Csonka András

Ökológiai Akadémia

Az Ökotáj 1993. tavaszi számában ismertettük elképzelésünket az "Ökológiai Akadémia" létrehozásáról, az írást vitaanyagként is kínálva a terv megvalósításában közreműködni szándékozóknak.

Abban a reményben tettük közzé cikkünket, hogy 1993 őszén már a konkrét tevékenység is megindulhat, de sajnos erre nem volt lehetőség. Az Ökológiai Akadémia helyszínét adó Óbudai-sziget körüli viták sem csillapodtak, a sziget sorsa mindmáig tisztázatlan. Kedvező fordulat viszont, hogy hosszas közigazgatási és bírósági eljárások után, a környezetvédelmi és a művelődési tárca együttműködésével létrejött "Az Ökológiai Kultúra Fejlesztéséért Alapítvány", amely programjában felvállalja az ökológiai Akadémia létrehozását, és ehhez az anyagi ereje is megvan. A tervet eredetileg kidolgozó, és a helyszint biztosító Selyemgombolyító illetve az alapítvány közösen szervezi a megvalósítást, melynek első állomásaként az óbudai-szigeti bázis átalakítására dolgoztattunk ki tanulmánytervet Makovecz Imre építészstúdiójával és kezdtük meg az engedélyeztetési eljárást. (Az építészeti tervek illusztrálják cikkünk oldalait.)

Kezdettől fogva arra törekedtünk, hogy a terv megvalósításába bevonjunk mindenkit, aki tevékenyen tud segíteni. Az első ezzel kapcsolatos összejövetel április 7-én volt a Selyemgombolyítóban, melyre a következőket hívtuk meg:

Bodor Ferenc, Borsos Béla, Csonka András, Czájlik Péter, Czakó Gábor, Déri Andrea, Dőry István, Eff Lajos, Endreffy Zoltán, Fésű József, Foltányi Zsuzsa, Frühwald Ferenc, György Lajos, Hollós László, Horgas Béla, Juhász Nagy Ágnes, Kalas György, Kárász Imre, Karátson Gábor, Kindler József, Kiss Károly, Kiszely Károly, Krisár Miklós, Kodolányi Gyula, Lányi András, Lukács András, Mangel Gyöngyi, Márczi Imre, Maurer György, Nagy Ágoston, Nyvelt Erik, Persányi Miklós, Radó Dezső, Sebeők János, Simonyi Gyula, Sipos (S) Gyula, Somogyi Győző, Szávai Ilona, Tardy János, Vargha János, Vásárhelyi Judit, Vásárhelyi Tamás, Victor András, Vida Gábor, Visy Erzsébet, Zelnik József, Zsolnai László.

Nagy örömünkre a meghívottak többsége eljött, a távol maradottak közül sokan levélben vagy telefonon jelezték együttműködési szándékukat. A résztvevők többségét inspirálta az Ökológiai Akadémia elképzelése, és érdekes párbeszéd alakult ki e találkozón. A beszélgetés az alábbi négy fő téma körül folyt:

A helyszín

Nagy Ágoston szerint az Óbudai-sziget túl közel van a város civilizációs ártalmaihoz, egy kilométeren belül két MacDonald's is elérhető, a fogyasztói kultúra csábítása nagyon közeli a résztvevők számára, ezért nem biztosítható az elmélyült munka, tanulás. Simonyi Gyula is ezt a véleményt erősítette, szerinte a tervet vidéken kell megvalósítani, konkrét helyszínjavaslatot is tett.

Velük szemben Vásárhelyi Tamás így fogalmazott a szervezőkhöz írt levelében: "Az épület helye -- egy sziget -- szimbolikus, és ez talán kárpótol a civilizációs terhelésért, mely nyilván éjjel-nappal érezhető. Gondolok itt a zajra, fényre, kirándulók, vendégek általi bolygatásra. Ettől még lelkigyakorlatos háznak és gyermek foglakoztatónak is jó lehet." György Lajos szerint az Akadémia foglalkozásain részt vevők számára csak kivételes esetben szabad engedélyezni a távozást, és még a városban lakók is csak a foglalkozások és a közös rendezvények után mehessenek haza.

