hangsúlyozta előadásában Vass Zoltán (Energia Klub). Szemléletformálás és informálás révén komoly lehetőség van a megújuló energiaforrások népszerűsítésére. Az Energia Klub gyakran a kereslet és a kínálat összekapcsolásából is kiveszi a részét, hiszen számtalanszor előfordult, hogy a szervezetet hívták fel telefonon az emberek a kérdéssel: hol lehet napkollektort vásárolni. A civil társadalom képviselője frappáns gondolattal zárta előadását: míg a régi energia jellegénél fogva a centralizmus, a hierarchiák kiépülését támogatta, addig a megújuló energiák a civil társadalom, a decentralizáció kialakulását segítik elő. 

Német példa, csökkenő függőség

A szimpózium hallgatósága (melyben energetikai szakemberek mellett környezetvédelmi szervezetek is szép számban képviseltették magukat) végül megoszthatta gondolatait az előadókkal: A napenergia-hasznosítás által okozott környezeti terhelés (megsemmisítés, akkumulátor) messze nem olyan mértékű, mint ami a hagyományos energiák előállítása és használata során keletkezik -- tudhatta meg egy szkeptikus hallgató. A megújuló energiaforrások használatára való átállásnál nem szabad, hogy csak a gazdasági szempontok játsszanak szerepet, emelte ki a válaszadó az egyik felszólaló megtérülést firtató kérdésére. A napenergia különösen jól használható ott, ahol nincs villanyvezeték, így például az alföldi tanyavilágban. Noha az ilyen esetekben is gazdaságos a beruházás, szintén nem lehet csak megtérülésben gondolkodni. Egy másik előadó a napenergia által teremtett autonómiát szinte megfizethetetlennek tartotta: azt is kiszámolta, hogy míg egy kWh energia a napból nyerve 30-140 forintba kerül, addig karóraelemből ugyanezért a mennyiségért 100 ezer forintot is hajlandóak vagyunk fizetni. Az alternatív energiák csökkentik az államok függőségét, kiszolgáltatottságát. Több hozzászóló is méltatta Németország környezetvédelmi törekvéseit, így azt az előírást, mely szerint az áramszolgáltatók kötelesek bizonyos mennyiségű "zöld energiát" előre meghatározott, magas áron átvenni. Szóba került a hágai csúcs előtt kissé megtorpant klímafolyamat is, melyben szintén a németek játszanak úttörő szerepet. Az utóbbi időben több természeti csapás kis híján megbénította a civilizációt (például a kanadai jégverés országos áramkimaradással) -- jegyezte meg egy hozzászóló. Mindez a helyi, decentralizált energiaforrásokkal nem következhetett volna be. Egy másik résztvevő dühösen kérdezte: mit keres a megújuló energiaforrások között a fa? A kérdésről a génmanipulációig vezető heves vita alakult ki. Az idő szorításában a vitát moderáló Nádasdy Ferencnek a tetőponton kellett megszakítania az eszmecserét, de a résztvevők megállapodtak: folytatás jövőre, ugyanitt.