ÖKOKÖNYVTÁR

Az Óbudai Selyemgombolyító épületében működő könyvtár állományából már korábbi lapszámainkban is közöltünk tematikus összeállításokat. Rovatunkban ezt a hagyományt követjük, különös tekintettel az Ökológiai Kultúra Fejlesztéséért Alapítvány humánökológiai programjára és a Soros Alapítvány közoktatás-fejlesztési programjának keretében zajló környezeti nevelési báziskönyvtár építésére.

Néhány mondat a könyvtárról

A Kulturális Innovációs Alapítvány Könyvtára 1985-ben létesült. Gyűjtőkörében kiemelt helyen szerepel az ökológia, annak is elsősorban kulturális, gazdasági és társadalmi vonatkozású irodalma, de megtalálhatók az állományban az alternatív energiahasznosítási és építési eljárások kézikönyvei, a környezeti nevelés szakirodalma, a biogazdálkodással és az egészséges életmóddal foglalkozó könyvek egyaránt. A könyvtárban olvasható a Független Ökológiai Központ könyv- és folyóiratanyaga is.
A könyvtár és videotéka teljes állománya meghaladja a 10 000, ezen belül az ún. zöld könyvtári állományrészé a 3500 egységet. Az állomány közel egyharmada - a zöld könyvtári állománynak mintegy a fele - idegen (főként angol és német) nyelvű. A könyvtári állomány egésze Micro ISIS alapú számítógépes adatbázisban kereshető. A könyvtár minden érdeklődő rendelkezésére áll.

Szolgáltatások:

A videotéka anyaga közművelődési célra kölcsönözhető, illetve helyben megtekinthető. A videokölcsönzés díja 40,- Ft/kazetta/nap A saját gyártású, illetve szabad forgalmazású videoműsorok átjátszásának díja 2,50 Ft percenként.
A könyvek, egyéb dokumentumok helyben olvashatók illetve kívánság szerint fénymásolatot készítünk róluk.
A fénymásolás díja:
A/4-es oldal 5,- Ft, A/3-as oldal 7,- Ft

Nyitvatartási idő:
hétfőtől csütörtökig: 8.30-12 és 13.30-16.30 óra között 
pénteken: 8.30-12 és 13.30-15.30 óra között

Az alábbiakban a környezeti nevelési és a humán-ökológiai program keretéhen beszerzett könyvekről közlünk ismertetéseket.
 
 

Molnár V. József: Egész-ség
(Pécs: Melius Alapítvány, 1995. 356 p.) 

 
Molnár V. József saját meghatározása szerint "néplélekrajz-kutató", rendkívüli humán és vallásos műveltséggel rendelkező, hiteles tanáregyéniség. Könyvének alapgondolata, hogy a "régiek" harmóniában éltek a körülöttük lévő világgal: a természettel és embertársaikkal egyaránt. Ezt a harmóniát az évszázadokon át kialakult és továbbörökített szokások, rítusok tartották-tartják fenn, kifejeződik a művészeti alkotásokban, fennmarad az énekekben, legendákban. "Kizökkent világunk" jobbításának módja lehet e gondolat- és szokásvilág, a régi tevékenységek újraélesztése, visszaillesztése mai életünkbe. Akiken keresztül ez leginkább megvalósítható: a gyerekek. 
Elsősorban az ő megnyerésükre hozta létre Molnár V. József az Örökség Népfőiskola Gyermekvilág Műhelyét, mely évente négy tábort rendez a fenti szellemben. Ezenkívül több óvodában - kis faluban és panelrengetegben egyaránt - kísérleteznek módszerének alkalmazásával a gyerekek életének teljesebbé, egész-ségesebbé tétele érdekében. 
A kötet fejezetcímei: A gyermekrajzok üzenete; Kalendárium; Tanulmányok az esztendő körének rítusrendszeréről; Tábor-krónika 
Jó szívvel ajánlható a könyv mindenkinek, aki a magyar néphagyományok iránt érdeklődik, különösen óvodás és alsós korosztállyal foglalkozó pedagógusok, szülők, rajztanárok, népi mesterségekkel foglalkozók, hitoktatók, táborszervezők forgathatják haszonnal. 
Ortmann-né Ajkai Adrienne
 
  
  
 
Dieter Steiner-Markus Nauser (szerk.): Humánökológia
(Human Ecology.Fragments of Anti-fragmentary Views of the World. 
London, New York : Routledge, 1993. 365 p.) 
 
