|
Maggie Pearse--Jerry Smiths
Hosszú története során az emberi társadalom kevés olyan együttélési formát hozott létre, amely az ember minden igényét megfelelően ki tudná segíteni. Talán a család az egyetlen ma is létező forma, amely erre többé-kevésbé képes. Az embernek azonban -- különösen a mi régiónkban -- bőséges tapasztalata lehet arról, hogy a paternalista szocializmus és a piacgazdaság keretei közt egyaránt magára van hagyva, és ha nem rendelkezik megfelelő vitalitással, túlélési stratégiával vagy biztos anyagi forrásokkal. problémákkal teli életnek néz elébe. Közhelynek számít, hogy nem az erőforrások hiánya, hanem azok elérése. szétosztása. működtetése és újratermelése okozza a legnagyobb gondot. A sikeres élet: azon múlik, hogy az ember ki tudja-e alakítani azokat a kapcsolatokat, amelyek folyamatosan biztosítják számára az emberi léthez alapvetően szükséges erőforrásokhoz való hozzáférést. Erre a családon túl elsősorban az informális, helyi közösségek képesek. Az informális közösségek és az államhatalom viszonya ellentmondásos. Egyrészt ezek a közösségek számos feladatot átvállalnak és megoldanak, amire az állam nem, vagy csak rossz hatásfokkal képes; másrészt öntevékeny és informálisjellegükből következő tevékenységük sok esetben ,keresztezi a hatalom elképzeléseit. A közösségi élet sikere attól függ, hogy mennyiben tudjuk ezt az érzékeny egyensúlyt fenntartani. Ehhez ad hallatlan segítséget Pearse és Smith könyve, amely először 1977-ben jelent meg Angliában és az ottani tapasztalatok alapján íródott Mostani kiadása többszörösen átdolgozott, a mai viszonyokhoz illesztett változat. A könyv három részből áll. Az első arról szói, hogy épülnek fel, illetve hogyan működnek a közösségek, csoportok, A szerzők az átlagember szempontjából veszik végig a közösséghez való kapcsolódás összes szempontját, nem kerülve meg az emberi tényezővel szükségképpen együtt járó számos problémái: sem. A második rész a csoportok, közösségek és a hatóságok kapcsolatát elemzi. Az utolsó részben arról van SZÓ, hogy milyen akciók, tevékenységi formák, körök, illetve kapcsolódási lehetőségek vannak. A könyv mellőz minden tudományoskodást; helyette idézetekkel érvel, ezért olvasmányos és meggyőző. Végül is egy hatalmas ötlethalmazt kapunk, melyet azonban a szerzők gondosan rendszerbe szedtek és általános megjegyzésekkel, útmutatókkal, kommentárokkal láttak el. A könyv használatát megkönnyíti a részletes tartalomjegyzék; végén az angliai közösségi szervezetek és hivatalos szervek címlistája található. Elgondolkodtató. hogy egy olyan konszolidált, nagy hagyományokkal bíró társadalomban is, mint az angliai, mekkora szerepe van az informális közösségeknek. Bizonyos, hogy nem csak az egyén, illetve a csatád, hanem a társadalom, a politikai, gazdasági, kulturális élet kiegyensúlyozottságának is egyik -- ha nem a legfontosabb -- tényezőjét alkotják. A mai hazai társadalom, közélet erőforrás-hiányait, illetve szétosztási gondjait is nagyban orvosolni tudnák az ilyen jól működő önszervező csoportok. Egy ilyen könyv tematikája pedig része lehetne a Nemzeti Alaptantervnek; maga a mű a felsőbb osztályokban akár tankönyvként szolgálhatna. M. I.
