Hirdetés: Ajánljuk olvasóink figyelmébe a Forró Drót Hírlevelet amely külföldi folyóiratokban tallózva, híreket ad közre a nukleáris környezetszennyezésről. A lapot ingyenesen postázza a kiadó az érdeklődőknek. Megrendelhető az alábbi címen: 

John May:
Greenpeace könyv az atomkorszakról. Titkos történelem áldozatokkal 
(The Greenpeace book of the nuclear age: The hidden history, the human cost. 
New York, NY : Pantheon Books, 1990. 378 p.)
Nap mint nap újabb és újabb történeteket olvashatunk szivárgó reaktorokról vagy a radioaktív hulladék elhelyezésével kapcsolatos zavaros ügyekről. A kötet a nukleáris balesetek eddigi legátfogóbb felsorolását adja. Utunk a negyvenes években kezdődik, eljutunk Új-Mexikóból Mongóliába, Csernobilból pedig egy kertbe, ahová véletlenül egy robbanófej zuhant. Meghibásodott számítógépek, szivárgó hordók, furcsa időjárási viszonyok világa ez, ahol a csúcstechnika emberi hibával találkozik, és időnként a leglogikusabb döntés is káoszhoz vezet. Mindennapjaink világa ez, még ha nem is tudunk róla.

A könyv szól a balesetekről és a kockázatokról. a véletlen természetrajzáról, a titoktartás nyomasztó súlyáról, a hivatalos hazugságokról és az atomenergia igazi áráról. Műszaki információkat, történeti és politikai áttekintést ad. Leleplezi, feltárja az atomenergia-ipar igazi, eddig rejtett történetét. Kötelező olvasmány a kilencvenes évekre.
 
 

ÚJ ENERGIASTRATÉGIA 
Írták Goldemberg, José és mások
Bp. : Közművelődési Információs Intézet : Mezőgazdasági Kiadó. 1988. 131 p.
"Az elit általában nagyberuházásokra, például repülőterek, völgyzárógátak építésére, továbbá az iparosítás és a kereskedelem olyan irányú fejlesztésére teszi a fő hangsúlyt, amely a hatalmon lévőknek a felett piacgazdaságokra jellemző jóléti cikkekhez való hozzájutást biztosítja."
"Az építendő vízi erőművekre, atomerőművekre és olajfinomítókra sokkal több figyelem és tőke jutott, mint mondjuk az egyszerű tűzhelyekre, melyek rengeteg ember számára nyújtanak főzési és fűtési lehetőséget, s melyekben oly sok energia pocsékolódik el."
"Az Egyesült Államok, Svédország, India és Brazília energiagazdaságának átfogó elemzése alapján az EUGEP által készített energia-előrejelzés azt mutatja, hogy 2020-ban a fejlett ipari országok egy főre jutó energiafelhasználása mintegy fele lesz az 1980-as szintnek (3,2 kilowatt fejenként a 6,3 kilowatt helyett)."
"...az Elred és a Plasmasmelt féle, Svédországban fejlesztés alatt álló acélgyártási eljárás harmadára, vagy esetleg még az alá is tudná csökkenteni a svéd acéliparban már elért energiafelhasználási szintet."
"Az energiatermelők és fogyasztók támogatása tehát a gazdaságot a csökkenő hatékonyság irányába tolta el, és késleltette az energiahelyzet szülte új gazdasági realitásokhoz való alkalmazkodást."
"A legnagyobb bizonytalanságot valószínűleg az okozza, hogy a kelet-európai központi tervezésű, iparilag fejlett országok és a Szovjetunió milyen mértékben tudják javítani energiahatékonyságukat."
"A fejlődés sokkal inkább egy csendes forradalom, amelyben nem egy, hanem számtalan megoldást találunk az energia-probléma megoldására."
 

ENERGIA-FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV 
Szerkesztette: Dr. Barótfi István
(Környezet-technika Szolgáltató Kft., 1993)
Nem mehetünk el amellett a riasztó jelenség mellett, hogy a felhasznált energia hővé alakulva melegíti a környezetet, ugyanakkor a fosszilis energiahordozók elégetése során keletkező gázok az üvegházhatás révén jelentősen hozzájárulnak az éghajlati viszonyok megváltozásához. Ennek bekövetkezése reális közelségbe került, és hatása minden tisztességes állampolgárt és az ügyért tenni akaró szakembert cselekvésre késztet. A megoldás Irányába hat, ha energia-felhasználásunkat nem növeljük tovább, vagy legalábbis a növekedés ütemét mérsékeljük, és a szükséges energiaigényt minél nagyobb mértékben a megújuló energiaforrásokból biztosítjuk. Ehhez nyújt segítséget az Energia-felhasználói kézikönyv, mely szakmai színvonalában, nyelvezetében, felépítésében a célhoz igazodóan összefüggéseket, adatokat, berendezéseket, jogszabályokat, számítási példákat tartalmaz rendszerezett, mindennapos munkavégzéshez könnyen felhasználható formában. A közel 1000 oldalas kézikönyv több, mint 1400 ábrával és táblázattal, az egyes kapcsolódó szakterületek részleteire vonatkozó szakirodalommal, hazai és külföldi szabványok közlésével a mindennapos munka nélkülözhetetlen segítője. Az Energia-felhasználói kézikönyv egyes fejezetei közelítőleg azonos elvek szerint épülnek fel, az energiahordozó, illetve az energiaforrás jellemzőit, az energiafelhasználást befolyásoló tényezőket az energiafelhasználás csökkentésének lehetőségeit, az energiatakarékos technológiákat, illetve berendezéseket ismertetik, és részletesen tárgyalják a megújuló energiaforrásokat. A kézikönyv az energiahordozókkal való takarékoskodás kapcsán az ipar, kereskedelem, közlekedés, szolgáltatás, mezőgazdaság stb. területén számos követendő példát mutat be. A külföldi és hazai vállalatok szolgáltatásainak, termékeinek hirdetései csak növelik a kézikönyv közvetlen használati értékét. Az Energia-felhasználói kézikönyv nemcsak üzemi szakemberek, hanem kutatók, oktatók és egyetemi hallgatók számára is hasznos segédeszköz.
 

Ludwig Sasse: Biogáztelepek
(Biogas plants: Design and details of simple biogas plants. 
Braunschweig, Wiesbaden ; Vieweg, 1988. 85 p.)
Divatba jött a biogáz. Politikusok és ökológusok, műszakiak és közgazdászok, laikusok és szakértők a biogázról beszélnek. Az elkövetkező néhány év energiaválsága emberek millióinak mindennapi életében jelent majd üzemanyaghiányt. Az egyszerű biogáztelepek segíthetik a probléma megoldását. Ideje hát, hogy a szó legjobb értelmében szakszerűen kezeljük a témát.
A biogáztelepek különleges technológiája meglehetősen bonyolult, sokat közülük rosszul terveznek, vagy üzemeltetnek, megfelelő működtetés esetén mégis megoldhatják a jövő problémáit. A harmadik világ országaiban közel harminc éve építenek biogáztelepeket. Itt a lehetőség, hogy tanuljunk a tapasztalatokból. Így nem kellene újra és Újra elkövetni ugyanazokat a hibákat. Ez a könyvecske a biogáztelepek tervezőit szeretné segíteni a helyes és helytelen megoldások felismerésében. A közreadott ábrák és táblázatok gyakorlati tapasztalatok alapján készültek.
 

Daniel Quinn: IZMAEL 
Föld Napja Alapítvány, Budapest 1993. 295 p.
"... egy olyan történetet adtok elő, melyben az emberiség a világ ellenségének szerepét játssza."
"Annak érdekében, hogy a történetet valóra váltsuk, véget kell vetni magának a teremtésnek." 
"Elegünk van abból, hogy az istenek kezei között élünk!"
Daniel Quinn Izmael című könyve a Föld Napja Alapítvány jóvoltából immár magyarul is olvasható. A felületes olvasó azt gondolná, hogy ökofilozófiai tanregény. Valójában inkább katasztrófa-történet, aminek elolvasása után az embernek az a nyomasztó érzése támad, hogy ha kinéz az ablakon, a valóságban is megpillantja mindazt, amiről a könyv beszél. Itt éppen erről van szó.
Az Izmael sajátos nézőpontot választ: az emberi világnál sokkal tágabb, kozmikus horizonton szemléli a jelenségeket. Túllép azon a mindeddig magától értetődő és éppen ezért megkérdőjelezhetetlen előfeltevésen, hogy az ember a teremtés csúcsa, célja és így végpontja is egyben.
A világ az emberé -- vagy az ember a világé? Az európai, civilizációs mítosz szerint a világ az ember tulajdona, és mintegy tárgyként, sőt néha ellenségként kezeli azt. De ha a világ mai állapotát és folyamatait tekintjük, egy gorilla is érzi, hogy mi lesz ennek a vége. Quinn remek dramaturgiai érzékkel éppen ezért egy gorillával mondatja el mindezt.
Quinn gyökereinél kérdőjelezi meg az európai (zsidó, keresztény) felfogást. Az egész földtörténetet átfogó időszemléletével megmutatja, hogy a világban kezdettől fogva minden úgy működött, hogy annak dinamikus egyensúlyát és evolúcióját biztosítsa. Úgy fejlődött ki az ember is és élt egészen kb. 8000 évvel ezelőttig, amikor is szembefordult környezetével: művelni kezdte azt. Káin és Ábel történetében az utóbbi volt az, aki az élelem tudatos termelésével és felhalmozásával megbontotta az élővilág egyensúlyát, és lehetővé tette az ember -- szerinte érdem nélküli -- kiemelkedését a fajok közül. Ami azóta történt és történik ma is, ennek egyenes következménye.
Mi a teendő? Quinn szerint az Elvevők Ábel utódai -- mellett léteznek még a Meghagyók: azok a primitívnek mondott népek, akik együtt élnek, lélegeznek a természet, az élet egész Földre, de talán az egész létező mindenségre kiterjedő ritmusával. ók ma is úgy tudják, hogy az ember elválaszthatatlanul a világhoz tartozik. Ez egy gorilla életszínvonala -- mondhatja joggal egy Civilizált Egyed. Hát, mi tagadás, katedrálisokat nemigen építenek. De tényleg szégyellni valóan primitív az a történet. mely választ tud adni egy sor kínzó kérdésre.
Mi az ember helye a világban? Maga határozza meg tetszés szerint? Tényleg bármit megtehet, mint az istenek? Ki tud valaha is szakadni a léi: biológiai korlátozottságából? Véget ért az evolúció az ember kifejlődésével? Lehetséges az európai civilizáción kívül más minta is? Mi jöhet ez után? Ezen érdemes gondolkodni. Amíg van idő...