A Baranya megyei Gyűrűfű már régen elnéptelenedett, egykori főutcáját benőtte a gyom, s az idővel dacoló házfalak is nyomtalanul eltűntek. Csupán a temető jelzi még: valamikor itt falu volt. Néhány méterrel arrébb, a völgyben újfalu épül. Ökofalu. Megálmodói, a Gyűrűfű Alapítvány tagjai társadalmi kísérletnek szánják, aminek az a célja, hogy egy környezetével összhangban lévő, ökológiai alapon szerveződő település létesüljön itt, amely egykor kétszázötven vállalkozó szellemű embernek ad majd otthont.

Egy "válasz" a sok közül

Amikor a Gaia forgatócsoportja legutóbb, úgy másfél esztendeje Gyűrűfűn járt, skót egyetemisták éppen földtéglákat gyártottak. E téglák azóta már beépültek a telepesház falába.

-- Sokat kínlódtunk, a technológia sem vált be egészen, de azért egy percre sem álltunk meg -- fogad Borsos Béla. -- A ház alsó részét sikerült is felépíteni. Ez az általunk telepesháznak nevezett épület azt a célt szolgálná, hogy aki az alapítvány birtokában lévő 174 hektárnyi területen majdan építkezni akar, addig itt lakhasson, amíg a saját házát el nem készíti. Reményeink szerint az idén szerkezetkész állapotba hozzuk az épületet, s akkor jövőre talán már be is lehet költözni. Ez a telepesház adná a magját az ökofalunak.

-- Jelenthet-e egy ilyen ökofalu kiutat abból a nagyvárosi életformából, amelyben az emberek döntő többsége manapság él?

-- Vagyok annyira önző, hogy azt mondjam: számunkra feltétlenül. Ugyanakkor azt is el kell ismernem, hogy tízmillió embernek ez nem jelenthet kiutat. Amit mi itt megtaláltunk maguknak, ez csupán egy a sokfajta válasz közül. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy nem szeretnénk, ha minél többen követnék a példánkat.

-- Nem járna ez túl sok lemondással?

-- Éppen ellenkezőleg. A városban élés rengeteg olyan dologról jelent lemondást, ami itt megvan.

-- Úgy tudom, meglehetősen. szigorú szabályok írják elő az ökofaluban élés feltételeit...

-- Valóban így van, de ezeket a szabályokat mi alakítjuk ki, ellentétben a nagyvárosokkal, ahol egy sor olyan szabály van, amibe az egyen nem tud beleszólni. Létezik egy alapokmányunk, amely vázlatosan leírja, mit is szeretnénk itt megvalósítani, mi az, aminek a szellemével egyet kell értenie annak, aki ide szeretne költözni. A technikai megvalósítás részletei még nincsenek pontról pontra kidolgozva, a bekerülés feltételei azonban igen. Tehát csak az lehet az alapítvány szavazóképes, teljes jogú tagja, aki egy próbaidőszakot, legalább fél évet itt tölt velünk. Csak ezt követően kérheti felvételét.

A permakultúráról a földtégláig

Nem akarunk olyasmit másokra kényszeríteni, amivel azok nem értenek egyet. Egyelőre a konszenzus elvén döntünk, ám lehet, hogy ha már túl sokan leszünk, ez nem fog menni. Bizonyos dolgokat viszont szeretnénk kikötni. Például a föld nem lehet magántulajdon. Az alapítvány tulajdona helyettesíti a régi értelemben vett közbirtokosi tulajdont, az azon épített ház azonban természetesen mindenkinek a saját tulajdona lesz. Minden ágazatra megvannak az elképzeléseink. Így a falun belüli közlekedésre is. Például nem szeretnénk, hogyha személygépkocsival be lehetne hajtani az ökofalu területére.

-- Gondolom, a vegyszereket is száműzitek Gyűrűfűről.

