Összeállításunkban a Gaia című ökológiai filmújság januári számában megszólalt hazai és külföldi szakemberek vallanak "energia-álmaikról".

A szakemberek állítják: Földünk szénkészletei még néhány száz, olajkészletei 30-40, gázkészletei pedig talán 60 évre elegendőek. Nem mintha egyik napról a másikra elfogynának ezek az erőforrások, ám felszínre hozataluk egyre drágább és drágább, végül teljességgel megfizethetetlen lesz. Ráadásul az energiatermelés és -fogyasztás a környezetszennyezés egyik legjelentősebb forrása. A savasodás és a széndioxid-kibocsátás következtében létrejövő klímaváltozás tehát már akkor határt szab a szén-, olaj- és gázfelhasználásnak, mielőtt ezek az energiaforrások kimerülnének. Ami a nukleáris energiát illeti: a potenciálisan nem kizárható balesetek, valamint a képződő radioaktív hulladék biztonságos elhelyezésének megoldatlansága miatt sokan joggal tartanak tőle. 

Maradnak hát a megújuló, ún. tiszta energiaforrások: a közvetlen napenergia. a vízi energia, a szélenergia, a geotermikus energia és a biomassza. És marad az új, fenntartható energia-stratégia elsőrendű eleme: az energiatakarékosság.

Összeállításunkban a Gaia című ökológiai filmújság januári számában megszólalt hazai és külföldi szakemberek vallanak "energiaálmaikról".

Túl a határokon

Karl W. Böer, Delaware-i Egyetem (USA) professzora: -- Történelmünk folyamán először "sikerült" átlépnünk azt a határt, meg tudunk birkózni az általunk okozott környezetszennyezéssel. Képzeljük el, hogy Földünk összes levegőjét és vízkészletét egy-egy hatalmas kockába zárjuk. Óriási kockák lennének ezek, de lényegesen kisebbek, mint a Föld kiterjedése. Így talán érzékelhetővé válik, hogy mind levegő-, mind vízkészletünk véges. Ha elszennyezzük e kétkockányi mennyiséget, akkor nincs több belőlük, vége. Hatalmas nyomás nehezedik hát ránk, amit csak tovább fokoz a különböző energiaforrások véges volta. Ez pedig arra ösztönöz minket, hogy újabb és újabb energiaforrásokat kutassunk fel a nagyon is közeli jövőben. Itt van például a napenergia, amely elektromos áram termelésére, közvetlenül fűtésre, vagy akár üzemanyagként is használható. 

Több mint húsz évvel ezelőtt merült fel először igazán komoly igény az alternatív energiaforrások iránt. Ekkor épült meg egyetemünkön az a laboratórium, amely a napenergia elektromos árammá alakításával, illetve fűtésre való felhasználásával foglalkozik. A napcellák fejlesztése és előállítása terén olyan sikereket értünk el, hogy ezek a rendszerek már azóta kereskedelmi forgalomba is hozhatók. Véleményem szerint a napenergiát közvetlenül elektromos árammá alakító napcella-rendszer világméretekben is képes hozzájárulni hosszabb távon a gazdasági fejlődéshez.

Kétmilliárdan áram nélkül

Michael Nicklas, a Nemzetközi Napenergia Társaság elnöke:

-- Ha felidézzük, mi is hangzott el az ENSZ által szervezett Rio de Janeiró-i környezetvédelmi világkonferencián, ahol megpróbálták számba venni a fejlődés környezeti hatásait, akkor láthatjuk, hogy e környezeti hatások orvoslására az elkövetkezendő évtizedben kb. 1,5 trillió amerikai dollárt kell fordítanunk. Ennek a hatalmas összegnek csupán az energiával összefüggő része 1 trillió dollár, tehát a környezeti károk korrekciójára költött összeg kétharmada. És ha figyelembe vesszük, hogy az elkövetkező negyven-ötven évben Földünk népessége további ötmilliárd lakóval gyarapodik, akkor döbbenünk csak rá igazán, mekkora kihívással is állunk szemben.

