Immár ötödször ültek le egymással tanácskozni a hazai környezet- és természetvédelmi szervezetek. Nyíregyházi országos találkozójuk egyik legfontosabb feladata egy olyan folyamatosan működő egyeztetési és információs rendszer -- amolyan "Zöld Tanács" -- létrehozása volt, amely az eddigieknél hatékonyabban érvényesíti környezetünk, valamint a mozgalom saját érdekeit, nem csorbítva az együttműködő szervezetek önállóságát és függetlenségét, nem korlátozva mozgásterüket. De vajon valóban szükség van ilyen képviseleti rendszerre? Összeegyeztethetők a különféle érdekek? Nem idegen ez a fajta központosítás, egy "csúcsszerű" létrehozása a Zöld Mozgalomtól? Ezek voltak a nyíregyházi találkozó nagy kérdései.
 

"Ma több az ellenfelünk"

-- A magyarországi zöld mozgalmak rendkívül heterogén képet festenek -- vélekedik Nagy Dezső, a Miskolci Zöld Akció Egyesület tagja. -- Egy igencsak sokszínű társaságról van szó, amely fejlődése, hagyományai, korábbi élményei alapján különböző álláspontokat képvisel a környezetvédelmi ügyekben. A Zöld Mozgalom erejét egyfelől éppen ez a heterogenitás adja, másfelől viszont az egyik gyengeségét is jelenti. A különböző szervezetek közötti nehézkes egyesülést ügyesen kihasználják az ipar és a politika megfelelő érdekeltségei. Sőt, gyakorta tudatosan szítják is a mozgalmon kívüli ellentéteket. Elértünk egy olyan fejlődési szakaszba, amikor már egyre nagyobb jelentősége lenne annak, hogy a különféle szervezetek egységesen lépjenek fel, vagy legalábbis próbáljanak meg fellépni a mind jobban terjeszkedő ipari és politikai lobbikkal szemben. A rendszerváltás előtt kevesebb volt az ellenségünk. Ma jóval több és jóval keményebb ellenfelei vannak a Magyarországon tevékenykedő környezetvédelmi csoportoknak. S ezek az ellenfelek nem nagyon válogatnak az eszközökben, ha el akarják érni céljaikat és megfelelő profitra kívánnak szert tenni. E törekvéseknek csak akkor szabhatunk gátat, ha a mozgalmak tagjai valamelyest egységes álláspontra helyezkednek és kialakítanak egy képviseleti rendszert.
Több éve reménykedünk abban, hogy a csoportok eljutnak ide, hogy végre létre tudnak hozni egy érdekképviseleti rendszert. Most Nyíregyházán közel jutottunk ehhez.

Miró Kiss Ida, a Berkenyei Falukultúra Egyesület képviselője nem ért egyet ezzel.
-- Olyan sokféle ügyet képviselünk, olyan sokféle szinten, hogy ezeket nem lehet és nem is szükséges közös nevezőre hozni. Valójában ügyekre kellene közös fellépéseket szervezni. Annak a módját megtalálni, hogy valamennyiünk számára fontos kérdésekben befolyásolhassuk a politikát. De hogy valamiféle monolitikus szervezet képviselje elnökkel és hasonlókkal a zöldeket, ezt kivitelezhetetlennek és szükségtelennek tartom.
-- Pedig Nyíregyházán most erre történik kísérlet...
-- Tudom, csak hát én ezzel nem egészen értek egyet. Először egy ökorégiókon alapuló gondolkodásmódnak kellene kifejlődni, s ez azonnal maga után is vonná, hogy egy bizonyos kis régióban tevékenykedő zöldek együttműködnek. A nagy horderejű, mindannyiunkat érintő ügyek esetében pedig -- gondolok például a bősi vízlépcsőre vagy a mohi atomerőműre -- koalíciókat kellene létrehozni. Ezek aztán valamennyiünk nevében felléphetnének.
-- Nagyon sok törvény születik mostanság, rengeteg változás tapasztalható a gazdasági életben, úgyhogy már csak ezért is fontos lenne, hogy a mozgalom egységesen fejezze ki álláspontját, hogy érdekei markánsan megjelenjenek -- mondja Zalatnay László, az E-Misszió Természetvédelmi Egyesület titkára.
-- Sokan éppen e központosítástól félnek. Megőrizhetik-e a szervezeteket önállóságukat egy ilyen képviseleti rendszer megalakításával?
-- Ez az egyik célunk. A Zöld Mozgalom mindig is a bázisdemokráciára épült. Sok kis szervezet jellemzi. Több éve foglalkozunk már e rendszer kidolgozásával azért, hogy elkerüljük ezt a központosítást. Azt, hogy egy nagy szervezet "agyonnyomja" a kicsiket. A mozgalom átment egy érési folyamaton. Kezdődött a tiltakozásokkal, most már inkább az alternatívák megfogalmazásánál és ezek társadalom felé közvetítésénél tartunk. Ugyanakkor a természetben és a környezetben tapasztalható változások nagyon is sürgőssé teszik érdekeink egységes és markáns megjelenését.

