A Civil Egyesületek és Társaskörök (CET) koordinációs irodája munkaanyagot készített abból a célból, hogy megvitatásába a magyar (ön-)kormányzati és piaci szektor szakértői mellett néhány külföldi együttműködő önkéntes szervezet is be tudjon kapcsolódni a regionális összefüggések figyelembe vétele, valamint a további együttműködés érdekében.

A CET együttműködésben részt vevők célja a magyar társadalom civil szerveződéseinek segítése, a széles körű helyi társadalmi részvétel támogatása, elsősorban közvetlen hír- és tapasztalatcsere útján. A CET nem érdekvédelmi szervezet: Segítő mozgalom társaskörök segítésére. A résztvevők évente megújítandó koalíciója új civil kezdeményezések létrehozására, a közjavakat (emberi jogok, közösségi művelődés, településfejlesztés és környezetvédelem biztosítását) szolgáltató önkéntes (nonprofit és pártsemleges) civil szervezetek helyi együttműködéseinek támogatására.

Az első évek tapasztalatai alapján sok helyi egyesület kezdeményezett együttműködést. Az eredmény elenyésző volt, a hiány megmaradt.

"Bár nyilvánvalóvá vált a központilag irányított... társadalmak kudarca és a helyi társadalom fontossága, az átalakulás során elkerülhetetlenül vissza-visszatérő gyakorlat a központi irányítás erősödése, mivel nincs elegendő ajánlható út és módszer a helyi közösségek önkormányzásba való bevonására. Mindezek miatt meglehetősen reménytelen a szomszédságok és társaskörök számára, hogy helyi céljaik elérését elszigetelt módon keressék: A helyi autonómia garanciáit társadalmilag, makroszinten is biztosítani szükséges."

Ezt a jelentést (és a hozzákapcsolódó javaslatokat) a CET-kuratórium abból a célból készítette, hogy a nonprofit szervezetek meghatározott körében -- társaskörök, helyi egyesületek, önsegítő csoportok, és ezek hálózatai körében -- a legutóbbi évek alatt összegyűlt tapasztalatot a következő 3-5 év stratégiai tervezéséhez (és a szükséges jogharmonizációhoz, szabályozásokhoz) szükséges munkaanyaggá szervezze, konzultatív fórumokon megvitassa és a civil gyakorlat számára új, fenntartható helyi intézményeket ajánljon, megvalósítható programok formájában. Az átalakulás igazságosan, demokratikusan és fenntarthatóan működő civil infrastruktúrát igényel. Szükség van elsősorban sok kis közösségre,
-- önkéntesekre építő, a szomszédságok életminőségéért felelős társaskörre,
-- a szakszerűség feltételeit és az információkat szolgáltató, a helyi szektorközi együttműködést fenntartó szomszédsági központra, és végül,
-- a helyi kezdeményezések jövőjét, autonómiáját biztosító alapítványra.

A jelenlegi civil közfelfogás szerint: ha a magyar társadalom fejlődése nem képes megújulni, akkor a következő, igen nehéz hat-nyolc év a polgárok nagy többsége számára válságos körülményékét hoz, és főleg az irányítási központoktól távolabb élők növekvő mértékű kiszolgáltatottságát eredményezi. A társadalomfejlődés megrekedését a bizalomhiány is fokozza mindhárom szektorban.
 

A piaci szektor

Például szolgáljon a következő okfejtés: Bár a mai közép-európai átalakulás előzmény nélküli, néhány vonatkozásban emlékeztethet egyes, a fejlődésben a hetvenes-nyolcvanas években lemaradt nyugat-európai régió fontos fejlesztési tapasztalatára (ilyen például Délnyugat-Anglia, Exeter és vidéke). Itt a helyi önkormányzat -- mivel a gazdasági mutatók (munkanélküliségi ráta stb.) kedvezőtlenek voltak, és forráshiány mutatkozott -- a külföldi tőke bevonása érdekében liberalizálta gazdaságpolitikáját. A mozgékony tőke beáramlásának hatására elsősorban az ingatlanárak emelkedtek. Ezt kihasználva nyolc-tíz év múlva ezek a szereplők értékesítettek és továbbvonultak. A helyi kultúra spontán alkalmazkodásához viszont ennyi idő kevésnek bizonyult, így a tapasztalatlan gazdaságpolitika, amely nélkülözte az egyidejű helyi felzárkóztatás eszközrendszerét, szándéka ellenére még rosszabb mutatókat, még nagyobb munkanélküliséget eredményezett.
 

Politikai szektor

Az új önkormányzatok területén sokan még tapasztalatlanok, keresik a támogató vállalkozókat és az együttműködő civil (non-profit) közszereplőket. A civil szférára a nagy munkaerő-ráfordítás és az amatőrizmus jellemző. Emellett tapasztalatok utalnak arra, hogy szabályozatlansága miatt a hazai nonprofit szférában tartósan teret nyernek a két másik (a hatalmi és a piaci) szférába törekvő, vagy onnét kiszorult egyének és szervezetek, és vitatható céljaikkal fokozzák a szektorral kapcsolatos bizalmatlanságot. Ezért még a tudatos, hosszabb távra tekintő és tervező, igen ritkán még a kisegítés elvével is élni akaró önkormányzatiak is óvatossá váltak, keresve a hiteles civil közszereplőket.

A nonprofit szektort különösen rosszul érinti, hogy hiány mutatkozik a szektorok közötti együttműködést segítő intézményekben. Főleg
-- a közös célok, közös helyi jövőkép kialakítását eredményező koncepció-vitákra,
-- és a civil kontrollolyasféle intézményes lehetőségeinek hiányára gondolnak, mint
* a helyi költségvetés készítésének az adófizetőktől kiinduló módjára,
* a kisegítés elvének érvényesülésére,
* a nyílt pályáztatás helyi rendszerének bevezetésére (a Közbeszerzési tv. alapján),
* a helyi zsűri összetételének, az érintettek helyi képviselői bevonásának előírására,
* a helyi nyilvánosság, a civil média függetlenségének biztosítására.

A civil részvétel lehetőségeinek hiánya következtében lehetőség van az érintettek bevonása nélkül, nagy önkormányzati közpénzekről rendelkezve túlköltekezni, másrészt ez az oka annak is, hogy ritkán sikerült bevonni nem-önkormányzati pénzeszközöket, melyek máskülönben a helyi fejlesztéseket szolgálhatnák.

Elsősorban bizalomerősítő változásokra van tehát szükség az
-- igazságos (az esélyegyenlőséget, kisebbségi jogokat biztosító),
-- demokratikus (a helyi részvételre és a kisegítés elvére építő) és
-- a tartósan működőképes (áttekinthető, ellenőrizhető és alkalmazkodó képes) társadalmi fejlődés, a helyi közös jövő érdekében.

Ezeknek a tapasztalatoknak alapján alakultak ki a szektorközi együttműködést illető javaslatok, a civil infrastruktúra fejlesztését célzó CET ajánlások Szomszédsági Központok és Közösségi Alapítványok létrehozására. Valóra váltásukhoz nélkülözhetetlen a helyi összefogás, a helyi közös jövőkép kialakítása.