Márczi Imre

Az Academia Nova Budapestiensis 
Alapítvány célkitűzései

Közhelyszerű állítás, hogy napjainkban drámai gyorsasággal alakul át a világ, ezért a régebbi korok által felhalmozott tudás mellett állandóan új ismeretekre van szükség. A hagyományos iskolai képzés azonban csak korlátozottan és rossz hatásfokkal képes ezeket átadni, ezért világszerte keresik a tudás átadásának új, a globalizálódó élet kihívásainak megfelelő módjait. A sokféle módszertant lényegében két csoportra lehet osztani. Az egyikbe azok tartoznak, amelyek célirányos, gyors és speciális, de gyorsan megtérülő tudást kívánnak nyújtani. A másik csoportba sorolható oktatási stratégiák tágabb kört céloznak meg mind a tudás, mind az időbeliség vonatkozásában. Nagyobb mértékben építenek a hagyományra, és nem mondanak le a tudás egyetemes horizontba történő beágyazásáról. 

Ez utóbbiak szellemében fogant az Academia Nova Budapestiensis Alapítvány gondolata is. Az Alapítvány és az általa létrehozni kívánt szellemi műhely fő célkitűzése a közép-európai és a magyar felsőoktatás -- mindenekelőtt az egyetemi képzés --, valamint a felnőttoktatás nagy hagyományainak ápolása, beleértve a népfőiskolai rendszer tapasztalatait is. Az Alapítvány céljai közé tartozik az oktatás megújítása a modern technikai eszközök nyújtotta lehetőségek felhasználásával. A rohamos fejlődés az információs, távközlési és oktatástechnikai eszközök és szolgáltatások terén azt sugallja, hogy teljesen új alapokra kell helyezni a tudás átadását is. Általános vélemény azonban a szakemberek körében, hogy az oktatásból nem maradhat ki az ember. Az Academia Nova Budapestiensis Alapítvány programjaiban kiemelt fontossággal bír a mester--tanítvány viszony, az alkotó közösségek, szellemi műhelyek légkörének ápolása is.
Az oktatásban világszerte két, egymásnak látszólag ellentmondó tendencia érvényesül. Mind általánosabbá válik az iskolázás, ami az oktatás tömegessé válásához és ezzel nivellálódásához, szintjének, hatékonyságának csökkenéséhez vezet. Ugyanakkor sokasodnak az elitképzés intézményei és formái is. De mennyiben tudja az oktatás felkészíteni a fiatalokat azokra a körülményekre, amelyekben majd élni fognak? Egy ilyen gyorsan változó világban, mint a mostani, az oktatásnak is gyorsan kell alkalmazkodnia, amire a hagyományos oktatási intézmények aligha képesek. A szétnyíló olló (tömegképzés--elitképzés) nem kínál megfelelő képzést azoknak a tehetséges fiataloknak, akik valamiért hátrányos helyzetben vannak. Márpedig minden társadalomnak gondot kell fordítania ezekre, mert egy egészséges, jól működő társadalomnak rájuk kell alapoznia a jövőjét. Az Alapítvány olyan képzési formákat tervez, amelyekben a hátrányos helyzetű tehetséges fiatalok lehetőséget kapnak képességeik kibontakoztatásához.
A tudás megszerzésének egyik magától értetődő módja volt századokon át a diákok vándorlása, találkozása más nációbeliekkel, más mesterekkel, iskolákkal, hogy kiegészíthessék tudásukat, szélesíthessék látókörüket. Az Alapítvány szeretné, ha a mai diákok a cserék lehetőségeit kihasználva együtt tanulhatnának Európa különböző országainak diákjaival. Elsősorban a határon túli magyar és nem magyar fiatalok közép- és felsőfokú képzésének támogatása jelenthetné azt a formát, amelyben ez a cél a mai körülmények között megvalósítható lenne. Aligha nélkülözhető a jövőben az az erkölcsi és szellemi tőke, amely az ifjúság közösségi gondolkodásával, nemzedéki kapcsolatai és társadalmi felelősségvállalása kialakulásával és megerősödésével mozgásba lendül. A társadalmak modernizációja ugyanis nemcsak a fogyasztási szint és a technika felsrófolását jelenti, hanem a humán erőforrások hatékonyabbá tételét is. 
