C. THOMAS MITCHELL: 
A tervezés újraértelmezése 
A formától a gyakorlatig 
(Redefining Designing : From Form to Experience. NY: Van Nostrand Reinhold, 1993. 162 p.) 

A kötet a tervezés átfogó, új elméletét kínálja, melyben a felhasználó igényei és kívánságai kerülnek a középpontba. A szerző a tervezést nem a fizikai forma, a megjelenés, hanem a gyakorlat szempontjai szerint vizsgálja. Az iparosodást kísérő tervezési filozófiák markáns kritikáját adja a modernizmustól a posztmodernen át a dekonstrukcióig. Rámutat, milyen sok terv -- különösen az építészet területén -- nem felel meg a kívánt célnak, nem a stílusa, hanem a tervezési folyamat elhibázottsága miatt. Beszámol a felhasználóhoz alkalmazkodó módszerekről, amelyeket "kifordított" tervezésnek nevez.

A design legújabb irányzatainak teljes áttekintését adó, gazdagon illusztrált könyv a szakemberek széles körének érdeklődésére tarthat számot. Haszonnal forgathatják építészek, a tájkertészet művelői, belsőépítészek, ipari formatervezők egyaránt.

VICTOR FERKISS:
Természet, technika, társadalom 
Korunk környezeti válságának kulturális gyökerei
(Nature, Technology, and Society: Cultural Roots of the Current Environmental Crisis. London : Adamantine Press, 1993. 341 p.)

Bár minden társadalom felhasználja a technikát a természet kordában tartására, mégis a legutóbbi száz esztendőben soha nem látott méreteket öltött a természeti erőforrások kizsigerelése és pusztítása. A környezetvédő csoportok és a tudományos közösség megkongatták a vészharangot az erdőpusztítás, a globális felmelegedés és az ózonréteg elvékonyodása kapcsán, és felvetődtek bizonyos, mára már megkerülhetetlen kérdések. Miként: húzhat hasznot az ember a természetből? Milyen morális összefüggésben kellene az embernek a természetet megközelítenie? Üdvös vagy veszedelmes a technika? Végül a legfontosabb: Hogyan jutottunk idáig? A szerző ez utóbbi kérdést járja körül, hangsúlyozva, hogy nem szabadulhatunk jelenlegi rossz környezeti állapotunkból, ha nem tárjuk fel az azt előidéző okokat. Nyomon követve a környezet és a technika iránti kulturális attitűd fejlődését -- átfogva az emberi civilizáció szinte teljes ívét, kezdve a görögökön és rómaiakon, folytatva a középkoron és a reneszánszon át korunk ipari forradalmáig -- a szerző kulturális gyökereink legmélyére hatol. Vizsgálódása körébe vonja a vallást, a teológiát, a folklórt és a természettudományt. Különös figyelmet szentel a feminista ideológiának, a marxista gondolkodásnak és a zöld mozgalomnak.