Jelenleg Földünk kétmilliárd lakójának nem jut villamos áram, s ez természetesen nem önkéntes lemondás "eredménye". A fejlődő vagy gazdaságilag átalakuló országokban 4,5 milliárd embernek kellene több villamos áramot juttatni. Mondanom sem kell: az ezzel járó környezeti károk elképesztő méretűek lesznek.

-- Az Egyesült Államokban 400 milliárd dollárt költünk évente az energiaszolgáltatásra, és további 250 milliárdot az ebből adódó, különböző környezetszennyezések okozta károk és mezőgazdasági veszteségek orvoslására. A széntüzelésű erőművek számlájára írható tüdő-megbetegedések gyógyítása évente 82 milliárd dollárt emészt fel. Elképesztő nagyságrendekről van szó! Ha ezeket az összegeket is bekalkulálnák az energiaárakba, akkor a megújuló energiaforrások egyike-másika azonnal versenyképesebbé válna. De már most is vannak biztató jelek. Egy kilowattóra áramot alapul véve a szélenergia felhasználásával termelt villamos energia előállítási költségét 1 dollárról 4 centre lehetett csökkenteni az elmúlt 15-20 évben.

-- A Nemzetközi Napenergia Társaság egyik célja éppen az, hogy közkinccsé tegye a napenergiával kapcsolatos kutatások eredményeit az egész világon. A tudást már felhalmozták, önöknek csak be kell kapcsolódni a meglévő információs rendszerbe.

Az épített környezet szerepe

Szász János, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola adjunktusa, a Magyar-EK Energia Központ képzési tanácsadója:

-- A pécsi kísérleti napház a maga nemében egyedülálló volt a nyolcvanas évek elején, és ma sincs sok követője a közép-kelet-európai régióban. Ennek a kísérletnek -- amely az akkori tanács és a kormány közös beruházásával valósult meg -- az a célja, hogy bebizonyítsuk: a magyar gazdasági és klimatikus viszonyok között jelentős energia-megtakarítás érhető el a lakások építése, működtetése és használata terén. 1992 óta Magyarország legnagyobb energia-felhasználója a lakosság, mégis nagyon kevés az a lehetőség, amely takarékosságra szorítaná. Pedig az épített környezet rendkívül nagy súllyal vesz részt az energia- és környezetpolitikában: a környezetszennyezés 60-80 százalékáért felelős, energiafelhasználása pedig átlagos körülmények között egy ország energiafelhasználásának 40-50 százalékát teszi ki. Mindez egyértelműen mutatja, hogy nagy jelentősége volna az épített környezet takarékosabb működtetésének, a környezetkímélőbb technológiák elterjesztésének. Kicsiben ezt próbálja megvalósítani az általam tervezett pécsi napház.

Lényegében ez egyfajta laboratórium, amely mintegy összegyűjti azokat a lehetőségeket és eszközöket, amelyek kevésbé terhelik a környezetet, és jól szemléltetik az energiatakarékosságot, valamint a napenergia építészeti hasznosítását. Az épület tervezése során következetesen igyekeztünk egy zárt, kompakt, kis lehűlő felületű házat kialakítani, déli irányba tájolni, az egész déli oldal beüvegezésével és egyéb szerkezetek alkalmazásával begyűjteni és bent is tartani a napenergiát, nyáron pedig a túlmelegedés ellen védekezni. Ez az épület tehát egy dinamikus rendszer, amely alkalmazkodik a külső változásokhoz. Anyagai környezetbarátok, égéstermékeivel kevéssé szennyezi a környezetet, technológiái a világítástól a vízfelhasználásig takarékosak, fűvel beültetett lapos teteje gyűjti az esővizet, Egy sor olyan megoldást próbáltunk ki, amely egytől egyig a környezetkímélőbb építési módokat szemlélteti.

