Lányi András 

VAN ÖKOLÓGIAI ALTERNATÍVA
Lányi András

Van ökológiai alternatíva, számomra ez volt a környezetvédők Nádasdy Akadémián folytatott tanácskozásának legfontosabb üzenete. (Üzenet - a palackban. Vajon kihez jut el? A palackon-kívüli világ egyelőre nem a bioszféra-krízis ellen, hanem a krízis tudomásulvételének kényszerűsége ellen védekezik.) Nádasdladányban ismét kiderült, hogy nem az alternatív jövőkép hiánya, nem a gondolatok készületlensége bénítja azokat, akik önpusztító civilizációnkat öko-logikus, azaz élhető, fenntartható és szerethető pályára próbálják téríteni. De hát miért is ragaszkodna korunk embere a mesterségesen felállított korlátok, mondvacsinált szükségszerűségek egyre terhesebb rendszeréhez, melynek keretei között élete csak addig elviselhető, amíg képes "ideiglenesen" élni: elhárítva és elodázva mindazt, ami az életnek értelmet ad? Miért bánik ilyen kegyetlenül társaival, természeti környezetével és mindenekelőtt: önmagával? Miért, vajon miért, kérdezném - ha a Holdból pottyantam volna ide. De nem kérdem, mert egyike vagyok én is, ahogy Széchenyi mondaná, ama szalonnafalóknak.
Mit akarunk tehát? Pécsi kollégám, Huszár Zsuzsanna fogalmazta meg a második nap vitáján a legtömörebben: visszaadni a pillanat méltóságát. Eltartott egy ideig, amíg beláttam, hogy tényleg ezt akarjuk. Mert aki egyszer rádöbben a most-és-soha-többé történő dolgok mérhetetlen és pótolhatatlan jelentőségére, az többé nem lesz hajlandó feláldozni a pillanat épségét a használat, haszon és hatalom hármas oltárán. S mivel nem csak tanúja és őrzője a Létnek, hanem a szeretője is, nem elhódítani igyekszik a világtól, ami őt megilleti, hanem inkább hozzátenni a magáét.
De Nádasdladányban nem volt filozófiai szekció. Gyakorlatiasabb témákról beszélgettünk: hogy mi volna, amit már most is megtehetünk, aminek a véghezvitele rajtunk múlik, a lakható települések, az egész-ség és az emberséges (tehát környezetbarát) gazdálkodás érdekében. A javaslatokat és kívánságokat nagyjából négy csoportba sorolnám a tennivalók minősége szerint:

 1. oktatás, felvilágosítás
 2. alternatív életforma-kísérletek
 3. környezetvédelmi akciók
 4. nyilvános politikai fellépés.

Az oktatás

terén az ökológiai, humánökológiai illetve környezettudományi képzést nyújtó felsőoktatási műhelyek örvendetesen szaporodó száma időszerűvé teszi a rendszeres tapasztalatcserét, közös képzési és kutatási programok kialakítását. Együtt hatásosabban léphetünk fel a közoktatás és a tanárképzés "zöldesítése" érdekében is.
 

Az alternatív életmód

nemigen valósítható meg a pazarlásra és a környezet kizsigerelésére alapított technológiai-gazdasági rendszerek függőségében. Ezért sok szó esett az autonóm településmodellekről, az építészeti, közlekedési és energetikai alapelvektől kezdve, az alternatív technológiák újdonságain keresztül, a gyakorlati megvalósítás nehézségeivel küzdő pionír-közösségekig. Elmélet és gyakorlat, üzleti vállalkozás és önkéntes tevékenység összekapcsolásának lehetőségei ott helyben elindították a résztvevők képzeletét.
 

A környezetvédelem

és a fogyasztó egészségének, illetve jogainak védelme között az összefüggés hatásos együttműködési stratégiák kidolgozására kínál lehetőséget, olyan kérdésekben például, mint a növényvédő szerekkel mérgezett vagy genetikailag manipulált élelmiszerek. A veszélyekre egyre több tragikus eset figyelmeztet világszerte, de ezzel párhuzamosan erősödik a biotechnológiai lobby gátlástalan PR-tevékenysége is. A most megismert, részben publikálatlan tudományos eredmények (aki publikálja őket, nálunk is könnyen úgy jár, mint Pusztai professzor) alátámasztják a környezetvédő szervezetek és a közegészségügy szakembereinek követelését, hogy szélesebb jogkörrel, hatásosabban léphessenek fel a különféle szerek és technológiák használatának ellenőrzése érdekében. Törekvéseinket megalapozhatja a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program. Egyik fő követelése: ne legyünk se első, se utolsó csatlósai Európában a géntechnológia tengerentúli óriásainak. A magyar mezőgazdaság felzárkóztatásának esélyei nem ebben, hanem a biogazdálkodás kedvező adottságainak kihasználásában rejlenek.
 

Sikeres politikai fellépés

a környezet és az az egészség védelmében csak attól remélhető, aki alapos ismeretekkel rendelkezik termelők és fogyasztók, hatóságok és civilek viselkedésének és értékválasztásainak valóságos indítékairól. Ezért a következő tanácskozásainkon olyan társadalomtudományi kutatások eredményeit szeretnénk megvitatni, amelyek egyrészt az egészségi kockázatokkal járó technológiák alkalmazásának gazdaságetikai összefüggéseit vizsgálják, másrészt a környezeti konfliktusok társadalmi megítélését és mechanizmusait értelmezik. Elemző értékelésre várnak a környezetpolitika hazai kudarcai és előttünk álló lehetőségei is. Végül megfogalmazódott egy környezetvédelmi sajtóügynökség létrehozásának igénye, hogy a médiumokban naponta megjelenő álhírek és téveszmék, módszeres torzítások ne maradjanak, mint eddig, megválaszolatlanul.
Úgy érzem, elérkezett a kritikus pillanat. Amikor az ökológiai alternatíva hazai megismertetését és befogadását már nem a környezetvédők számának csekélysége késlelteti, sokkal inkább az összefogás és a céltudatos együttműködés hiánya. Hogy képesek leszünk-e erre - megmutatja majd az idő.