Ha a világban jelenleg domináló tendenciák nem változnak meg radikálisan közeljövőben, akkor az emberiségnek előbb vagy utóbb szembe kell néznie azzal a természeti, kulturális és társadalmi leépüléssel, amelyet közkeletű módon ökológiai katasztrófaként emlegetnek. Mind több és több tudományos kutatás foglalkozik a környezeti problémák okozta helyzetek megoldásával. Az utóbbi néhány évtizedben felgyorsultak azok az elméleti és gyakorlati kutatások, melyek több-kevesebb sikerrel orvosolhatják a jelen helyzetet. A humánökológia című könyv szerzői azonban azt állítják, hogy a probléma gyökerei jóval mélyebben gyökereznek. A környezeti rendszerek sérülése, leépülése csak egyik megjelenési formája az ezredvégi ember ön- és környezetpusztító létmódjának. 
A modern társadalomnak a problémák felderítésével, megértésével és a kiút meglelésével megbízott intézménye, a tudomány sem képes a pillanatnyi problémák kezelésénél messzebbre mutató és megnyugtató kiutat találni. A részekre szabdalt, elkülönülő és az elszigetelődés jeleit mutató tudomány csak technikai szinten képes kezelni az ugyancsak részekre szabdalt, elkülönülő és az elszigetelődés jeleit mutató társadalom és kultúra szimptómáit. 
A kötet népes és neves szerzőgárdája tanulmányaiban arra vállalkozik, hogy végigtekintse egy új típusú tudomány kialakításának lehetőségeit, alapkérdéseit. A fenntartható életmód, az új típusú tudatosság és a környezeti változások egységes nézőpontú, folyamatos diskurzusra alapozott vizsgálatára a humánökológiát javasolják. 
Az első hat fejezet, a humánökológia tudományának átfogó elemzését és az eddigiektől részben eltérő megalapozását nyújtja. A témák között szerepel az evolúciós perspektíva szükségességének elemzése, a környezet kognitív modelljeinek vizsgálata csakúgy, mint az autonóm természeti folyamatok leírási lehetőségeinek vizsgálata. 
Boyden, a biohistória egyik kidolgozója és kimagasló képviselője a humánökológia és a biohistória kapcsolatának kérdéseiről ír, valamint az emberi történelem folyamán felhalmozott környezeti tudás felderítésének, leírásának, elemzésének és alkalmazásának kérdéseit tárgyalja. D. Steiner a humánökológia tudományszerveződési mintáit és a jelen társadalmi-környezeti problémák közötti párhuzamot elemzi, felmutatva az esetleges kiutak, további lépések lehetséges irányait. 
A pszichológia, a döntéselmélet és probléma-megoldási technikák új fegyvere a tranzakció-elemzés. Külön cikk tárgyalja ennek lehetséges kapcsolatát a humánökológiával, illetve szerepét a környezeti kérdések kezelésében. 
Az első rész utolsó fejezete a gyakorlat és az elmélet kapcsolatának újraértelmezését kísérli meg - immár az előző fejezetek állításaira támaszkodva. 
A második rész öt fejezete a humánökológiai problémák, jelenségek mögött meghúzódó elméleti, szemléletbeni folyamatokat veszi sorra - kiemelve ezek alaposabb és átfogóbb kutatásának szükségességét. Szó esik a filozófiai realizmus alkalmazhatóságáról az ökológiai egységek elemzésénél, a társadalmi és természeti folyamatok önszervező jellegéről. Rövid, de igen tanulságos fejezet foglalkozik a különböző tudásformákkal, a gyakorlati tudás által megszerzett ismeretekről. 
A harmadik rész a strukturalizáció módszerének gyakorlati és elméleti kérdéseit ismerteti. Az ember és környezetének kapcsolatát a mentális, szociális és természeti szerveződések vizsgálatával és egymásra vetítésével értelmezi, elemezve a mindennapi rutinok és az adaptáció összefüggéseit. Az ily módon feltárt szerveződések működésére és a társadalmi tanulási folyamatok mintáira alapozva végigtekinti e külső memóriaként funkcionáló struktúrák környezettudatos szemléleten alapuló befolyásolásának, átalakításának lehetőségeit, eszközeit. Külön kiemelve a rugalmas szerveződések létrejöttének törvényszerűségeit, az önszerveződő és kooperatív egységek jellemzőit. 
A könyv utolsó részében gyakorlati példákon keresztül mutatja be az előzőekben felvázolt elvek és módszerek alkalmazását a regionális kutatásban és tervezésben, ismertetve az ökoregionális fejlődés kialakításának lépéseit. 
Régheny Tamás
 