Schmuck Erzsébet, a Természetvédők Szövetségének elnöke szerint nincsenek túl jó helyzetben a hazai zöld szervezetek.
-- Egyre nehezebb érvényt szerezni a környezet- és természetvédelmi érdekeknek mind országos, mind helyi szinten. A különféle csoportok napi túlélési gondokkal küszködnek, ugyanis működésükhöz nem biztosítottak a feltételek. Ezzel is összefügg, hogy itt, Nyíregyházán az egyik fő feladat a mozgalmak érdekképviseleti rendszerének létrehozása.
-- Egyáltalán igénylik ezt a szervezetek? Hajlamosak az együttműködésre?
-- Igen. Úgy tetszik, hogy az elmúlt években javult az együttműködés a különböző szervezetek között. A többségük felismerte, hogy szükség van közös érdekképviselete, egységes fellépésre. Mivel egy informális érdekképviseleti tanács létrehozásáról van szó, alapvetően nem csökkenne a csoportok önállósága. A mozgalomnak nem sajátja a központosítás, ugyanakkor azért azt is látni kell, hogy bizonyos ügyeket csak akkor tudunk érdemben képviselni, ha közösen lépünk fel.
 

Erős "szabadcsapatok"

-- A mozgalmak legtöbbje helyi, partikuláris érdekeket képvisel, amelyek bár nagyon fontosak, de gátolják a globális irányba történő erőteljesebb és együttes fellépésüket -- mondja Kochis Pál Zoltán, a 4-6-0 Csoport tagja.
-- És ezen segíthet egy ilyen Zöld Tanácsszerű szervezet?
-- Kétséges, de azért nem reménytelen az ügy. Mivel nincs közös platform, nehéz lenne elvárni, hogy e közös érdekképviseleti szervezet mindenkinek megfelelően képviselje az érdekeit. Feltehetően itt is megjelennek ezek a bizonyos partikuláris érdekek, és kialakulhatnak egyenlőtlenségek. Ugyanakkor egy ilyen együttműködési fórum elősegítheti a közös platform kialakulását. A mostani tanácskozáson kiderült, hogy igény van az erőteljesebb érdekképviseletre. Igénylik ezt a mozgalmak, és igényli a minisztérium is, amely konkrét partnerekkel és nem egy "masszával", egy egész mozgalommal akar tárgyalni.

Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter hivatalba lépésekor nagyon is számított a környezetvédő szervezetek támogatására. Vajon megváltozott-e azóta az álláspontja?
-- Természetesen továbbra is számítok a mozgalom támogatására. Elsősorban azért, mert szilárd meggyőződésem, hogy közös ügyet szolgálhatunk, jól. A mozgalom rengeteget jelenthet a környezetvédelem társadalmasításában, Ezen túi az elmúlt félévben azt is tapasztaltam, hogy a környezetvédő szervezetek igen komoly szakértőbázissal rendelkeznek. Éppen ezért a kormányzati, szakértői munkában az eddigieknél is jobban számítok a zöld mozgalmakra. A társadalmasítási munka során szabadcsapatoknak hívtam őket, amíg a minisztériumra a nehéztüzérség feladatai hárultak. Nagy pozitívumnak tartom, hogy az eltelt időszakban nem mérgesedtek el a viták, s az együttműködés készsége megmaradt. Ha ez továbbra is így lesz, akkor az elkövetkezendő három évben nagyon sikeres kapcsolat lehet a tárca és a zöld mozgalmak között. Azzal együtt, hogy megítélésem szerint a kormányban keresztülvihetők a környezetvédelem keretét adó, legfontosabb jogszabályok.
-- Több szervezet is panaszkodott arra, hogy a pénzhiány megbéníthatja a munkáját. Tud-e rajtuk segíteni a KTM?
-- Ez a minisztériumnak -- lehetőségei szerint -- kötelessége is. Miközben a költségvetés helyzetéből adódóan a KTM adminisztratív támogatása csökkent a tavalyihoz képest, azt ígérhetem, hogy amit az előző évben kaptak a zöld szervezetek, azt az idén is megkapják, sőt még növelni is szeretnénk ezt az összeget. Tehát szűkös körülményeink között az igazgatási kiadásokat csökkenteni, a társadalmi, mozgalmi támogatásokat pedig növelni kell.
Magyarországon a civil szerveződések ma még gyengébbek, mint a nyugat-európai demokráciákban. Ez alól éppen a zöld mozgalmak jelentenek kivételt, amelyek -- úgy érzem -- kifejezetten erősek.