Carl S. Hyman (szerk.):
Ha valaki azt hallja, hogy iskola, oktatás, nevetés, többnyire egy lepusztult struktúra jelenik meg előtte, valami szükséges rossz, amitől a gyereket nem lehet megkímélni, de majd az élet... stb. Arra kevesen gondolnak, hogy a családi otthon mellett mégiscsak az iskola volna az a hely, intézmény, műhely, ahol a jövő készül. Való igaz, hogy erre a mai iskolarendszer nemigen utal sehol a világon. A szóban forgó könyv nemcsak sugallja, hanem részben dokumentálja, s azt, hogy mindez lehetséges. sőt szükséges. Két legyet lehet ütni egy csapásra: Az iskola szellemét, légkörét, működését nagymértékben meg lehet javítani azáltal, hogy a felnőtteket érdekeltté tesszük és bevonjuk mindabba, ami az iskolában történik; másrészt a felnőtt társadalom számára megnyílik egy csomó lehetőség, hogy aktivitását társadalmilag hasznos formában élje meg, ami növeli társadalmi presztízsét, gazdagítja emberi kapcsolatait és tartalmat ad az életének. A könyv követi a szakácskönyvek jól bevált felépítését. Első részében a hozzávalókkal foglalkozik: A tanulókkal, tanárokkal, szülőkkel és azokkal az intézményekkel. melyeknek köze lehet az iskolához. Elemzi az iskolai adminisztráció, oktatásért felelős hivatalok, hatóságok, az egyházak, alapítványok, iskolaszék. munkaközösség, szakszervezetek, a sajtó valamint a különféle jótékonysági szervezetek funkcióit, bevonásának lehetőségeit az iskolaszervezet életébe és fordítva: az iskola funkcióinak kibővíthetőségét mindezek révén. Így az iskola a helyi közösség egyik központjává válhat és a benne tanuló fiatalok számára sokkal könnyebbé válik az átlépés az iskolából a felnőtt társadalomba. A második részben recepteket találunk arra, hogyan lehet a közösséget szolgáló programokat, vállalkozásokat sikerre vinni. A pályázás, együttműködés, adományok kieszközlése, volt diákok bevonása nemcsak pusztán anyagi kérdés; végül is arról van szó, hogy sikerül-e a helyi társadalom figyelmét és együttműködési készségét felkelteni, Az iskolaközösségi munkába való bekapcsolódásnak számos módját ismerteti a diákok, szülök, család és közösség számára. Példákat hoz a közösség anyagi és egyéb forrásainak mozgósítására, bemutatja a lehetséges formákat és kapcsolódásokat. Mindezt valóban olyan gyakorlatias módon. mint egy szakácskönyv, ötleteket: ad ahhoz. hogy hogyan lehet az iskolát és a köréje szerveződő tevékenységeket elfogadtatni a társadalommal és a bürokráciával egyaránt. A tanuló azonban mindeközben nem kerül a figyelem árnyékába, ahogy az sok hasonló esetben előfordul. A befejező részben további ötleteket és általános szempontokat vet fel a könyv, mely egy kérdőíves válaszlapot is tartalmaz, amelynek visszaküldésével beléphetünk azok körébe, akik az iskola köré szerveződő közösségek elkötelezettjei és akik további rendszeres információt igényelnek e tárgyban. Ez Amerika -- mondhatja valaki, Igen, ez is Amerika; egy olyan Amerika, amely végre nem a karrierről és a pénzről szól, hanem humán értékekről, azok működtetéséről, átadásáról, szolidaritásról, segítségnyújtásról. Meg kell jegyezni, hogy nálunk is volt (van) hasonló próbálkozás az iskola közösségi intézménnyé, házzá fejlesztésére. A hazai közfelfogás azonban jóval elmaradottabbnak tűnik az amerikainál és azt is tudomásul kell vennünk, hogy anyagi lehetőségeink jóval szerényebbek. M. I.