 

Doug Aberley (szerk.): 
A jövő tervezése. Az ökológiai tervezés gyakorlata
(Futures by Design. The Practice of Ecological Planning. Gabriola Island, BC ; 
Philadelphia, PA : New Society Publ., 1994. 214 p.)
 
A városokban és a vidéki közösségekben élő emberek, éljenek bár a nyugati félteke bármely vidékén, mind gyakrabban keresnek olyan módszereket, melyek segítségével valóban egészségesebbé, otthonosabbá vagy divatos kifejezést használva: fenntarthatóvá képesek varázsolni saját szűkebb lakókörzetüket, környezetüket. A Jövő tervezése című könyv számukra készült. Egyszerre bevezető és útmutató, segédlet mindazok számára, akiket érdekelnek a technológia alkalmazásának helyes stratégiái, az egészséges és környezetbarát életmód kialakításának lehetőségei. De foglalkozik a könyv az életminőség javításának társadalmi összetevőivel: az önérdek-érvényesítéssel, az önkormányzás lehetőségeivel és módszereivel vagy a szociális igazságossággal. 
Az egyes fejezetek végigtekintik a környezettudatos tervezés elméletét és történetét, bemutatják a legkülönbözőbb gyakorlati lehetőségeket a permakultúrától a társadalomökológiai módszereken át a bioregionalizmus kérdéséig. Külön hangsúly esik a tervezés helyi részvételen alapuló módszereinek tárgyalására. Gyakorlati tanácsok és példák mutatják be az ún. zöld városok kialakításának lehetőségét, a nagyvárosok átalakításának lehetséges lépéseit. A bioregionalizmushoz kapcsolódva szó esik az ökoszisztéma helyes használatáról, a természeti környezet és az emberi települések, infrastruktúrák kapcsolatának megfelelő kialakításáról. Az utolsó fejezetek lépésről lépésre mutatnak be két technikát, az "ökológiai tervezés" eszköztárából: az ökoregionális tervezés folyamatát és az ökoszisztéma megismerésén és védelmén alapuló tervezési technikákat. 
A kötetet az ökológiai tervezés elméletéhez és legfontosabb gyakorlati lépéseihez kapcsolódó bőséges irodalomjegyzék egészíti ki. 
Régheny Tamás

Salim Kemal-Ivan Gaskell (szerk.): 
A táj, a természeti szépség és a művészetek
(Landscape, Natural Beauty and Arts. 
Cambridge : Cambridge Univ. Press, 1995. 288 p.) 
 