Nagy Ágoston, a Göncöl Alapítvány tagja is egyetért ezzel.
-- Az elmúlt évek során a zöld mozgalmak szinte minden szakmai területen kialakítottak egyfajta együttműködési rendszert. A különböző helyi csoportok munkacsoportokat hoztak létre, gondoljunk csak a Levegő Munkacsoportra, az Energia Klubra, a Hulladék Munkaszövetségre, az Öko-tanácsadók Szervezetére, az ökofalvak Szövetségére, a biciklis egyesületekre, a többféle környezeti nevelési hálózatra és még sorolhatnám. E munkacsoportok létrejötte és egyre hatékonyabb fellépése egyértelműen cáfolja azokat a híreszteléseket, azokat a véleményeket, melyek szerint a hazai Zöld Mozgalom acsarkodó és széthúzó szervezetek hálózata, amellyel nem lehet igazán szót érteni.
A szakmai együttműködéseken túl többen is igénylik azt az általános közös megjelenítési formát, amellyel a mozgalom kiállhat részben lakosság, részben közigazgatási államhatalom elé. Miután Magyarországon egyre jobban kezd kiforrni a képviseleti demokrácia rendszere, a zöld mozgalmaknak is valamiféle demokratikus módon felállított képviseleti rendszerben kellene működni.
-- Pillanatnyilag még hiányzik a környezetvédő mozgalmakat átható zöld szemlélet, zöld viselkedésmód -- mondja Kochis Andrea a Zöld Nők Csoportjának tagja. -- Az itt előterjesztett tervezetet én túlságosan centralizáltnak tartom. Félő, hogy néhány ember vindikálná magának a jogot bizonyos dolgokra. Ezzel alapvetően nem értek egyet, és nem is támogatom. Most még nem. Talán pár év múlva, amikor már kiforrta magát a Zöld Mozgalom. Akkor el lehet azon gondolkodni, szükség van-e ilyen érdekképviseleti rendszerre. Egyelőre magunkat kellene "megszervezni".

-- Ami szintén nagyon fontos lenne, az a hitelesség -- veszi át a szót Halász Judit. -- Olyan személyeknek kellene bekerülni ebbe a bizonyos csúcs-szervezetbe, vagy bárminek is nevezzük, akik hiteles, példamutató zöld értékeket képviselnek. Akkor látnék némi esélyt egy ilyen szervezet létrehozására. Vannak ilyen személyek, akik éppen túlságosan szerények, éppen ők nem törekszenek ilyen vezetőségekbe. Talán mi, nők támogathatnánk őket.
 

Csúcs-szerv helyett: lobbizzunk!
(avagy: "Minden virág virágozzék")

Lukács András szerint a jelenlévők többsége azért szeretné, ha kialakulna egy érdekképviseleti rendszer.
-- Már csak a megvalósítás módozatain folyik a vita -- mondja a Levegő Munkacsoport vezetője. -- Egyébként ilyen érdekképviseleti rendszer, ha nem is hivatalosan, de már gyakorlatilag régóta működik a különféle munkacsoportok formájában. E szervezetek egy-egy témában "profik", s az egész mozgalmat képviselik.
-- A pénzhiány nem osztja meg e szervezeteket? Nem vagytok riválisai egymásnak?
-- Sajnos akadnak, akik így gondolják. Viszont én azt hiszem, hogy ha együttesen kialakítunk egy szervezetet, akkor mindegyikünk külön-külön is sokkal több pénzhez juthat, mint ha egyénileg próbálnánk meg a másik rovására előnyhöz jutni.