Amitai Etzioni:
Amitai Etzioni a neves professzor, a Fehér Ház egykori szakértője könyvében felvázolja, hogyan lehet eljutni a kilencvenes évek Amerikájában az "együtt" gondolatához, az "én"-től a "mi"-hez. Célja a valamennyiünket fenntartó közös értékek és intézmények -- házasság, család, iskola, szomszédság, nemzet -- iránti húség újraélesztése. Megfogalmazza a kilencvenes évek társadalmi attitűdjeit, és új egyensúlyt kínál az egyént megillető jogok és az őt terhelő társadalmi kötelezettségek között. Az egyéneket jogok illetik meg, ugyanakkor kötelezettségekkel is tartoznak közösségeiknek. Az esküdtbíráskodáshoz való jog például összefügg azzal. hogy adott esetben magunk is hajlandók legyünk esküdtként szolgálni. A szerző szerint az amerikaiak az utóbbi időben elfelejtették demokratikus társadalmi szerződésük ezen alapvető igazságait, pedig az egyének kis áldozatvállalásaira épül a közösség boldogulása. A családok megbecsülése és megtartása, a gyermekek és jövőjük tiszteletben tartása, a közös erkölcsi értékek, elvek betartása és továbbadása az egyes emberek felelőssége. Etzioni kitér az egyéni és a közösségi jogok ütközéséből eredő ellentmondásokra is, így a szólásszabadság és a gyűlöletkeltő megnyilvánulások korlátozásának ellentétére, a szúrópróbaszerű rendőrségi alkoholszondázás, a kábítószer és a HIV vizsgálat, valamint a kötelező katonai szolgálat kérdéseire. Feltárja azokat a problémákat, amelyeket a közösségek eróziója Amerikában okozott. Megoldásai nem nosztalgikusak, de nem is utópikusak.
Környezetgazdaságtan?
Nehéz, elgondolkodtató olvasmány. Az ember nagyjából megszokta az ilyen sommás megállapításokat, miszerint "a ma alkalmazott közgazdasági elméletek... a hagyományos problémák (recesszió, munkanélküliség, infláció) kezelésében is látványos kudarcot vallottak", "...a jelenlegi fejlődési modell idejétmúlt és zsákutcába vezetett" "A jelenlegi válság egyik oka az, hogy figyelmen kívül hagyjuk, milyen hatásokkal jár az emberi tevékenység a környezetre." Kiss Károly azonban adatokra és tényekre támaszkodó érvekkel bizonyítja ezeket az állításokat, Mit lehet tenni? A szerző az ökoszociális piacgazdaság hosszú távú gazdaságfejlesztési stratégiáját: vázolja fel hazánk viszonylatában, Gondolatmenete szerint a gazdaságot irányítók világosan látják az ellehetetlenülést és a fenyegető veszélyeket, ezért áttérőben vannak a hagyományosról a környezet-gazdaságtani szemléletre. A könyv a szűken vett gazdaságelméleti szemlélet mellett a szemléletváltás társadalmi, politológiai, pszichológiai és erkölcsi feltételeivel is foglalkozik. Valóban, egy globális, hosszú távú probléma elemzésénél kihagyhatatlanok ezek a szempontok. Ez a széles látókör azonban támadási felületet: is ad: azzal lehet vádolni a szerzőt, hogy ideológiai előfeltevések és szakmai szempontok keverednek munkájában. A kérdés csak az, hogy lehet-e ideológiamentesen gondolkodni az emberiség sorsát érintő kérdésekről? Valószínű, hogy nem. Kiss Károly nem rejti véka alá meggyőződését: a jelen válságból csak egy új, a környezet szempontjait is figyelembe vevő közgazdasági szemlélet vezethet ki. A "fejlett nagyüzemi mezőgazdasággal rendelkező ipari ország" víziója helyett egy emberléptékű "Ligetmagyarország" szelíd