"Először is: valamilyen földsáv attól még nem táj, hogy a rajta levő látnivalók a természethez tartoznak ... nem pedig utcák, áruházakkal és autókkal... Ha tájnak tekintünk egy darab földet azzal együtt, ami rajta van, ez annyit jelent, hogy a természet egy metszetét tartjuk egységnek - ami egészen idegen a természet fogalmától... a táj végül is műalkotás" - írja Simmel A táj filozófiája című tanulmányában. 
A táj az ember és természeti környezetének talán legjobban ismert, legnyilvánvalóbb, legkézenfekvőbb és mégis legnehezebben megfogható és megismerhető kapcsolata. Hiszen a táj nem létezhet az azt felfogó és megteremtő ember nélkül. A táj pontosan annyira létezik bennünk, mint "ott kint". Amíg az egyes ökológiai társulások, formációk természetesen akkor is léteznek, ha éppen nincs ott senki, a táj nem létezik máshogy, csak akkor, ha van ott valaki, aki tájnak látja. 
A táj egyszerre objektív és szubjektív fogalom. Ezért áll ellen a kizárólagos tudományos elemzésnek, és éppen ez nyitja meg az utat a művészeti interpretáció felé. 
A Cambridge University Press Filozófia és Művészet sorozatában megjelent könyv 12 szerzője (filozófusok, esztéták és tudományos szakemberek) a természeti szépség fogalmát, értelmezhetőségét járják körül egy-egy tanulmányban, elemezve a művészettörténet, irodalomelmélet, földrajz és filozófia viszonyát a táj, a természeti szépség fogalmához. Az írások áttekintik az egyes korok, filozófiai áramlatok, művészeti felfogások válaszait, a tájjal való kapcsolatukat. Választ keresnek a kérdésre: Mi a kapcsolat általánosságban a művészet és a természet között, mi a szerepe az érzelmi viszonynak, a tudományos megértésnek és a filozófiának a természeti szépség észlelésében? 
E kapcsolatot társadalmi, kulturális, esztétikai és természeti meghatározottságát elemezve kimutatják, hogy a "természeti szépség" fogalmát minden korban áthatják a művészetből származó fogalmak, előképek, nézőpontok. Hasonlóképp a természet, a táj, a természeti szépség fogalmát mindig befolyásolja az adott társadalom-természet kapcsolat speciális anyagi vetülete, a természethasználat. Nagyrészt épp ez a kapcsolat határozza meg, hogy a környezet milyen halmazát tekinti az adott emberi közösség "fontosnak", s ez rányomja bélyegét a közösségben élő természetképre. 
Hosszabb fejezet elemzi a természet - az egyes kultúrákban nem egyszer alapjaiban eltérő - társadalmi konstrukcióit, a természet leírására alkalmazott fogalmakat, szerveződéséről vallott elképzeléseket. A filozófus a szépség és a természet kategóriáinak kapcsolatát vizsgálja például Platón, Kant, Schopenhauer műveiben és a huszadik századi filozófiában, összevetve a szubjektív, a metafizikai vagy a realizmus által használt szépségfogalmat. A téma jellegéből adódóan többen is foglalkoznak a romantikus tájképfestészettel, a táj és a tájkép kapcsolatával. Hasonlóképpen sarkalatos pontként szerepel a romantikus költészet, Wordsworth, Coleridge, Ruskin. Hasonlóképpen külön fejezetet szentel a könyv a kertművészet, a kertészkedés, a kertépítés vizsgálatának, az egyes korok és kultúrák jellemző kerttípusai mögött meghúzódó vallási és esztétikai hagyományok ismertetésének, elemzésének. 
A tudományos elemzés során egy-egy fejezet a szépség evolúciós aspektusait, az egyes társadalmi csoportok szépségfogalmainak meghatározottságát, az individuális különbségek jellemzőit vizsgálja. 
Régheny Tamás

Duane Elgin: Önként vállalt egyszerűség
(Voluntary Simplicity. Toward a Way of Life that is Outwardly Simple, 
Inwardly Rich. New York, NY : Quill, 1993. 240 p.) 

 
Olyan tudatosan vállalt életmód filozófiája, melyet kifelé egyszerűség, befelé pedig gazdagság jellemez. Nem feltétlenül a szegénységben, a vidéki életben, és semmiképp sem a szépség elutasításában megnyilvánuló egyszerűségről, hanem olyan belső egyensúly kialakításának szükségességéről beszél, melynek eredményeképpen ökologikus élet és az egyén valódi kiteljesedése kezdődhet el. A tudatosság fejlesztésével párhuzamosan az élet anyagi oldalának leegyszerűsítése és nem-anyagi oldalának gazdagodása figyelhető meg. A szerző szerint nem elsősorban politikai intézkedésekre van szükség a föld ökológiai egyensúlyának megőrzéséhez, hanem inkább arra, hogy az egyének tudatossága, mindennapi életükhöz való viszonya minőségileg megváltozzon. 
Az angol eredeti mellett a könyv egyes részletei magyarul is olvashatók a könyvtárban. 
Schmidt Sára

Joseph Cornell: Közös élmények a természetben.
Hogyan neveljünk a természetszeretetre?
(Sharing Nature with Children. Nevada City, CA : Dawn Publications, 1990. 138 p.) 

