A PIACSZERŰ EGYETEM

A tanulóhelyek hálózata alapozza meg a társadalom egészében a decentralizált tanulási lehetőségekre épülő tanulási folyamat jelentőségét. A tanulás hálózatát jól segítheti egy egyetemi épület, amely a tanulást a társadalom minden tagja számára a felnőtt élet természetes velejárójává teszi. 

A koncentrált, egy csoportba rendezett egyetemek zárt adminisztrációs rendje és hivatali eljárásai, amelyek megszabják, hogy kik tarthatnak kurzusokat, tönkreteszik a tanulás lehetőségét.
Az egyetemek eredetileg, a középkorban, egyszerű tanári közösségek voltak, amelyek tanítványokat vonzottak azzal, hogy ajánlani tudtak számukra valamit. A gondolatok piacai voltak, szerte a város(ok)ban, ahol az emberek tájékozódhattak a különféle gondolatok kínálatában, és azt tanulták meg, ami felkeltette érdeklődésüket. Ezzel szemben napjaink elszigetelt és túladminisztrált egyetemei elnyomják az elképzelések változatosságát és intenzitását az egyetemeken, és korlátozzák a hallgatók lehetőségeit is a gondolatok közötti válogatásban.
Két dolog szükséges ahhoz, hogy helyreállítsuk a gondolatok cseréjének és gyarapításának régi típusú akadémiai szabadságát és lehetőségeit.
Egyrészt a társadalmi és fizikai környezetnek olyan helyzetet kell biztosítania, amely ösztönzi, nem pedig gátolja az egyéni és szabad gondolkodást. Másrészt olyan ösztönző környezetet kell biztosítani, amelyben fogékonnyá válnak a különféle gondolatokra. Olyan környezetet tehát, amely maximális alkalmat és lehetőséget kínál a tájékozódásra a gondolatok széles körében, és képessé teszi a tanulókat saját gondolkodásuk kialakítására.
Az ilyen körülményeket legvilágosabban a hagyományos piac képe szemlélteti, ahol kis pultok százai sorakoznak, s ezek mindegyike valamilyen különös és egyedi vonást hordoz, sajátos, eredeti minőségével vonzza az embereket. Mindezt olyan elrendezésben, ahol a vásárló szabadon körbejárhat, és vásárlás előtt alaposan megnézheti az árut.
Milyen lenne egy ilyen modell alapján felépülő egyetem?
1. Bárki végezhet bármilyen kurzust. Egy piacszerű egyetemen nincs felvételi vizsga. Bárki, bármilyen életkorú, jelentkezhet és helyet kereshet. Az egyetemi kurzusok listáját az újságokban, a rádióban és szerte a régióban közzé kell tenni.
2. Bárki tarthat kurzust. Hasonlóképpen egy piacszerű egyetemen bárki kurzust hirdethet. Nincs éles és merev megkülönböztetés a tanárok és a többi polgár között. Ha az emberek jelentkeznek egy kurzus elvégzésére, akkor az elkezdődhet. Bizonyára lesz olyan tanári csoport, amely kapcsolódó kurzusokat ajánl, és olyan tanárok is, akik előfeltételeket állítanak, és szabályozzák tanítványaik felvételét az általuk megfelelőnek tartott módon. De éppúgy, mint egy igazi piacon, a hallgatók alakítják ki a követelményeket. Ha egy bizonyos időn keresztül senki sem jelentkezik egy professzor kurzusára, akkor vagy változtatnia kell azon, amit ajánl, vagy más megélhetés után kell néznie.
Sok kurzus, miután megszerveződött, otthonokban vagy bárhol a városban kereshet helyet a találkozóihoz. Igaz ugyan, hogy némelyik kurzus speciális kívánalmakkal vagy nagyobb terem igényével jár, és valamennyi igényli a könyvtár és egyéb közösségi létesítmények használatát. A piacszerű egyetem tehát társadalmi szerkezetének megteremtéséhez fizikai feltételeket is igényel.
Bizonyos, hogy egy piac sohasem elszigetelt területen alakul ki. Nyílt és nyilvános, az egész városra hatással levő helyet keres, egy vagy két olyan utcával, ahol az egyetemi létesítmények koncentrálódnak.
E minta korai változatában, amely kifejezetten az Oregoni Egyetem számára készült, részletesen leírtuk azt a fizikai környezetet, amelyben megvalósulhat a gondolatok piaca. A következőket tanácsoltuk: Az egyetem gyalogutak mentén elhelyezett kis épületek csoportjából alakuljon ki, amelyek mindegyike egy-két szakterületnek adjon otthont. Ezek között az egész horizontális közlekedés közterületen és földszinten történjen. Ez azt jelenti, hogy mindegyik épület közvetlenül az utcára nyílik, és a felső szintjei lépcsőkkel és bejáratokkal közvetlenül kapcsolódnak a földszinthez. Azáltal tehát, hogy minden elérhető az utcáról, ugyanúgy, ahogy egy piacon, mindez egyetlen nagy rendszert képez a gyalogos forgalom számára, sok bejárattal és nyitottsággal. E minta eredményeképpen a környezet viszonylag alacsony épületekből tevődik össze, és nyitott a gyalogos közlekedés rendszerei felé. Minden épületben jó néhány bejárat és lépcső található, mintegy 15 méterenként elhelyezve.
Ma is úgy gondoljuk, hogy elképzelésünk a piacszerű egyetemről, amely átsző egy egész várost, megállja a helyét.
Végül felmerül a kérdés, hogy hogyan kell egy piacszerű egyetemet adminisztrálni? Nem tudjuk. Valamilyen utalványrendszer látszik járható útnak, amelynél mindenkinek egyenlő lehetősége van a részvételre. Az osztályok létszáma szerinti fizetési rendszer ellensúlyozása is szükséges, hogy a tanárok ne egyszerűen aszerint kapják a fizetésüket, hogy hány tanítványt oktatnak. Ráadásul valamiféle értékelő módszerre is szükség van, hogy a város lakói hozzájussanak a kurzusokra és tanárokra vonatkozó információkhoz.
A felsőoktatásban számos kísérletnek lehetünk tanúi napjainkban, amelyek segíthetnek megoldani ezeket a technikai kérdéseket. Az Open University of England, a különböző szabadegyetemek, mint a Heliotrop San Franciscóban, az Egyesült Államokat átszövő University Without Walls húsz egyeteme, az egyetem-kiterjesztő program, amely teljesen a dolgozó emberekhez igazítja kurzusait, mind a piacszerű elképzelés tapasztalataival szolgáló intézmények példái.
Tehát: Tegyük az egyetemet a felsőoktatás piacává. Társadalmilag ez azt jelenti, hogy bármilyen életkorban lehetőség nyíljon a teljes képzésre, annak egy részére, vagy akár csupán egyes kurzusok elvégzésére. Bárki tarthasson egyetemi kurzust, és bárki részt vehessen ezen. A piacszerű egyetem főépületei és hivatalai egy központi csomópontnál kapjanak helyet, a találkozóhelyek és a laborok azonban ettől távolabb helyezkedjenek el, először egy sétálóutca mentén, kis épületekben csoportosulva, majd fokozatosan egyre szétszórtabban és a város életében elvegyülve.
Bocsássunk az egyetem rendelkezésére egy sétálóutcát, központi fekvésű csomóponttal, és ekörül épületek sorát az utca mentén. Ugyanakkor fontos a könnyen elérhető zöldterület is e központ közelében.