tájain érezné jól magát, ahol .nem a vagyon, a fegyverek ereje, a más népek és a természet feletti uralom, hanem a nehéz sorban edződő tehetség. a szellem ereje, a másik ember szeretete jelenti az értékeket, az ember önérzetét, egészségét, a teljesebb életet:" Azonban úgy gondolja, hogy a megvalósítást felülről, felvilágosítással egybekötött kényszerrel lehet leginkább előmozdítani. Daly nyomán az állandó állapotú gazdaság helyett a fenntartható fejlődést javasolja. Hisz abban, hogy a jólét növelhető az életminőség, az intenzív fejlődés útján az energiafogyasztás növelése nélkül is. A természeti és a humán értékek gazdaságba való bevonását azonban ő is problematikusnak látja. A szerző a kitűnő, szakszerű analízis nyomán vitatható következtetésekre jut. Érthető, hiszen e ponton kilép a gazdaságtan köréből, és igazában a társadalomfilozófia, az antropológia területén mozog. Itt pedig nehéz táblázatokkal és grafikonokkal bizonyítani egyértelmű állításokat. Kiss Károly munkájának legnagyobb értéke abban van, hogy a gazdaságtan és a környezet állapotának tényeiből kiindulva olyan alternatíva kimunkálását segíti, amely megfelel az ember valódi igényeinek. és nem jár az erőforrások, a környezet elpusztításával. "A megoldás kulcsa tehát az életmód és értékrendek átalakítása. A fogyasztás szerkezetében lényeges eltolódásra van szükség az anyagi javak habzsolásától a szellemi javak és szolgáltatások (az oktatás. kultúra, nívós szórakozás, sport, szabadidő) fokozottabb igénybevétele felé." Lehet, hogy ehhez diktatúrára sem lenne szükség? M. I.
Howard Rheingold:
A szerző visszatérve az elüzletiesedett jelenből a számítógépes kommunikáció kezdeteihez, visszahelyezi az embert a figyelem középpontjába, visszaállítva a terepet eredeti -- a kormány és a nagyvállalatok általi felfedeztetés előtti -- állapotába. Elénk tárja az igazi elektronikus határtelületet. Azt a világot, ahol elszánt, független rajongók szorosan kötődő közösségeket, és gazdag "on-line" kultúrát teremtenek. tudományos adatokat, gyermeknevelési tanácsokat és politikai nézeteket cseréinek. Lehetséges jövőképeink egyike, igen vonzó formában, már létezik az on-line kapcsolatokban. Kérdés, hogy ezeket a telepeseket is elűzik-e "földjeikről"? Ami még ennél is fontosabb, lehet. hogy a cenzúra és az elüzletiesedés elveszi tőlünk a közösségépítés és szabad véleménynyilvánítás valaha létezett legnagyobb lehetőségét, mielőtt még egyáltalán megismerhetnénk. Howard Rheingold a hálózati kommunikáció megkerülhetetlen szakértője, a "WELL' on-line közösség kulcsszereplője. Bemutatja a japán, az angol, a francia on-line kultúrát: és az Egyesült Államokat átszövő hálózatok világát. Ellentmondásnak tűnhet, de ez a látszólag arcnélküli technika mély emberi kapcsolatokat teremthet. Fontos szerepe lehet az oktatásban is, hiszen ma már egy wyomingi iskolás a világ legnagyobb könyvtárait "lehívhatja" saját otthoni számítógépén, vagy e-mail kapcsolatba léphet akár a Fehér Házzal is. A szerző lelkesedésébe azonban sötétebb színek is vegyülnek, és nem mulaszt el figyelmeztetni egy orwelli jövő lehetőségére, ahol a "hálózatra" kapcsolt egyedek valamennyi személyes, üzleti vagy politikai kapcsolata elektronikusan közvetített és rögzített.