Bár az idők folyamán egy sor működési gonddal küszködtünk, az energia-megtakarítások elérték az előzetesen várt 40-50 százalékot, az épület alkalmazkodóképessége pedig még felül is múlta várakozásainkat. Nyáron e csupa üveg épület 10-11 fokkal is hűvösebb a külső környezetnél. És ezt kizárólag természetes eszközökkel értük el. Sajnos kísérletünk torzó maradt, a kutatási-fejlesztési lehetőségek beszűkülésével elmaradtak a további lépések. Most egyelőre a pénz- és erőgyűjtés folyik.

Nagyon kevés szakemberben alakult még ki reális kép a megújuló energiák alkalmazásának lehetőségeiről. Sokan eltúlozzák a jelentőségét, mások pedig alábecsülik. Utóbbiak részéről nagy hiba mindössze néhány százalékra tenni a megújuló energiák arányát az összes energiafelhasználásban. Hogy csak egyetlen ellenpéldát említsek: gyakorlatilag minden olyan épület, amelyik egy kicsit is nyitott dél, délnyugat vagy délkelet felé, és ablakaival begyűjti, szerkezeteiben pedig tárolja a nap energiáját, az napház. Ebből a felismerésből adódott az Európai Közösségnek az az érdekes felmérése, amely szerint a meglévő épületekben már most 14-15 százalék az alternatív, megújuló energiák, elsősorban a napenergia hasznosításának aránya. Tehát számszerűsítették azt a megtakarítást, amire egy ésszerűen működő irodaépület vagy lakóház "képes" a nap jótékony energiáját hasznosítva.

Az új energiakoncepció legfontosabb eleme a takarékosság, ésszerűség és a hatékonyság növelése, hiszen ennek gyakorlatilag nincs alternatívája. Ez jelentheti az abszolút energiacsökkentést, a külföldi függőség mérséklését, a többféle forrásra való támaszkodást, a politikai változásoktól való teljes elhatárolódást. Nem szabad ettől elválasztani a megújuló energiák hasznosítását. E két "szövetséges" szoros együttműködésében rejlik a szociális, társadalmi, gazdasági, környezetvédelmi és energiatakarékossági problémák megoldása. Az ország sokáig várt hiába az energetikai és a környezetvédelmi törvény megszületésére. Az önkormányzatoknak rá kellett döbbenniük, hogy nem érdemes tovább várni a központi döntésekre; helyi kezdeményezésekre van szükség. Ezek közül az egyik éppen itt, Pécsett valósult meg, amikor a város vezetése csatlakozott az ENSZ Energiatakarékosság 2000 programjához. Pécs mint energiatakarékos kísérleti mintaterület most Magyarországot képviseli.

Kalákás napkollektorok

-- A Pécsi Zöld Kör évek óta megkülönböztetett figyelmet szentel az energetikai kérdéseknek, három esztendeje energia szekciójuk is van. Vajon miért?

-- Pécsett hőerőmű, szén- és uránbánya, a közelben atomerőmű üzemel -- mondja Bérces Viktória, a Zöld Kör társelnöke. Kezdettől fogva kemény csatákat vívtunk ezek képviselőivel. Elméleti szakemberek segítségével kimutattuk, hogy ha tíz százalékkal nőne az ország energiaigénye, akkor ebből hét százalékot az alternatív energiák biztosíthatnának. Úgy éreztük, az elméleti érvelés nem elegendő, s gyakorlati bizonyítékokra van szükség. Az Alpok-Adria alternatív szervezet tanácsára felvettük hát a kapcsolatot a gleisdorfi Energia Központtal.

-- Nagyon jó ötletet kaptunk az ottani szakemberektől -- veszi át a szót Bimbó József. -- A melegvíz napenergiával történő előállításáról van szó. Elkészítettük a Magyarországon alkalmazható kalákás napkollektor, valamint az előállításhoz szükséges gyártóeszközök terveit. Ebben sokat segített a napenergia hasznosításával foglalkozó pécsi Heliotech Bt. A prototípus már el is készült. Két-három elem egy négytagú család éves melegvízszükségletének 70 százalékát képes előállítani.

