Nagy Gábor: Baji Lázár Imre beszélt a 40-es évek végén történt társadalmi átalakulásról. Én ehhez hozzátenném, hogy a rutinszerű orvosi beavatkozások bevezetése is erre az időre tehető. A szülés intézményesítésére és a védőoltásokra gondolok. Ezekhez bizonyos orvosok is kritikusan állnak hozzá. Személyes tapasztalatom is van: két gyermekem született kórházban, kettő otthon. A különbség sokkoló volt. Mind a két témát egy-egy alapítvány képviseli Magyarországon: az Alternatal és a Nyitott Kapu. Egy japán példa: kétmillió, napi gondozást igénylő idős ember kap olyan egészséggondozási "pénzt", bónt, amelyet odaadhat például annak a szomszédjának, aki gondoskodik róla, a gyógykezelő pedig beválthatja a saját és a szülei gyógykezelésére. 
Baji Lázár Imre: Az erőszakmentes orvoslás bölcs orvoslás, de nem mondhat le a hatékonyság hatalmáról. A sokszor invazív tevékenységekről. A gond azzal van, ha ipari, üzleti érdek mozgatja az orvoslás behatolását az élet olyan területeire, amelyeket egyébként nem tekintenénk a gyógyítás terrénumának. A medikalizáció ilyen példája a női ciklus ellenőrzése a hormonális fogamzásgátlással, vagy a klimax jelenségét ösztrogén-hiánybetegségnek tekinteni. A pszichológiai, nemi problémák meghódítása a gyógyszerüzlet számára nemcsak jótétemény, hanem óriási piac és profit is. 
Farkas Ildikó: A védőoltások jelentősége vitathatatlan. Az EU-ban nem kötelező az oltás. Hollandiában diftériában halnak meg a gyerekek, mert nincs oltás. Az allergia kialakulásával kapcsolatban tudnunk kell, hogy ha az életkor elején nem kapja meg az immunrendszer a lökést, könnyebben kialakul az allergia. 
Darvas Béla: A KTM-nek készítettem egy tématanulmányt, amely 18 specialista-csoport tudásanyagát összegzi. Akut toxicitás-értékeket tartalmaz. A peszticidek mérgezőségét mutatja, hogy a Magyarországon használt 400 hatóanyagból 130 mutagén, nagy mennyiségük karcinogén, meglepően sok teratogén, s igen sok immunsztatikus. E szerek viselkedése a környezetben való megmaradást (stabilitást) jelenti; a növényvédő szerek közel 10 százaléka megmaradóképes. A táplálékban való megjelenésük is magas. A vízoldékonyak hamar megjelennek a talajvízben. Például Vác környékén az ivóvízben három növényvédő szer található: viccesen szólva akár permetezni is lehetne vele. A növényvédő szerek 22 százalékát lehetne kivonásra javasolni, ami kb. 100 fajtát jelent. A magyarországi növényvédőszer-gyártók 31 százaléka elavult technológiát szállít be az országba. 
Varga Gábor: Mindnyájan hallottuk már, hogy szerves anyag klórozásánál veszélyes anyagok keletkeznek a klór mellett. Mégis mindennap csináljuk, klórozzuk az ivóvizet. A perui kormány annyira megijedt, hogy leállította az ivóvíz klórozását, erre dizentéria söpört végig az egész országon. Vagyis bizonyos dolgokat nem tudunk nélkülözni.
Az ösztrogénekkel kapcsolatban végeztek egy kutatást a PAH hatásáról, ahol kimutatták, hogy a férfiak hímivarsejt-képzése leáll. A mikotoxinokról szólva: sok rákkeltő, mutagén és ösztrogén hatású. Gyakorlatilag az összes gabonaféle fuzáriummal szennyezett. A genetikai manipulációval fuzárium-rezisztenciát lehet bevinni. Melyiket válasszam? A növényvédő szert, amely rákot okoz, vagy a genetikai manipulációt, ami ki tudja, mit okoz. Hangsúlyt kellene fektetni az alternatív megoldásokra.
Krecz Ágnes: Mindnyájan olvastuk Kortent. Az alapprobléma a kommunikáció. Mi a KÖVET-nél missziót töltünk be, amikor a vállalatok vezetőit megpróbáljuk rávenni arra, hogy tartsák be a környezetvédelmi előírásokat. Én oktatással foglalkozom, és az érzelmekre próbálok hatni. (Például hogy a környezetromboló technikák használatát az illető gyereke fogja megsínyleni, vagy saját életét rövidíti meg vele.) Sok mindent tudunk, de ezeket az ismereteket például azok felé a gyári dolgozók felé is kommunikálnunk kell, akik valamilyen veszélyes hulladékot tárolnak. 