-- Igen. A mezőgazdaságban is új utakat kívánunk járni. A permakultúra, aminek már egy eleve kidolgozott szabályrendszere van, "hallani sem akar" műtrágyákról és más vegyszerekről. A permakultúra eredetileg egy mezőgazdasági tervezési rendszerként indult. Egy ökológiai műveltséggel rendelkező ausztrál úr alakította ki az alapelveit. A permakultúra azóta világmozgalommá terebélyesedett. A lényege az, hogy a mezőgazdaságot elsősorban nem mint termelés-centrikus tevékenységet fogja fel, hanem az adott ökológiai rendszert kívánja úgy megreformálni, hogy az az ember számára kedvezően változzon meg, ugyanakkor a saját rendszerének a tulajdonságait is megtartsa. Ez a gyakorlatban egy három-, sőt négydimenziós, tehát az időtényezőt is figyelembe vevő, főként évelő növényekre alapozott mezőgazdasági kultúrát takar, amely a földfelszín alakulását, a vízellátást, az energetikai és a csapadékviszonyokat is "szem előtt tartja".

-- Persze nem feltétlenül kell éppen a permakultúrát alkalmazni. Lehet a hagyományos organikus vagy a biogazdálkodás módszereit is követni, vagy bármit, amit mások már kipróbáltak és működőképesnek találtak. Ilyen például a fukóka gabonatermesztési módszer.

Szóval rengeteg olyan dolgot szeretnénk itt alkalmazni, amely az országban még egyáltalán nem elfogadott. De hát éppen ettől lenne ökofalu az ökofalu. Természetesen a vízöblítéses WC helyett úgynevezett komposzt-toalettet használnánk, a hagyományos, zártnak mondott és szippantásra ítélt szennyvíztartály helyett a gyökérzónás megoldást alkalmaznánk, az építőanyagok között a földtégla, a vályog és a fa dominálna. De hangsúlyozom: nincs egyértelműen meghatározva, mit szabad és mit nem. Az építkezők választják ki a számukra legszimpatikusabb módszereket.

Akinek nem tetszik, visszamehet

-- Az ökofalu létrehozása sok pénzbe kerül. Honnan szereztek rá?

-- Főként alapítványokhoz pályázunk és külföldi támogatásokat is igyekszünk megszerezni. Állami támogatásért is gyakorta folyamodunk, ám eddig csekély eredménnyel.

-- E pénzhiányra vezethető vissza, hogy az építkezés nem éppen a leggyorsabb ütemben halad?

-- Csak részben, bár természetesen ez döntő tényező. Nagyon kevés a pénzünk, és egyre kevesebb. Még mindig sok gondot jelentenek az adminisztratív akadályok, a hivatalokkal még mindig meg kell küzdeni, és ez bizony sok időt vesz igénybe. A fizikai körülmények is hátráltatnak bennünket. Kevesen vagyunk, ráadásul a terület november és március között gyakorlatilag megközelíthetetlen. Még a terepjáró is elakad.

-- Tekintettel a dolgok jelenlegi állására, mikorra épülhet fel az ökofalu?

-- Ez már nemcsak az alapítványon múlik, hanem azokon is, akik itt akarnak élni, itt akarnak építkezni. A mi szerepünk addig igazán fontos, amíg az alapvető infrastruktúrát megteremtjük. Ettől kezdve a résztvevők vállalkozó kedvétől, energiájától és anyagi helyzetétől függ minden. Úgy vélem, körülbelül tíz év kell ahhoz, hogy annyi telepes legyen itt, amit már falunak, vagy legalábbis falukezdeménynek nevezhetünk.

-- Van érdeklődés? Sokan választanák ezt a kiutat?

-- Érdeklődő rengeteg van, ám olyan, akinek pénze is lenne -- mert ugye ez pénz nélkül nem megy --, már annál kevesebb. Olyan pedig, aki ezt a gyökeres életformaváltást egyik napról a másikra vállalná, még kevesebb.

-- Úgy képzelem, hogy aki ebbe az ökofaluba költözik, már rendelkezik némi ökológiai szemlélettel, ami átsegítheti a kezdeti nehézségeken.

-- Nem feltétlenül kell ilyen szemlélettel rendelkeznie, amikor ide költözik. Itt így is, úgy is meg fogja szerezni.

-- Nem jelent ez egyfajta diktatúrát, ha úgy tetszik: öko-diktatúrát?

-- Hát éppenséggel mondhatjuk, hogy ez egyfajta diktatúra, de véleményem szerint, ami a nagyvilágban történik, az sokkalta keményebb és kikerülhetetlenebb diktatúra. Egyébként pedig, akinek itt nem tetszik, elmehet. Vissza, oda, abba a nagyvilágba...