 
Joseph Cornell a környezeti nevelés egyik legnevesebb szakembere az Egyesült Államokban. A könyv újdonsága az a szemlélet, amellyel az értelmi fejlesztést sem elhanyagolva, a hangsúlyt az élményre, az érzelmekre helyezi. 
A könyv 42, a természet megszerettetését, megismertetését szolgáló, elsősorban szabadtéri játék leírását tartalmazza. Minden játéknál feltünteti, hogy milyen a hangulata, milyen képességeket fejleszt, milyen hozzáállást igyekszik kialakítani, milyen témában nyújt ismereteket; hány éves kortól javasolja, hol, mikor, hány fős csoport játszhatja, és milyen kellékekre van szükség. A játékokat jellegük szerint csoportosítva tárgyalja. A könyv végén lista és mutató segíti a helyzetnek legmegfelelőbb játék kiválasztását. A játékokkal elérni kívánt célok: szépérzék, koncentráló-képesség, empátia, bizalom fejlesztése, új környezet felfedezése, érzékszerveink használata, félelmek legyőzése, egyedüllét, a csend megszerettetése, a természettel való egység érzésének felkeltése stb. 
Az egyes játékok időtartama fél órától néhány óráig terjed. Mivel a könyv elsődleges célja az érzelmi viszonyulás alakítása, amihez megfelelő ráhangolódás szükséges, az igazi az, ha legalább fél-egynapos szabadtéri programok keretei közé illesztjük be őket. Haszonnal forgathatják a könyvecskét az általános iskolásokkal és óvodásokkal foglalkozó pedagógusok, a kisgyermekes szülők és mindazok, akiknek alkalmuk van gyerekeknek szabadtéri foglalkozásokat szervezni: túravezetők, cserkészvezetők, táborszervezők, napközis nevelők. 
A könyvtárban hozzáférhető a mű eredetije mellett a teljes magyar fordítás is. 
Ortmann-né Ajkai Adrienne

Richard Headstrom: Apró csodák.
A természet felfedezése egy kézinagyító segítségével
(Nature Discoveries with a Hand Lens. New York, NY : Dover, 1981. 412 p.) 
 

A természet kalendáriuma - mi minden fedezhető fel egy egyszerű nagyítóval hónapról-hónapra a természetben? Richard Headstrom, a worcesteri Természettudományi és Ipari Múzeum nyugdíjas entomológusa, számos cikk és könyv szerzője e művében egy teljes élet természetbúvári és tanári tapasztalatát adja közre. Közel 400 oldalon mutatja be környezetünk állat- és növényvilágát, elsősorban - de nem kizárólag - annak kézinagyítóval felfedezhető nagyságrendjét. 
A könyv ismeretanyaga felhasználható a környezeti nevelés számos területén az óvodától az egyetemig. Számos helyen - tantermi foglalkozás, tábor, séta, kirándulás - beépíthető az oktatás, nevelés folyamatába. A pedagógusokon kívül is igen széles közönséghez szól: természet iránt érdeklődő fiataloknak és idősebbeknek, az egyszerű turistától a komolyabb botanikusokig vagy rovarászokig. Közérthető, remek stílusának köszönhetően élvezetes olvasmánya lehet minden természetszerető embernek. 
Az angol eredeti mellett, a hazai viszonyokra adaptált teljes magyar fordítás is hozzáférhető a könyvtárban. 
Ortmann-né Ajkai Adrienne

Jenepher Lingelbach (szerk.): Ismerjük meg a természetet. 
Információk és gyakorlatok a környezet felfedezéséhez gyerekekkel
(Hands-on Nature. Information and Activities for Exploring the Environment with Children. 
Woodsrock, VT : Vermont Institute of Natural Science, 1986. 233 p.) 
 