-- A kalákás napkollektor-gyártással azonban nem merül ki energetikával kapcsolatos tevékenységünk -- folytatja Bérces Viktória. -- Egy olyan energiaközpontot szeretnénk létrehozni, amely összegyűjtené a különböző alternatív energiaforrások szakembereit. E szakemberek egy adott település kívánságára felmérnék, hogy melyik az a két-három megújuló energia, amelynek alkalmazása önellátóvá tehetné a községet. A megújuló energiaforrások hasznosítása helyett én inkább önellátó energiatermelésről beszélnék, ez ugyanis sokkal jobban kifejezi, hogy az emberek függetlenné válnak a nagy rendszerektől, s igényeik szerint, de a komfort megőrzésével biztosítják maguknak az energiaellátást. Terveink megvalósításához további támogatásra lesz szükségünk, ám mindenekelőtt egy olyan energiapolitikára, amelyik segíti törekvéseinket.

Csak a megújuló energia a "fenntartható"

Niels I. Meyer, a Dán Műszaki Egyetem professzora: 

-- Dánia világelső a szélenergia hasznosításában. Az elektromos áram több mint felét e megújuló energia felhasználásával nyerjük. Napjaink egy másik, igen érdekes fejlődési iránya a marha- és sertéstrágyából nyert biogáz hasznosítása. Kifejlesztettük az úgynevezett közösségi biogáz-telepeket. A falvak begyűjtik a farmokról és gazdaságokból a trágyát, majd a biogáz felhasználásával elektromos energiát termelnek. Ily módon akár egy egész falu is fűthető. Miután a magyar és a dán mezőgazdaság sok tekintetben hasonlít egymásra, önök is átvehetnék tapasztalatainkat.

Némi akadályt jelent, hogy az energetikai létesítményeket tervező mérnökök egyelőre még a régi szemléletet követik, s nagy erőművekben "gondolkodnak". Szükségünk van tehát egy erős kormányra, amely kezdeményezi és támogatja az új gondolkodásmód térhódítását. Merőben új filozófiáról van szó, amit én "helyi, decentralizált, a megújuló energiaforrásokra épülő gondolkodásnak" neveznék. A manapság oly sokat emlegetett fenntartható fejlődés megvalósításának egyik alapvető feltétele éppen az, hogy a megújuló energiák felváltsák a hagyományos energiaforrásokat. Mert csupán ezek az energiák a valóban fenntarthatók.

Szerves anyagból energia

Dr. Barótfi István, a Magyar Biomassza Társaság ügyvezető elnöke:

-- A biomassza a szerves anyagba transzformálódott napenergia. Köznapi megfogalmazásban az a fotoszintézis által létrehozott szerves anyag, amely növényi és állati eredetű anyagokból, valamint különböző hulladékokból áll. Hazánkban négyzetméterenként kb. 1200-1500 gramm biomassza tömeg keletkezik évente. Ez jelentős mennyiségű energia, csak éppen ipari nyersanyagként és élelmiszerként használják elsősorban, és csak kisebb részben energiaként. Pedig az ország energiafelhasználásának 20-22 százalékát biztosítani lehetne a biomassza energetikai hasznosításából a jelenlegi 5-8 százalék helyett. A felhasználók igényelnék, a biomassza rendelkezésre áll, a műszaki megoldások is adottak. Gazdaságilag azonban sok tekintetben indokolatlannak tartják a biomassza hasznosítását, s ha valaki egyszerű számításokat végez, ebben azért van is valami A biomassza energetikai hasznosításának legegyszerűbb módja a közvetlen tüzelés, ami ma már gazdaságosnak mondható. Egyszerűen csak arról van szó, hogy le kell gyűrni kényelmünket, és az eddig használt olaj vagy gáz helyett esetleg ezekkel kombinálva, alkalmazzuk azokat a mezőgazdasági melléktermékeket, fahulladékokat, amelyek ugyanolyan komfortot biztosítanak. Ennek elterjedésében a legnagyobb akadály az, hogy ma a mezőgazdaság szétzilálódott tulajdonviszonyai mellett nem alakultak ki a szükséges érdekviszonyok. Divatosabb manapság a folyékony energiahordozókról beszélni. Repcéből finomítással vagy észterezéssel fűtő- vagy üzemanyagot lehet készíteni. Nyugat-Európában ma ez az első számú jelölt a biomassza energetikai hasznosításában. Nálunk igazán jó rendszer még nem alakult ki erre, most próbálkozunk olyan társaságokat szervezni, amelyek a termelést és a felhasználást is összefognák. Mert ha van referencia, az elterjedéssel is reálisan lehetne számolni.