Baji Lázár Imre: A délelőtti beszélgetés legfontosabb gondolata ez volt: tudjuk, de nem tesszük. Vajon nem merjük? Lehet, hogy tehetetlennek érezzük magunkat, de egy kiút biztos van: csapatszellemben kell ápolni a "mégis-morált" (Németh László). 
Mikola Klára: Az itt elhangzottakhoz hasonló témákat érintettünk a Lélegzet júniusi számában, ahol szó van az Our stolen future című könyvről is. Például arról, hogy mennyivel nagyobb százalékban találhatók meg a toxikus anyagok a húsevőkben. Azzal, hogy nem eszünk zsíros húst, vagy kevés húst eszünk, máris tettünk valamit.
Zlinszky János: A biotechnológia lehetőségei ma beláthatatlanok. Ezeket a kutatásokat mégsem ellenőrzi az állam, kicsúsztak a demokratikus közösség kezéből, gazdasági érdekeket szolgálnak. Egy amerikai tanulmányúton egyszer meglátogattunk egy környezetbarát nagyáruházat, amely csúcsproduktumaként mutatta be a műanyag gilisztát (amelyet horgászáshoz használnak). De a folyókban/vizekben felhalmozódott műanyag gilisztáktól sok hal elpusztult. Ezért kitalálták a biológiailag lebomló műanyag gilisztát. A nyugati társadalom elvesztette a "megtérésre" való képességet. Megtérésen azt értem, hogy visszalépek oda, ahol még nem volt baj, és onnan nézek körül.
Sámsoni György: Minden szakmának kötelessége, hogy a lehető legkisebb beavatkozást tegye a környezetbe. Az épület-egészségügy feladata az új technológiák káros hatásait (atka, elektromágneses sugárzás stb.) megelőzni, illetve a meglevőket gyógyítani. Egy PHARE-pályázat nyomán ingyenes tanácsadó szolgálatot indítunk.
Juhász Géza: Beszéltünk az egészség jogáról, de arról nem, hogy kinek van ilyen joga. Az élelmiszerek csomagolásán kötelezően feltüntetik, hogy mit tartalmaznak, de az E-kről nem lehet tudni, hogy mit takarnak. Én utánanéztem, és azt tapasztaltam, hogy az összes gumicukor allergiát okozó vegyszerrel van színezve. A pékárukról viszont semmit sem tudhatunk. Előrelépés lenne ezeknél is a kötelező feltüntetés.
Borsos Béla: A mezőgazdaságot és az egészségügyet, a Novartist és a biogazdálkodást kapcsolnám össze. Addig kell a biót felhasználni, amíg a Novartis hagyja. Bővebben kifejtve: a multinacionális terjeszkedés legnagyobb veszélyét abban látom, hogy az évmilliók alatt felhalmozódott genetikai tulajdonságokat tökéletesen elveszítjük, ha a multinaci (tévémaci) összevásárolja azon intézményeket, amelyekben ezek előfordulnak, és rákényszeríti a lakosságot a termékei fogyasztására. Homogén génállományú élőlények, például búzatáblák jelennek meg. Nem tudjuk, hogy milyen következmények várhatók, de az biztos, hogy katasztrófa lesz. Az a probléma, hogy nincs hova visszalépni. A természetnek tízezer évekre van szüksége a helyreállításhoz. Szintetikusan ez nem oldható meg.
Gyalmos Ildikó: A géntechnológiával előállított anyagot tartalmazó terméket 1998. június 1-től kötelező címkézni. Lehetőség van tehát a bojkottra. 
Tóth Katalin: Anyák és gyermekeik: a mi nemzedékünktől elvették az anyáinkat, minket is elvettek a gyermekeinktől, így nem alakulhatott ki a minta, mert az anyátlan anyák nem tudták nevelni a gyermekeiket. Attól félek, hogy az unokáimnak még rosszabb lesz. A körzetemben, a lakótelepen megszaporodtak a lelki betegek: hat év alatt 30 százalékkal. Valóban életmódváltásra van szükség.
Baji Lázár Imre: A higiénés paranoiditás leszegzi a fejünket. Ismét Németh Lászlóra utalok: hinni "mégis" kell. Az ökológiai kegyelem is szakrális kegyelmi állapot. Volt szó a megtérésről, a folyamatok még zavartalan állapotához való eljutásról. Ez a szelíd orvoslás számára is cél. A lelkiség nélküli ökologizmus, a majomtest fogságába esett ökológiai gondolat nem túl felemelő.
Móra Veronika: Az önkéntesen vállalt egyszerűség: erény. A fogyasztásban, a birtoklásban, mindenütt, ez egyben szakrális is, ez a fő feladatunk. Szerintem az eszközök sokfélesége alapvető; nincsen királyi út.