A kézikönyv segítségével a tanárok útmutatást adhatnak a gyerekeknek a világ kis csodáinak felfedezéséhez. Sikerrel használhatják az óvodásokkal és kisiskolásokkal foglalkozó pedagógusokon kívül szülők és táborokat szervező tanárok is. A foglalkozás vezetője a feladatokkal a gyerekek számára élvezhető módon, kíváncsiságukat felkeltve, tapasztalatokon keresztül adhatja át a természetismeretet, úgy, hogy a gyerekek tevékeny részesei a folyamatnak 
Fejezetek: Alkalmazkodás, Élőhelyek, Körforgás és A természet formatervezése. 
Az egyes fejezeteken belül a tevékenységek évszakok szerinti sorrendben követik egymást, az ősszel kezdve a sort, de némelyiket több évszakban is el lehet végezni, néhányat akár egész évben. 
Az egy-egy témát feldolgozó egységek elméleti és gyakorlati részből épülnek fel. A bevezető, tájékoztató rész a téma megismeréséhez szükséges tényeket, fogalmakat tartalmazza. A gyakorlati rész többnyire bábjátékkal kezdődik. Az egységek tematikusan összefüggnek, de bármelyik felhasználható önmagában is. A sorrend megváltoztatható, egy-két feladat kihagyható, tetszés szerint adaptálható vagy helyettesíthető. 
A kötet angol nyelvű eredetije helyben olvasható a könyvtárban. 
A könyvet lefordította a Kecskeméti Körlánc Munkacsoport, a fordítás részleteit a Körlánc tengerentúli tapasztalatai című könyv közli (szintén megtalálható a könyvtárban). 
Förster Anita

Roger Rougier : 80 játékos környezetvédelmi teszt
(80 jeux-tests sur l'environnement. Paris : Éditions Retz, 1993. 64 p.) 
 

A 9-11 éves gyermekeknek szóló könyvecske 80 rajzokkal illusztrált, rövid ismertetőkkel, térképekkel, táblázatokkal bővített tesztet tartalmaz, amelyek megoldásával a gyermekek játékosan sajátíthatják el környezetünk ismeretét. A tesztek átvizsgálják a nagyobb környezetvédelmi problémák színtereit, és bemutatják azok okait is. A tesztek kérdésekből és a választ segítő információkból állnak. A feladatok teljesítéséhez el kell olvasni a tesztek előtt található ismertetőket és adatokat. A gyermekek új, néha tudományos kifejezésekkel gazdagíthatják szókincsüket. A kérdések megválaszolása ösztönzi őket, hogy elemezzék és szétválogassák a kapott információkat, fejlesztve ezzel memóriájukat, kifejezőkészségüket, képzelőerejüket, előrelátásukat és megfigyelőkészségük pontosságát. 
Az egymásra épülő tesztek elemzése elülteti a gyermekek fejében azt a gondolatot, hogy a környezet védelme és egyensúlyának megőrzése saját jövőjük alapja. 
A mű eredetije mellett a teljes magyar fordítás is olvasható a könyvtárban. 
Ambrózy Márton

Sue Green: Savas eső szókereső
(Acid Rain Word Searches. Manchester, MI : Acid Rain Information Centre, 
Dept. of Env. and Geog. Studies, 1987. 6 p. ) 
 

A 10-14 éves tanulók számára készült, szókereső rejtvényeket tartalmazó, öt egységre tagolt füzet a savas esőről közöl fontos ismereteket. Leírja a jelenséget, kialakulásának okait, a káros környezeti hatásokat, és azt, hogyan lehetne csökkenteni azoknak a légszennyeződéseknek a mennyiségét, amelyek felelősek a savas csapadék kialakulásáért. A szövegben előforduló szakkifejezéseket és kulcsszavakat szókereső rejtvényben rejti el, így segítve a diákokat a szakkifejezések megjegyzésében. Az angol nyelvű eredeti mellett a teljes magyar fordítás is olvasható a könyvtárban. 
dr. Adorjánné Farkas Magdolna

Juha Kinnunen-Riitta Nykänen: A nád gyökerei(Ruuhon juuria. Ympäristönsoujelituimisto, Mikkeli, 1991. 46 p.) 

 
Az óvónők és általános iskolai tanárok használatára szánt kézikönyv játékos formában szemlélteti a környezet és a természet szerepét, kitérve az élő és élettelen természet legapróbb részleteire is. Ötletei, utasításai gyerekekkel könnyen kivitelezhetők. Hangsúlyozza a környezettel való kapcsolat fontosságát, felhívja a figyelmet a természettel szembeni felelősségünkre és a megfigyelés fontosságára. Sok jó játék segíti a barátkozást a világggal. Külön fejezet szól a természet "használatával" kapcsolatos etikai kérdésekről. 
A finn eredeti mellett a teljes magyar fordítás is olvasható a könyvtárban. 
Adonyi Adrienn