A biomassza energetikai hasznosításának talán legvitatottabb része a biogáz felhasználása. Pedig olyan anyagokból lehetne így energiát nyerni, amelyek egyébként más módon nehezen hasznosíthatók, sőt, kifejezetten károsak a környezetre. Itt elsősorban az állati trágyára és a kommunális szennyvíziszapra gondolok. Ezek alkalmazására akkor nyílna reális lehetőség, ha a környezetkárosítást is ki tudnánk fejezni gazdasági mutatókkal.

A biomassza energetikai hasznosításának ellenérveként -- nem is egészen irreális ellenérveként -- azt szokták megemlíteni, hogy vajon hosszú távon szabad-e növényi takarmányt, élelmiszert vagy ezek alapanyagait energianyerésre felhasználni. Az utóbbi időben azonban már folynak olyan kutatások, amelyek ha kompromisszumok árán is, de megoldják ezeket a problémákat. Tehát miközben a mezőgazdasági termékeket élelmiszerként vagy takarmányként hasznosítjuk, a tápanyag-utánpótlás mellett a melléktermék egy részéből energiát is nyerhetünk.

Végül szeretnék megemlíteni még egy energiaforrást, a geotermikus energiát, amelynek hasznosítására igen kedvezőek a magyarországi viszonyok. Nehézséget csupán a felszínre hozott víz minősége és használat utáni elhelyezése okoz. Itt, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Épületgépészeti és Környezettechnikai Laboratóriuma mellett két olyan kutat is fúrtunk, amelyik nem a feltörő víz, hanem az abba adott munkaközeg által hozza a felszínre a föld mélyének hőenergiáját. Egy harminc méteres kútból másfélkét kilowatt teljesítményű hőenergiát tudunk a felszínre hozni. Ez egy zárt rendszer, nincs szükség semmiféle környezetvédelmi probléma megoldására. Kutatásainkat folytatjuk, s remélem, mihamarabb elkészül a referenciaüzem.

Korlátok

Dr. Keith Kozloff, a washingtoni Világforrások Intézetének munkatársa:

-- Sok országban az energiatermelés és -ellátás államilag támogatott, így a megújuló energiaforrások nem nagyon versenyezhetnek e dotált árakkal. Miután az energia-szektor jelentős beruházásokat vonz, a haszonnal járó kereskedelmi tevékenység tovább csökkenti a költségeket. Nálunk, az Egyesült Államokban a politikai döntéshozók már két évtizede érdekeltek a megújuló energiaforrások felhasználásában. Az első olajembargó idején, a hetvenes években, több, megújuló energiaforrásokkal foglalkozó program kezdődött el, s adókedvezményeket kapott e terület. Napjainkban azzal segíthetnénk a legtöbbet, ha szövetségi szinten kijelölnénk egy felelőst, aki az eddiginél lényegesen jobban koordinálná a megújuló energiákkal kapcsolatos témákat. Megfelelően koordinált szövetségi tervekre is szükség van. Csak így érhető el, hogy az egyes kezdeményezésektől a technikai fejlesztéseken át eljussunk a kereskedelmi hasznosításig, elősegítve a hagyományos energiaforrásokkal való versenyképesség kialakulását. Még nagyon hosszú út áll előttünk.

