Donella Meadows

Ezerévente egyszer

A 2000. évhez közeledve megkezdődött a visszaszámlálás. Úgy hallom, hogy 1999. december 31-ének éjszakájára  már lehetetlen helyet foglalni  a világ legfelkapottabb helyeire. Biztos vagyok benne, hogy a  médiagigászok is csiszolgatják már terveiket. Hatvan perces különkiadások az elmúlt ezer év történelmének áttekintésével. Vitaműsorok okos fejei spekulálgatnak a következő ezer évről. Kitűzők, pólók és egyéb gyűjthető csecsebecsék. 

Meg kell valljam, félek ettől a nagy feldobódottságtól. Elég rémisztő egy ezredfordulót arra használni, hogy jól berúgjunk a bulikon és közönséges bóvlik tömegét sózzuk rá az emberekre. Pláne, ha arra gondolunk, hogy maga az ezredforduló  nem is esemény. Naptárunk mesterséges. A kínai újév például nem is január 1-jével indul. A perzsa év a tavaszi napéjegyenlőséggel veszi kezdetét. A mohamedánok és a zsidók eleve nem is kötik időszámításukat Krisztus születésének évéhez, ráadásul a mi Gergely-naptárunk, amely csupán 1582-ben került definiálásra, téved Jézus születési idejével kapcsolatban. Csak attól vagyunk úgy beizgulva a 2000. évtől, mert tíz ujjunk van a kezünkön és a lábunkon is, ezért amikor a dolgok számossága eléri a tizet, a százat, az ezret stb.,  mindig hozzáadunk egy újabb nullát. Így aztán a visszaszámlálásra való első reakcióm: Millennium? Na bumm! 

Második reakcióm pedig az, hogy: Hú! Micsoda alkalom, hogy végre egyszer elővillanhassunk hétköznapi létünkből, és alaposan megnézzük, hol is voltunk eddig és hová készülünk. Vissza nem térő lehetőség, hogy végre átgondoljuk és átbeszéljük egymással egy ezredév perspektíváit. Micsoda alkalom belehelyezni magunkat a történelem nagy hullámvonalaiba, tisztelettel szemlélve elődeink gondolatait és felelősséget vállalva az eljövendő generációkért. 

Minél többet gondolkodom rajta, annál jobban látom, hogy a mindannyiunk előtt álló lehetőség az, hogy jól válasszuk meg a saját millenniumi pillanatunkat, nem olyan illékonyat persze, amelyik az Újévvel már el is röppen, hanem jó hosszú pillanatokat a 2000. vagy a 2001. év során, amelyek alkalmat teremtenek arra, hogy visszatekintve tanuljunk és előretekintve tervezzünk. A  nagy lehetőségünk épp az, hogy a ricsajozást kihalkítsuk és ráhangolódjunk egy mélyebb lelki bölcsességre. 

Donella Meadows a Dartmouth College környezeti tanulmányokat folytató adjunktusa és a fenntartható fejlődéselmélet egyik jeles szószólója.
Forrás: Yes! A Journal of Positive Futures
(Egy lap a pozitív jövőért) - 1997, őszFordította: Malecz Attila