A sziget most még a főváros egyik háborítatlan zöld birodalma, a galériaerdő eltakarja a várost és megszűri zaját, hétköznapokon teljes nyugalom honol itt, csak az idelátogató óvodások kedves zsivaja töri meg csendet. A hétvégi forgalom sem hasonlítható a Margitszigetéhez, hiszen itt nincsenek éttermek, büfék, nem száguldoznak bringóhintók, egyelőre szállodák és strand sincs itt. Ha az Ökológiai Akadémia programjain részt vevők megtartják György Lajos tanácsát, akkor itt, a város szívében is függetleníthetik magukat a környező civilizációtól.

Vásárhelyi Tamás írja: "A sziget a Duna szigete, víz veszi körül. Ennek jelentősége van. Kiemelten kellene itt foglakozni a vízzel és a Dunával. (...) A szigetjelleg is lényeges, akár mint folyó terméket, akár mint szimbolikus szigetet (egy konkrét nagyvárosban vagy a civilizációban vagy a XX. században) tekintjük. Erre is készülni kellene."

Az épület

Makovecz Imrét sokan szeretik és sokan nem szeretik, zsenialitását azonban ez utóbbiak sem vitatják. Azért kértük fel az ő stúdióját a tervek elkészítésére, mert ezzel is szerettük volna megadni az elképzelés rangját, és olyan építészeti megjelenést biztosítani az épületnek, amely összhangban áll a kitűzött célokkal és a sziget természeti környezetével.

A találkozón részt vevők véleménye is megoszlott a tervekkel kapcsolatban, többen kifogásolták, hogy az épületen nem találhatók meg a napenergiát és más megújuló energiaforrásokat hasznosító megoldások. Vita alakult ki a sok faanyag felhasználása miatt is. Volt, aki szerint egy ökológiai központ kialakításához nem szabad egy kisebb erdőnyi fát kivágni, más ezzel szemben azt mondta, hogy a tetőcserepek égetéséhez használt fosszilis energia előállítása nagyobb környezeti pusztítást okoz.

Az épület energiaellátásában mindenképpen fel szeretnénk használni megújuló energiaforrásokat, ezzel kapcsolatban még "alkudozunk" a tervezőkkel. Reményünk szerint a sziget alatt langyos hőforrás rejlik, melynek kihasználásával a fűtés kiegészíthető, a melegvízellátás pedig teljes egészében megoldható.

Vásárhelyi Judit felajánlotta segítségét egy olyan házirend kidolgozásában, amely minden elemében az energiapazarló és környezetszennyező háztartás alternatívája lenne. E házirend alkalmazásával az Akadémia programján részt vevők olyan életmód-tapasztalatot nyerhetnek, amelyet hazatérve saját környezetükben is alkalmazhatnak.

Sebeők János szerint az épület attraktív megjelenése az EXPO egyik ellensúlya is lehet, bemutatva a "másképp létezés" világunkban lehetséges alternatíváit.

A tevékenység

A vitában felszólalók az Ökológiai Akadémia szerepét igen sokrétűen képzelik el, konkrétan az alábbi funkciók vetődtek fel: 

oktatás -- tanfolyamok -- továbbképzés
népfőiskola 
szellemi műhely -- alkotóműhely 
tudományos műhely -- kutatóhely
fórum -- klub
bemutatóhely 
életminta eltanulás helye 
információs bázis
szervezés, koordinálás, menedzselés 
hasonló kezdeményezések anya-intézménye, mintája
mini campus
spirituális feltöltődés helye 
Fontos tisztázni e funkciók egymáshoz való viszonyát, az egymás melletti megvalósítás lehetőségeit, meghatározni azokat a felhasználói köröket, amelyekhez az egyes tevékenységi formák kapcsolhatók. Az egymást kioltó funkciók időbeni szétválasztásáról gondoskodni kell, de kizárni nem lehet egyiket sem. Korosztályban is tágak a határok, a nyár elsősorban az iskolás korosztályé lehet, az alsósoktól a középiskolásokig, az év többi részén pedig a főiskolások, egyetemisták és a felnőttek osztozhatnak.