Howard Rheingold (szerk.):
"Ha meg akarod őrizni függetlenségedet az óriás intézmények korszakában, akkor megfelelő eszközökre van szükséged." -- Írja Howard Rheingold a most megjelent millenniumi Whole Earth Catalog szerkesztője bevezetőjében. Ilyen, a világot lakhatóbbá, földünk biológiai és társadalmi egyensúlyát: fenntarthatóvá, életünket teljesebbé tevő eszmék és eszközök katalógusa ez a vaskos könyv. 1968-ban jelent meg először, szerkesztői az ellenkulturális mozgalomhoz kötődtek, azóta viszont a fő áramlat meghatározó figuráivá váltak, a Whole Earth Catalog azonban a mai napig megőrizte ellenkulturális, alternatív jellegét. Összeállításában közreműködik az a nemzetközi szakértői csapat, amely a Whole Earth Review, az USA-ban megjelenő negyedévi folyóirat körül, illetve az általuk működtetett WELL számítógépes hálózaton jött létre. Világszerte gyűjtik, feldolgozzák és megosztják egymással és másokkal azokat az ötleteket, eszméket, információkat arról, milyen gyakorlati utópiákra van szükségünk a XXI. század küszöbén a világ fenntartásához. A legfrissebb kiadás integrálja az elmúlt 25 év legjobb ajánlatait az elkövetkezendő 25 év átvészeléséhez szükséges eszközök tárházával. Az előző Whole Earth katalógusok állandó fejezetei -- mint: pl. a környezetvédelem, a közösségépítés, holisztikus gondolkodás, öngyógyítás -- mellett olyan újak is megjelennek, mint az elektronikus levelezés, ökoturizmus, zöld beruházások. A katalógus sokkal több, mint könyvek, folyóiratok, videók. CD-k és különböző eszközök ajánlójegyzéke. Az egyes fejezetek bevezetői a témában teljesen járatlanok számára is eligazítást nyújtanak, az ajánlatok mellett szereplő szemelvények, szerkesztői ajánlások, recenziók, sok fotó és rajz már önmagukban is felkeltik az érdeklődést a témák iránt, és rengeteg információt nyújtanak. Az ajánlott könyvek és eszközök java része Magyarországon sajnos elérhetetlen, De legalább tudjuk, hogy léteznek, és ötleteket meríthetünk ahhoz, hogyan alakítsuk ki saját eszközeinket a XXI. század fogadására.
Jessica Lipnack--Jeffrey
Stamps:
A civilizáció minden szakaszának megvan a maga sajátos szervezeti formája. Amint a közigazgatási hivatali szervezet kiépülése természetes válasz volt az indusztrializmusra, úgy a hálózatépítés természetes velejárója az információtechnológiára épülő kornak. A hálózatot alkotó különálló résztvevőket a közösen birtokolt értékek kötik össze. A hálózatépítés az emberek, az ötletek és a források összekapcsolásának folyamata. A globálisan fenyegető veszedelem idején a hálózatok egy lehetséges közösségbe kapcsolják a hasonló gondolkodású és érdeklődésű embereket. Ezt a közösséget a hálózatépítők "láthatatlan bolygónak" nevezik. A könyv a magukat hálózatként meghatározó, illetve a hálózatépítést támogató szervezetek százait mutatja be. A világszerte működő hálózatok ezreivel fenntartott kapcsolatok révén átfogó képet ad a témáról. Bemutatja a hálózatok kiépítőit, akik az élőszótól a globális telekommunikációig változatos technikákat alkalmaznak a hálózatok működtetésére.
Maritza Pick:
A Sierra Club környezetvédő aktivistáinak az Egyesült Államokban sikerrel alkalmazott módszereit, technikáit adja közre a szerző. Célja a helyi közösség megszervezése, illetve a polgárok felvilágosítása helyzetükről és lehetőségeikről környezetük védelme érdekében. Egyszerű, gyakorlati tanácsokat ad helyi környezetvédelmi akciók megszervezéséhez, kezdve a szomszédunkban lakók figyelmének felkeltésétől a sajtóval való kapcsolattartáson, pénzügyi támogatás- szerzésen keresztül, a politikai kampányok lebonyolításáig.