Azért az érdekeink kicsit eltértek egymástól, hiszen a szervezetek különböző módon fejlődtek -- magyarázza Foltányi Zsuzsa, az Energia Klub tagja. -- Vannak, akik továbbra is teljesen önkéntes alapon szerveződnek és teszik a dolgukat, és vannak, akik lassan bizonyos vagyonra tesznek szert. Utóbbiak egyre több munkatárssal dolgoznak, és bizony anyagi problémákkal kezdenek küszködni. Ettől kezdve számukra sokkal keményebb feladat a hiányzó források előteremtése, mint azok számára, akik önkéntes alapon tevékenykedtek. Tehát amikor érdekképviseletről beszélünk, komolyan kell foglalkoznunk az ilyen anyagi kérdésekkel, és óvakodnunk kell attól, hogy a nagyobb szervezetek azoknak a támogatásával próbáljanak dolgozni, akik valójában még nem szembesültek e problémákkal. A nagy pénzek megszerzése ugyanis nem a kicsik érdekeit fogja elsősorban szolgálni, hanem a nagyok E további növekedését.
-- Először pontosan meg kell határozni, milyen érdekeket is szeretnénk képviselni, s ezek közül melyek a közös érdekek. Sajnos ez az, amivel tulajdonképpen már évek óta "játszadozunk". Valahogy nem tudunk nyíltan, őszintén, tárgyilagosan beszélni egymással ezekről az érdekekről, s ezeken belül is elsősorban az anyagiakról. Azt hiszem, az "ügyek" és az ügyekben való nyerés sokkal fontosabb a szervezetek többsége számára. E tanácskozás előtt nem is fordítottak kellő időt arra, hogy felkészüljenek, és végiggondolják valós érdekeiket. Ezt most mindössze három nap alatt kellene megtenni, és ez roppant kevés idő. Sokszor még azokat a módszereket is visszautasítjuk, amelyek esetleg segítenének bennünket abban, hogy ez a viszonylag nagy, háromszáz fős társaság értelmesen, gyorsan és taktikusan átgondolhassa e kérdéseket.
Azok a szervezetek törekednek újabb együttműködés létrehozására, amelyek már amúgy is tagjai valamilyen zöld szövetségnek. A személyes tanácsom az lenne, hogy először is ki-ki próbáljon meg a saját portáján rendet tenni, és csak utána gondolkodni azon, vajon miért nem tudja hatékonyan képviseli saját érdekeit. És csak ezt követően érdemes valamilyen gigászi, mindent átfogó szervezeten töprengeni.
-- Tőlünk nyugatabbra ahol fejlett a környezetvédő mozgalom, működik ilyen képviseleti rendszer ilyen Zöld Tanács?
-- Sehol nincs ilyen! Különböző ügyekben léteznek együttműködések, ahogyan nálunk is. Ez teljesen törvényszerű. De ilyen mindenre kiterjedő, az összes érdeket magában foglaló, mindennel foglalkozó érdekképviseleti testület nem igazán létezik.

Ronnie D. Lipschutz, a Santa Cruz-i California Egyetem politológusa négy éve vizsgálja a magyarországi környezetvédelmi politikát és a zöld mozgalmak helyzetét.
-- Azt hiszem, problémákat okozhatnak önöknél azok a törekvések, amelyek egy nagy csoportba fognák össze a szervezeteket. Az Egyesült Államokban rengeteg ilyen környezetvédő szervezet működik teljesen eltérő célokkal, és senki sem próbálja meg ezeket egyetlen csoportba tömöríteni.
-- Nálunk sokan mégis úgy vélik, hogy a különálló zöld szervezetek jóval gyengébbek, kevésbé tudnak nyomást gyakorolni a döntést hozókra, nemigen veszik komolyan őket.
-- Én hiszek a helyi politikában és a helyi kezdeményezésekben. A zöld csoportok igenis nagyon hatásos akciókat szervezhetnek közvetlen környezetükben. Így lokálisan és globálisan is létrejöhetnek ilyen mozgalmak. A kérdés csak az, hogy egyetlen személy hogyan tudja először a saját szomszédait befolyásolni. Mert ezután már jöhet a parlament. Franciaországban például jóval kisebb a társadalmi szervezetek beleszólása a politikába, mint nálunk, Amerikában. Washingtonban a különböző csoportok egy-egy probléma felmerülésekor, egy-egy új törvény megszületésekor ad hoc koalíciókat alkotnak, s e koalíciók azonnal lobbizni kezdenek. Tehát nem formális munkakapcsolatról van szó, hanem egy konkrét, aktuális probléma megoldására irányuló szerveződésről. A csoportok csak akkor lépnek ilyen szövetségre, ha szükségük van egymásra, ha ez valamilyen szempontból fontos.
-- Amíg az Egyesült Államokban már intézményesült a lobbizás, addig nálunk ez még nem igazán bevált módszer.
-- Pedig nagyon fontos lenne, hogy e módszert kifejlesszék. Mivel a parlamenti képviselőket a választóik befolyásolják, először e választókat kell tájékoztatni, felvilágosítani a környezeti problémákról. Ők aztán nyomást gyakorolnak képviselőikre, akik pedig vitázhatnak egymással a Parlamentben. A lobbizás időigényes és meg kell tanulni. Ez nem megy máról holnapra. Mindenesetre nagy fegyver a zöld szervezetek kezében, hogy olyan helyismerettel bíró szakértőket tudnak a parlamentnek biztosítani, amelyekkel az gyakorta nem rendelkezik.

A háromnapos nyíregyházi tanácskozás végeztével megalakult a független környezet- és természetvédelmi szerveződések "Ideiglenes Tanácsa". E tanács feladata a találkozón született állásfoglalások további sorsának figyelemmel kísérése, és az egy év múlva létrehozandó tanács működési szabályzatának, valamint a képviselők választási módszerének kidolgozása. Ennyi. Folytatás tehát: jövőre?