Az üzletek ritkán helyezkednek el az emberek igényeinek leginkább megfelelően, úgy, hogy egyben saját stabilitásukat is biztosítanák. A városok nagy részében nem kielégítők a szolgáltatások. Az újabb üzletek, amelyek segíthetnének a helyzeten, általában a régiek mellé és a nagy központokba települnek, nem pedig oda, ahol szükség volna rájuk. Egy eszményi városban, ahol a társadalmi igények, és nem csupán a profit-lehetőségek szerint formálódna az üzlethálózat, a mainál sokkal szerteágazóbban és egyenletesebb elosztásban helyezkednének el a boltok és szolgáltatások.
 

MTI-fotó, Varga László

Az is tény, hogy sok kis üzlet bizonytalan helyzetben van. Ezek kétharmad része egy év alatt meg is szűnik. Nyilvánvaló, hogy a közösséget nem jól szolgálja egy labilis üzletrendszer. A gazdasági stabilitás hiánya egyébként nagyrészt az elhelyez(ked)és hibáinak tudható be.

Annak érdekében, hogy az üzletek stabilabbak legyenek és jobban szolgálják a közösség igényeit, minden új üzletet ott kell elhelyezni, ahol valamilyen hiányt tölt be a többi üzlet között, ha a kínálata azokéhoz hasonló, és egyben biztosított legalább az a vásárlókör, amelyre az életképességhez szüksége van. A következőkben megpróbáljuk ezt az elvet pontosabban megfogalmazni.

Elég közismert, hogy a stabil üzletrendszernek melyek a jellemzői. Alapvetően arról van szó, hogy minden boltnak van egy vonzáskörzete -- az a népesség, amely fennmaradásához szükséges. Az üzletek, típustól és mérettől függetlenül, akkor lehetnek stabilak, ha mindegyik egy olyan vonzáskörzet középpontját képezi, amely elég nagy fennmaradásának biztosításához.

Az első esetben lényegében amellett dönt, hogy a másik fagylaltárustól külön partszakaszon táborozik le. A part felét igényli, és a másik felét hagyja meg a másik fagylaltárusnak. Ez esetben olyan távolra telepszik, amennyire csak teheti, olyan helyzetbe, hogy a tengerpart egy felén az emberek a másiknál elérhetőbbnek találják Önt.

A második esetben közvetlenül a másik mellé telepszik. Egyszerűen szólva úgy dönt, hogy megpróbál versenyre kelni a másikkal, és nem a tengerpart felét, hanem elvileg az egész partot próbálja átfogni.

Egy üzlet vagy üzletközpont mindig hasonló kérdéssel szembesül, amikor helyet választ. Települhet új területre, ahol nincs rivális vállalkozás, vagy települhet oda, ahol a többi üzlet is működik már, abban a reményben, hogy sikerül elvonni tőlük vásárlóikat.

A probléma az, hogy az emberek hajlamosak a két lehetőség közül az utóbbit választani, mivel az ígéretesebbnek látszik. Ténylegesen azonban az előbbi választás a jobb és biztonságosabb. Jobb a vásárlóknak, akik lakó- vagy munkahelyükhöz közelebb találják meg, amit keresnek. Biztonságosabb magának a vállalkozónak is, mivel -- a látszat ellenére -- boltja egy szolgáltatását igénylő vonzáskörzet központjában, versenyhelyzet nélkül sokkal jobb életfeltételekre számíthat.
 

Magánvágóhíd tulajdonosa Makón MTI-fotó, Németh György

Vegyük most szemügyre az ilyen jellegű hálózatok általános természetét. A városokban jelenleg a hasonló profilú boltok üzletközpontokba csoportosulnak. Egy helyre igyekeznek tömörülni, részben az övezeti rendeletek miatt, amelyek tiltják az ún. lakókörzetekbe települést, és elhibázott módon azt a központosítást segítik elő, amely inkább versenybe kényszeríti egymással a boltokat, ahelyett, hogy körülbelül egyformán jutnának vásárlókörhöz. A feltételezett "emberi" hálózatban a boltok sokkal egyenletesebben szóródnak el, nem annyira a verseny, mint a szükségletek kielégítésének szellemében. Természetesen még így is lesz versengés, amely elegendő ahhoz, hogy a rossz boltok tönkremenjenek, hiszen minden üzlet elérhető a szomszédos vonzáskörzetekből is, azok számára, akiket vonz, ha jobb szolgáltatást kínál. A hangsúly azonban a verseny helyett a kooperáción van.

Egy homogén emberi hálózat kialakítása érdekében csak annyi szükséges, hogy minden új üzlet a következő, három lépésben válassza meg helyét.

1. Tájékozódjon valamennyi üzlet felől, amely a tervezett szolgáltatást befolyásoló kínálatot nyújt, és jelölje meg térképen.
2. Mérje fel a várható fogyasztói kört. Ahol csak lehetséges, jelölje meg a térképen a potenciális igénylők sűrűségét vagy összlétszámát is egy-egy adott területen.
3. Válassza ki a potenciális fogyasztókat tartalmazó területek közül a meglévő üzlethálózat legnagyobb fehér foltját.

Két kutató megvizsgálta az ilyen eljárással létrehozott hálózat hatékonyságát és potenciális stabilitását. ("Computer simulation of Market Location in an Urban Area", S. Angel és F. Loetterle, CES files, 1967. június). A vásárcsarnokokat szemelték ki. Adott területtel kezdték vizsgálataikat, ismert sűrűségű és fizetőképességű népességgel és különböző méretű, véletlenszerűen elhelyezkedő vásárcsarnokokkal. Később új vásárcsarnokokat hoztak létre, s a következő lépések szerint szüntették meg a régieket.

1. A létező vásárcsarnokok közül töröltek minden olyat, amelyek üzletforgalma nem volt arányban méretükkel.
2. Egy új vásárcsarnok számára kínálkozó helyek közül mindig azt választották, ahol ez a legnagyobb támogatásra számíthatott.
3. Olyan méreteket állapítottak meg az új vásárcsarnok számára, amely gazdaságilag a legcélszerűbb volt.
4. Megállapították, hogy az adott piachálózatban melyik a legkevésbé gazdaságos vásárcsarnok, és azt megszüntették.
5. A 2--4. lépéseket addig ismételték, amíg a beavatkozások már nem hoztak további előrelépést a hálózatban.

Ezeknek a beavatkozásoknak a hatására a vásárcsarnokok kezdetben véletlenszerű eloszlása fokozatosan egy hullámzó, lüktető eloszláshoz vezetett, amely a változások során is megőrizte gazdasági szilárdságát.

Persze, még ha az azonos fajta üzletek szétszóródnak is ezzel az eljárással, a különbözőféle boltok össze fognak tömörülni. Ez természetesen következik az üzleti gondolkodásból. Ha a fent leírt szabályokat követjük -- új üzletet mindig a meglévő hasonló üzletek hálózatának legnagyobb fehér foltjaiba telepítünk --, akkor ezen a fehér folton belül még mindig egy csomó különböző lehetséges elhelyezési lehetőség lesz. És természetesen ezeken belül a másféle üzletek legnagyobb tömörülése közelében igyekszünk elhelyezkedni. Így lesz boltunk közelében a lehető legnagyobb a járókelők forgalma, tehát az elhelyezés a legkedvezőbb az üzletre nézve.