Szóba kerültek a különböző külföldi példák is, elsősorban az angliai Schumacher College és a Vales-i Center of Alternative Technology (Alternatív Technológiák központja). Mindkettő vállalható és követhető minta, megpróbáljuk hasznosítani mindazokat az elemeket működésükből, amelyek az itthoni körülmények között is alkalmazhatók.

Több vélemény hangzott el az Ökológiai Akadémia mint szervezet működésével kapcsolatban is. Többek szerint szükség van e testület rendszeres találkozóira, hiszen egymás számára is fontos e fórum. Az Akadémia működése megindulásakor az aktív közreműködést vállalók munkacsoportokban dolgozhatnák ki az egyes funkciók konkrét terveit, tematikáját.

A működtetés

Sok kérdés fogalmazódott meg az Ökológiai Akadémia gyakorlati működtetésével, fenntartásával kapcsolatban. Talán a legalapvetőbb kérdések ezek, hiszen a legjobb tervek is a semmibe vesznek, ha nincsenek meg a megvalósítás anyagi alapjai.

Az Akadémia fenntartásával kapcsolatos tervek még csak kezdetiek, de mutatják azt a koncepciót, amelynek alapján a megoldást keressük. Az épület több felsőoktatási intézmény ökológiai, környezetvédelmi, vagy ehhez csatlakozó képzésének is folyamatosan otthont adna. Az együttműködő intézmények saját költségvetésükből járulnának hozzá a fenntartás költségeihez. Hasonló megállapodás készül a Magyar Művelődési Intézettel is, amely különböző kézműves képzéseket folytatna az Akadémia műhelyeiben.

Az épületben helyet szánunk a különböző támogatásokkal működő környezetvédelmi projektek koordinátorainak is, csekély bérleti díjért. Ha több, közhasznú célokat megvalósító zöld szervezet talál itt otthonra, akkor eséllyel pályázhatunk állami támogatásra is, és feltárjuk a lehetséges külföldi forrásokat is. Számítunk a környezetbarát termékeket, technológiákat forgalmazó cégek szponzorálására is, cserében népszerűsítjük őket, bemutatjuk termékeiket, szolgáltatásaikat.

Szükség van a projekt egészét irányító egy-két fős "menedzser" csapatra, akik csak ezzel foglalkoznak. Magát a telepet egy szakavatott gondnok tartaná fenn, aki ott is lakna, így biztosan magáénak érezné az ügyet.

Az Ökológiai Akadémia tervei jelenleg a lIl. kerületi önkormányzaton vannak engedélyeztetésre. Az illetékes bizottságok és a városatyák azonban húzódoznak az engedély kiadásától, mondván, hogy a zöld mozgalom sokat támadta őket az Óbudai-sziget beépítési terveivel kapcsolatban. Ez így is van, hiszen az általuk támogatott terv sok olyan elemet tartalmaz, amely véleményünk szerint káros hatással lesz a sziget és a kapcsolódó óbudai városrész környezetére.

*

Az erők azonban nincsenek egyensúlyban. A zöldek minden tiltakozása és konstruktív módosító javaslatai ellenére a sziget déli részének beépítését lehetővé tevő tervet el fogják fogadni, és rövidesen megindulhat az építkezés. Az Ökológiai Akadémia engedélyezése az Önkormányzat kezében van, és semmi eszközünk nincs a nyomásgyakorlásra, annak ellenére, hogy elképzelésünk még a sokat vitatott Részletes Rendezési Tervbe is bekerült. Annak idején úgy éreztük, hogy tervünk támogatásával ellensúlyozzák a hajógyári rész túlzott beépítését. Az engedély esetleges megtagadásával felrúgnák ezt a hallgatólagos alkut és saját rendezési tervüknek is ellentmondanának.

A Sziget szép lassan beépül, az ökologikus fejlesztési tervek pedig semmivé válnak. Ezt a döntést az önkormányzat helyében mi nem tennénk ki az ablakba.