A Világbank azt állítja, hogy nem szerkezetátigazítási programjait és a harmadik világ országainak adott módszertani tanácsait kell hibáztatni az országokon belüli szociális költségek csökkentéséért, hanem a kormányokat, amelyek végrehajtják a programokat. Ezt a véleményt az a három banktisztviselő képviselte, akik az ENSZ hivatalos nőkonferenciája alkalmából, a pekingi Nemzetközi Konferenciaközpontban ismertették a Világbank és a Valutaalap módszereit, megkísérelvén a felelősség áthárítását az illetékes kormányokra, akik szerintük csak kihasználják a Világbankot és a Valutaalapot, hogy "saját hibáikat takargassák".

A Gazdasági Igazságosság Bizottsága által szervezett találkozó a banktisztviselők és a kormányoktól független szervezetek (NGO) között parázs vitába fulladt, ugyanis utóbbiak élesen tagadták az ilyesféle állításokat.

A banktisztviselők a bank módszereit védték, s kijelentették, hogy a szociális költségek megnyirbálása nem a Világbank célja, ugyanis a szociális szektorokat leggyakrabban a kormányok kurtítják meg.

"A kormányok a Világbankot és a Valutaalapot használják a saját hibáik elfedésére" -- jelentették ki a banktisztviselők. "Úgy találjuk, hogy minket jelöltek ki bűnbaknak, miközben a támogatás nem is a megfelelő emberekhez jut. A hibák a végrehajtás során csúsznak be. Sehol sem mondjuk azt: nyirbálják meg a szociális kiadásokat" -- jelentette ki Ngozi Okandzse-Iwela, a beszélgetés egyik résztvevője.

Egy másik résztvevő, John Clark szerint a Világbank az utóbbi három év során megkísérelte az állampolgárok részvételét is biztosítani, de az önálló kormányok a választópolgároknak tartoznak felelősséggel. Bejelentette, hogy túl akarnak lépni a tervezetek pénzelésén, hogy bevonhassák a polgárokat is, tehát a kormányoktól független szervezeteket és a társadalomtudósokat. A szerkezet-átalakítási programokat az állampolgárok részvételével szeretnék kidolgozni, akik megbeszélhetnék a bankkal a különféle programok előnyeit és hátrányait. Clark azt is közölte, hogy Wolfensohn, a Világbank elnöke hajlik arra, hogy "néhány országban" feltárja az adatokat a szerkezet-átalakítási programok különféle alternatíváinak felmérése érdekében.

A banktisztviselők egyetértettek azzal, hogy ezeknek a programoknak eltérő hatása van a különböző embercsoportokra.

Egy ponton azonban nagyon élénken reagáltak a független szervezetek: amikor Minh Chin Ngugen, a Világbank nőügyekkel foglalkozó képviselője kijelentette, hogy a reformok hatására javult a nők sorsa. Egy bizonyos bangladeshi Világbank-projektumra utalt, ahol a mezőgazdasági szektorban dolgozó nők a ruhaiparra váltottak át. E nők gazdasági helyzete javult, önálló döntéseket hozhatnak, míg a férfiak megosztják velük a család terheit, házi munkát végeznek, míg a feleségük dolgozik.

Ezt keményen vitatták mind az északi, mind a déli független szervezetek.

Egy indiai független szervezet képviselője szerint a szerkezet-átalakítási programok következményeképpen a férfiak a szervezett szektorból kiestek. Ez alkoholizmushoz és otthoni erőszakhoz, feleségveréshez vezetett. A családi terhek megosztása, amit a bank képviselője hozott fel, véleményük szerint nem létezik.

A kormányoktól független szervezetek bírálták a bank politikáját is. "A Világbank és a Valutaalap módszerei kizárólag a pénzembereknek hasznosak. Az erőforrások most Délről Észak felé folynak. És ahelyett, hogy a Dél gazdaságilag fejlődne, az erőforrások koncentrálódásának lehetünk tanúi, s a Világbank ezen nem segít."

"Valóságos antagonisztikus ellentét áll fenn a pénzemberek és a nép érdekei között" -- mondta egy amerikai NGO-képviselő.

"A Világbank egyetlenegy paradigma szerint dolgozik, a szerkezet-átalakítási programok szerint, s politikája csak a piacra épül... Ahelyett, hogy a felelősséget a kormányokra hárítaná, a banknak meg kellene változnia, s önkritikát gyakorolnia" -- mondták a bizottságnak.

A független szervezetek szerint a kormányoknak nincs választási lehetőségük, és "ha a bank valóban a reformot akarja, olyan alternatívákat is számításba kell vennie, amelyek segítenek az embereken".