Zsolnai László

Az ökoszociális gazdaság eszméje

A jelenlegi magyar "vadkapitalista" gazdaság ökoszociálissá tételéhez intézményi változtatások szükségesek.

A kelet-közép-európai gazdasági átalakulás ökológiai és humán hatásairól nincs pontos képünk, de az tudható, hogy a -- föltételezhetően -- pozitív környezeti változások drasztikusan negatív szociális hatásokkal együtt mentek végbe. Ez a drámai átváltás (trade off) biztosan igaz Magyarországon. A nagy szennyező iparágak leépítése és a jelentős technológiacsere következtében a természeti környezet állapota javult hazánkban, ám mindezt az életkörülmények tömeges romlása (munkanélküliség, infláció, elszegényedés) kísérte. A helyzet instabil. Egyrészt társadalmilag nem tartható fönn huzamosabb ideig, másrészt nincs semmilyen biztosíték arra, hogy az átalakulás kedvező ökológiai trendje a jövőben is folytatódik.

Képaláírás: Zsolnai László

Mindenképpen érdemes tájékozódnunk a Nyugat-Európában egyre terjedő ökoszociális gondolat irányába! Egy gazdaságot akkor nevezhetünk ökoszociálisnak, ha teljesülnek rá az alábbi feltételek.

1. A természeti ökoszisztémák (természetes tájak) strukturálisan és funkcionálisan sértetlenek maradnak.
2. Az alapvető emberi szükségletek (basic needs) mindenki számára kielégítettek.
3. Az összes emberi jog érvényesül.
4. Az erőforrások elosztása a társadalom különböző csoportjai, valamint a jelen és a jövő generációk között igazságos.

Jelenleg a fejlett nyugati gazdaságok egyike sem valósítja meg teljes mértékben a fenti követelmények mindegyikét. Az mindenesetre megállapítható, hogy a mai dán, holland vagy osztrák gazdaságok jóval ökoszociálisabbak, mint például Anglia, Franciaország vagy Írország gazdaságai.

Könnyen kimutatható, hogy a korlátlan, szabad piacgazdaság nem tud megfelelni az ökoszociális követelményeknek. Egy szabadpiaci rendszerben ugyanis sem a természeti létezők, sem a jövő generációk nem rendelkeznek szavazati joggal a piacon, a jelen generációk pedig nagyon egyenlőtlenül, csakis fizetőképes keresletünk mértékében nyilváníthatják ki preferenciáikat. A problémák így mindig a szegények, a természet és a jövő generációk kárára oldódnak meg.
 

Női divat magánvállalkozásban MTI-fotó, Hámor Szabolcs

A jelenlegi magyar "vadkapitalista" gazdaság ökoszociálisabbá tétele érdekében alapvető intézményi változtatások szükségeltetnek. Ezek közül a legfontosabbak az alábbiak.

I. Ökoszisztéma-központú, integrált társadalom- és környezetpolitikák kialakítása az egyes természeti tájakra koncentráló, a helyi önkormányzatokból, társadalmi szervezetekből és elkötelezett szakértőkből álló tájszövetségek által.
II. Az ökológiai adóztatás bevezetése, párhuzamosan más adónemek mérséklésével (főleg a bérjárulékok csökkentésével), az egyes gazdasági szervezetek földhasználatának, alkalmazott technológiájának és termékeinek környezeti hatásaira tekintettel.
III. A nagy társadalmi elosztórendszerek (oktatás, egészségügy, lakásgazdálkodás, munkanélküliségi és szociális segélyezés) racionalizálása és igazságosabbá tétele.
IV. Az emberi jogok szószólójának (ombudsman) intézményesítése.
V. Az információ szabadságának megvalósítása, vagyis minden adat és koncepció hozzáférhetővé tétele és nyilvános vitája, amely környezeti vagy szociális vonatkozású.
VI. Az állampolgári kezdeményezés (citizen act) jogintézményének a meghonosítása, amely mindenkinek megadja a jogot arra, hogy rendes bíróság előtt bepereljen bármely gazdasági szervezetet vagy közigazgatási szervet, ha az a természeti környezetet károsító vagy azt veszélyeztető akciót folytat vagy olyan intézkedést hoz.
VII. A külső és belső államadósság stabilizálása és a fekete gazdaság láthatóvá tétele.

Nem az ész nélküli piacosítás, hanem gazdaságunk ökoszociális irányú fejlesztése vezet az oly vágyott Európába.