Sípos (S) Gyula:
A világvége kérdésének puszta felvetése 15 legtöbbször indulatokat kelt, végletesen különböző vélemények élnek erről a témáról. Vannak, akik szerint a "vég" gondolatával foglalkozni felesleges, a másik oldalon pedig sok alacsony színvonalú elmélettel, ijesztgetéssel találkozunk, melyek elvehetik kedvünket a további vizsgálódástól. De tényleg csak fölényes szkepszissel vagy szélsőségesen érzelmi alapon lehet a világvégéről beszélni? Sípos Gyula végigelemzi a Biblia világvégével kapcsolatos próféciáit, melyek egyértelműen utalnak annak bekövetkeztére. Vajon mennyire konkrétak ezek a jelek? összefüggésbe hozhatók-e a történelem eddigi folyamával és a jelen eseményeivel? Csak a próféciák utalnak a végzetre, vagy a Föld jelenlegi ökológiai, szellemi és erkölcsi válsága is? Hogyan választhatók szét a hamis és az igaz próféciák? A szerző szilárd bibliai alapokon próbál e kérdésekre választ adni. Kapható a Független Ökológiai Központban (1035 Bp., Miklós tér 1.), az Ecclesiánál és a Szent Gellért Könyvesboltban Ára: 230,-- Ft
A Nagy Kísérlet nyulai vagyunk. /\ kor, amelyben élünk, leleplezte. hogy az ember hite megingott abban, hogy létének szellemi alapjai volnának. Következésképpen ilyen célokat nem tűzhet sem személyes, sem társadalmi törekvései elé. Marad a matéria, a gazdaság, azt kell rendbe tenni -- mondják a hatalmas kísérletvezetők New Yorktól Tokión át Moszkváig -- mellesleg ők is nyulak, ha nem is tudnak róla... És ha a gazdaság rendben lesz, akkor az emberiség gondjai megoldódnak. Márpedig úgy lesz. mert a fejlődés nyílegyenes. Ebből az eszméből lenyűgöző tudományos-technikai forradalom bontakozott ki, szédületes társadalmi változások a népességrobbanástól a bürokratikus és a piaci gazdaságrendszerekig, vagyis a különböző jelzőjű szocializmusokig és kapitalizmusokig; világháborúk, demokráciák és rémállamok, génsebészet, közoktatás és tömegtájékoztatás. Egyszóval a Gazdaságkor. Czakó Gábor esszékönyvében eszmetörténetileg új megállapításokat tesz a folyamatok és a mai állapotok boncolása kapcsán. Stílusa egyszerre derűs, éles és ironikus, amikor áttekinti a kor művészetét, államát, emberfogalmát, nyelvét, válságképét, eszméit. Eredeti nézőpontjából föltárul, mennyire hasonlít mindaz, ami eddig olyannyira különbözni látszott. És kiderül a helyzet is, amin jottányit sem változtat, ha nem veszünk tudomást róla. A könyv megrendelhető
az IGEN Egyesület címén:
Rövidesen megjelenik a ZÖLD HÁLÓZAT 1994/95-ös kötete A kiadvány tartalmazza több mint 500 magyarországi zöld szervezet, illetve az ökológiai kultúra terjesztésében és fejlesztésében szerepet vállaló intézmény adatait és tevékenységük rövid ismertetését, az alábbi csoportosításban:
Ára: 250,- Ft A Zöld Hálózatot az Ökotáj előfizetői ingyenesen megkapják. Megrendelhető az alábbi címen: Zöld Hálózat -- Selyemgombolyító, 1035 Budapest, Miklós tér 1.
Paul és Anne Ehrlich:
Kapható a Magiszter, a Stúdium,
a Pont és a Pedagógus Könyvesboltban, valamint az Írók Boltjában.
|
Czakó
Gábor: