A teljesség igénye nélkül felsorolunk néhány helyszint kiadványunk fotóihoz és történeteihez kapcsolódóan. Az elmúlt évtizedekben a dunai élet fokozatosan átalakult, a legtöbb régi csónakház eltűnt, s az egykor oly népszerű vadevezés iránt is erősen lelohadt az érdeklődés. A régi csónaktúrázók kiöregedtek, a fiatalabb korosztályok pedig más módon élnek, szórakoznak. Megváltozott a víz minősége is, s az embereknek nincs kedve pakurafoltok között hátúszni. Csak mutatóban maradt meg néhány a régi, kabinsoros, szerelmes sóhajokkal teli fa csónakházakból, felszívódtak a csárdák, és mint löttyedt luftballonok fonnyadtak össze bódékká, büfécskékké, elkaparni való hotdogos pörsenésekké.

Egy régi vízitúra-térkép alapján soroljuk fel a régi helyszíneket, a folyó jobb partján, a Margit hídtól északnak indulva: Sirály, Pannonia, Hunnia, Duna, Evinrode, Fluvius, Lili-lak, Taxi, PAC (csónakházak). Ezután volt egy dunai fa uszoda a hajógyári sziget alsó spiccénél, amit ide-oda huzigáltak a folyón a többivel együtt, volt belőlük a városban vagy négy. A hajógyári sziget és az óbudai part között több név nélküli stég himbálódzott a parton. A Sziget Nagy-Duna felőli oldalán volt a hajógyári tisztviselők csónakháza. Az Északi Összekötő vasúti híd előtt volt a gázgyár úgynevezett magas rakodója, jellegzetes ipari-kikötői vízi építmény. A híd után, még mindig a jobb parton maradva: Magasházy, Weinberger, Fojt és Fia, Bürgermeister, Faragó, Laick, Novara, Spárta, Podoletz, Fodor, BCSEE, Bakti, BBTE, Adria, Schmoling (mind csónakházak), a Hattyú és a Csuka csárda, Leszkoczky (csónakház), a Muki és a Tüzes csárda, Jánosháza, Füzesséry, majd egy anonim csárda, Duna, Napnéni csárdája, Napbácsi csárdája, Kumibri csárda, Tungsram-Standard strand és végül a Haraplak csárda.