A török Égei-tenger nyugati partjának déli részénél fekvő Gümüslüki Akadémia nem iskola, és nem is egyetem. Inkább egy szellemi farm, ahol a művészet, a filozófia, az ökológia és a tudomány mint megoldási lehetőség találkozik egymással.

Az elképzeléstől a megvalósításig
Az ember globális disszociációjának politikája a jólét érdekében nemcsak a ráció műve lehet, melyről azt képzeljük, hogy bennünket a világmindenség teremtőjévé tesz. Az ontológiai felelősség az univerzális egység és béke fontosságának felismerését követeli meg tőlünk minden élőlény és minden kor fennmaradása érdekében. És ez csak az emberiség asszociatív gondolkodásán és életén keresztül valósítható meg, és nem a disszociatív cselekvésen keresztül.
Ahhoz, hogy az ötmilliárd éves Föld bolygó a jövőben is életképes maradjon, egyre több intézmény emel szót a köztudatban levő vélemény ellen, egyre több szervezet alkot újabb etikai véleményt, és egyre több ember keres új "iskolákat" régi értékekkel, ráadásul azt kell mondanunk, hogy ma többen, mint eddig valaha. Ebből a felismerésből ered a "szellemi farm" ötlete, ahol a művészet, a filozófia, az ökológia és a tudomány találkoznak egymással, mint megoldási lehetőségek. A Gümüslüki Akadémia megalapításával, mely "a művészet, a kultúra, az ökológia és a tudományok központja", Ahmet Filmer vezetésével és kevés kezdeményezővel egy új akadémia terve kelt életre.

Mi is a "szellemi farm"?
A Gümüslüki Akadémia nem iskola, és nem is egyetem. Inkább egy szellemi farm, amelyben a magot a gondolkodó eszmevilága jelenti, ahol a filozofáláson a gondolkodás és az élet elválaszthatatlan egységének megértését kell érteni, és ahol az élet a minden következményekkel számoló igazságkeresést jelenti.
Az Akadémia Alapítvány célja, hogy összegyűjtse a különböző gondolkodású embereket és szervezeteket, akik kérdéseken keresztül, kutatva, egymással kommunikálva gondolkodnak, így alakítják ki látásukat, és rendületlenül keresik az igazságot. E célból terveztek egy találkozóhelyként működő kulturális központot. Az Akadémia a tervezett infrastruktúra kialakításában látja legelső, megvalósításra váró feladatát.

Mi áll a tervben?
Az Akadémia Alapítvány egy tizenötezer négyzetméteres területtel rendelkezik, melyen előreláthatólag egy irodalmi ház, könyvtár, múzeum, amfiteátrum, művészműhelyek, nyitott és zárt kiállítási és közösségi termek mellett kutatásra, munkára és nevelésre szánt termek is lennének. A fennmaradó területen üvegházakat, természetes tavat, botanikus kertet, parkterületeket és egy szabadtéri műanyag múzeumot is terveznek.
A projekt kivitelezéséhez az alapítvány saját vagyonán kívül nemzetközi szervezetek, magánadományok stb. szponzorálására, pénzére van ráutalva. Egy "munka-kemping" lehetőséget is felkínálnak azoknak az önkéntes felajánlóknak, akik nyaralásuk mellett napjaik felét különféle építési munkára áldozzák, és így akarnak segíteni az alapítványnak.

Építészet és ökológia
Az elképzelés már megvan, de még nem létezik egy egységes tervezet. Az egyes épületeknek ugyanis az évek során a mindenkori művészek, tudósok, kézművesek stb. együttműködése során kell kialakulni és számban növekedni:
-- Építészetileg lehetőleg a természetben fellelhető rendszereket kell példának tekinteni, ami az adott hely tényezőihez való alkalmazkodást jelenti, hogy ott egy természettel összhangban álló településkultúra fejlődjön ki.
-- Az önálló energia-háztartás kialakításához a nap- és a szélenergiát a biomasszából nyert energiamennyiséggel együtt optimalizálni kell.
-- Zárt vízkörforgás a saját földterületekről származó víz kinyerésén, az elhasznált és a szennyvíz elvezetésén keresztül.
-- Helyi építőanyagok használata hagyományos adottságok szerint.
-- A passzív napenergia-használat optimalizálása a szél és az árnyék felhasználásával együtt.
A munkát az amfiteátrum építésével kezdték, mely lépcsőről lépcsőre nyúlik bele a tájba. A vízellátást szolgáltató kút már készen van. Ezután elsőként majd az "irodalmi házat" építik meg, ennek finanszírozása már biztosított, a tervek is elkészültek már. A ház szellemi felelőse Latife Tekim írónő. A termek szolgáltatta adottságok egyben tíz tehetséges írónak-költőnek adnak lehetőséget, akik gazdasági okokból kifolyólag irodalmi területen nem munkálkodhatnak, hogy ott éljenek és dolgozzanak. Az irodalom kedvelőit a világ minden részéről szívesen fogadják majd itt eszmecserékre.
Következő lépésként egy festőművésszel és egy szobrásszal való együttműködés során alakítják ki a műtermek nyitott és zárt területeit, végül pedig a könyvtárat és a természetes tavat.
Így alakul át lépésről lépésre saját természetszerű gyorsaságával az egységes gondolkodás és élet új platóni kertje "szellemi farmmá"...