A hagyományos egyetemi kapcsolatok mindig is hordozói voltak a közös európai eszméknek, értékeknek és érdekeknek. Ezeket nemcsak hangoztatni kell, hanem át kellene ültetni a gyakorlatba is. Az Academia Nova Budapestiensis Alapítvány nagyon fontosnak tartja, hogy ezek előtérbe állításával hozzájáruljon Európa versenyhelyzetének javításához. Az Alapítvány szeretne együttműködni meglévő, hasonló célkitűzésű intézményekkel, szellemi műhelyekkel, szervezetekkel és egyetemekkel, hogy részt vehessen az Európa-szerte tapasztalható megújulási folyamatokban, a nemzetközi, illetve globalizációs kihívásokra adandó válaszok kimunkálásában. Az elmondottak hatékony megvalósítása érdekében az Alapítvány távlati céljai között szerepel egy közép- és kelet-európai távoktató egyetem létrehozása is. 
A rohamléptekkel haladó fejlődés élethosszig tartó tanulásra késztet minket. Ez ugyancsak aláhúzza a távoktatás fontosságát, sürgeti a nyitott és távtanulás módszertanának fejlesztését és gyakorlati alkalmazásának elősegítését, különös tekintettel a felnőttoktatásra. 
Nyilvánvaló, hogy a modern médiumok, távközlési és informatikai eszközök alkalmazása nélkül nem lehet napjainkban hatékony oktatást -- távoktatást, felnőttoktatást, népfőiskolai oktatást -- megvalósítani. Az információs eszközök humán célokra történő felhasználása nem magától értetődő. Az Alapítvány a kommunikációs és médiaképzés fejlesztését is tervezi annak érdekében, hogy az új eszközök humán célú felhasználását előmozdítsa. Többek közt ezen keresztül valósulhat meg a hálózatszerű együttműködés a hasonló szellemiségű egyetemekkel. Egy "humán elektronikus kommunikációs nyelv" (kultúra) megteremtése lehet a kezdete a térség felemelkedését elősegítő közös művelődési és oktatási tervek megvalósításának. 
E nagyléptékű elképzelések megvalósítását elő kell készíteni. Javaslatokat, elemzéseket, felméréseket, megvalósíthatósági tanulmányokat kell készíttetni. Egy új, a korszerű távoktatási és felnőttoktatási módszereket alkalmazó multikulturális és többnyelvű ("multilingvisztikus") regionális felsőoktatási szervezet modelljének kialakítása nem megy egyik napról a másikra. Az Alapítvány céljait sokoldalú intézményrendszer (kollégiumi hálózat, intézetek, konzultációs központok, médiacsatornák stb.) tudja majd megfelelően kiszolgálni... 
A kitűzött célok megvalósítását nagymértékben segítheti konferenciák, fórumok szervezése, kiadványok szerkesztése és megjelentetése stb. Nem kis feladat a közös, megújító gondolkodásra kész tudós tanárok megszervezése a fenti célok érdekében. Az Alapítvány ennek egyik sajátos formáját, az Angliában régi hagyományokkal rendelkező "akadémikus fogadót" is szeretné megvalósítani. Ebben a régi görög világból átmentődött szimbolikus formában (szüm-pozion = együtt-ivás) az otthonosság, kötetlenség légkörében történő gondolkodásnak és ismeretátadásnak szeretnénk ismét helyet adni, hasonlóan ahhoz, ahogyan ezt a kávéházak is teszik.
A más intézményekkel régóta tervezett együttműködés célja részben az is, hogy azok személyi, valamint épület- és eszközállománya bekapcsolható legyen. Az efféle együttműködés és a fentiekben körvonalazott új módszerek együttesen biztosíthatják a tudás átadásának, illetve megszerzésének azt a hatékonyságát, amely a jövőben elengedhetetlenül szükséges lesz a sikeres életalakításhoz. Non scolae, sed vitae discimus -- nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk. Annak az életnek -- környezetet is mondhatnánk --, amely életben tart és alakít minket, és amelyet mi is alakítunk -- építünk vagy rombolunk -- tudásunk mértéke és elkötelezettségünk szerint.
A tudás -- hatalom...