Élet a napos oldalon

Steven Vajk Szokolay, az Ausztrál és Új-Zélandi Napenergia Szövetség elnöke:

-- Megdöbbentünk, amikor kiszámoltuk, hogy egy kilowattóra villamos áram felhasználásakor kb. egy kilogramm széndioxiddal terheljük a légkört. ennek valahogy határt kell szabni! Egyszerűen természetesnek vesszük, hogy egy kapcsoló felkattintásával ott van, amit akarunk. A jövőben mindenképpen arra kell törekedni, hogy az adott célra megfelelő energiaforrást válasszunk. Például az épületek fűtésének 80-85 százaléka megoldható passzív napenergetikai megoldásokkal, még Magyarországon is. Kiszámoltuk, hogy ha Ausztráliában egy ház több mint öt kilométerre van a legközelebbi villanyvezetéktől, olcsóbb a napenergiát hasznosítani, mint bekapcsolódni a hálózatba.

Állandóan érvelek a kormánynak, hogy ha a hagyományos áramtermelés szubvenciót kap, akkor a megújuló energiaforrások használóit is támogatni kellene. Szerencsére már akad néhány üdvözlendő kezdeményezés. Például aki napelemes vízmelegítőt vásárol, annak csak egy elenyészően kis összeget kell kifizetnie, a részleteket pedig éveken át törlesztheti abból, amit az olcsóbb áramhasználattal megtakarít.

Nem azt mondom, hogy a már meglévő erőműveket helyettesítsük napcellákkal. Ezt talán nem is lehetne megvalósítani. Ám ha új befektetésről van szó, akkor azt a pénzt, amit egy erőmű megépítésére fordítanánk, érdemes lenne (és sokkal jövedelmezőbb!) a megújítható energiaforrások rá költeni.

Tisztázni az értékeket

Foltányi Zsuzsa, az Energia Klub tagja:

-- Egy új, fenntartható energiastratégia első és legfontosabb lépése, hogy tisztázza az emberi értékeket. El kell dönteni, számunkra, emberek számára mi a fontosabb: a hihetetlenül nagy energiatartalmú színes csomagolópapír vagy pedig az ajándék, amit magunk készítünk és szívesen adunk másoknak. Csak ezek után beszélhetünk arról, mekkorák és milyenek a közeli és távolabbi jövő energiaigényei. Ez azt is jelenti, hogy nagyon gyorsan le kell tennünk minden olyan energiaforrásról, amely bizonytalan, amely veszélyes (mint ahogyan veszélyes az atomenergia, és veszélyes -- sőt elfogyhat -- az olaj, a szén, a földgáz), s helyette azokat a forrásokat kell megkeresni, amelyek eddig is, és nagy valószínűséggel a jövőben is rendelkezésünkre fognak állni.

Nyilvánvaló, hogy az új energiapolitikának nagy hatással kell lennie a gazdaság egészére. Azt kell preferálnia, hogy a tudomány és a technokrácia olyan eszközöket fejlesszen, amelyek elősegítik az energia egyre hatékonyabb felhasználását, és ne olyan fogyasztói javakkal próbáljon elárasztani bennünket, amelyek kifejezetten pazarláshoz vezetnek.

Ami pedig rövid távon és Magyarország számára igen fontos, az annak a felismerése, hogy nem vagyunk gazdagok a hagyományos energiahordozókban. Ez egyfajta szükséghelyzetet is teremt számunkra. Amikor energiapolitikát készítünk vagy energiapolitikáról gondolkodunk, akkor hihetetlenül nagy szükség van arra, hogy a megújuló energiaforrások kutatása és mielőbbi alkalmazási lehetőségei felé forduljunk. Az idő sürget...