Egy kisrégió
organikus lehetőségei
Azonban nem kell az embernek mindjárt minden valóságos
vagy képzelt akadályért, melyet a bölcs gondviselés vigyázás, fáradhatatlan
szorgalmatosság és munka által, ha ma nem, mégis holnap, ha száz kéz
által nem, mégis ezer kéz által elháríttathatni, a plántul megijedni,
melynek szerencsés végbevitele oly igen sok uralkodó rosszat elmellőzhetne...
A Dörögdi-medence A Dörögdi (avagy régi nevén, a medence közepén valaha létezett Imár falu után Imári) medence öt falu, Pula, Öcs, Vigántpetend, Kapolcs és Taliándörögd által határolt kicsiny vízgyűjtő terület, melynek felszíni és talajvizei mind befelé folynak. A Bakony alján, a Káli medencével határosan terül el. Az összes föld (kb. 8000 hektár) 40 százaléka szántó, 15 százaléka legelő és 35 százaléka erdő. Az öt község együttes lélekszáma kb. 2100 fő. Az öt falu három termelőszövetkezethez tartozott, ebből kettő átalakulás alatt, egy pedig feloszlatás alatt áll. Kb. 500 új földtulajdonos lesz a medencében, de csak 20-40 körül van azoknak a száma, akiknek már most feltett szándékuk, hogy gazdálkodni akarnak. A településfejlesztés múlt rendszerben mesterségesen kialakított koncepciójának kudarca után a szerep nélkülivé vált kisközösségekhez, kistelepülésekhez hasonlóan ezek a falvak is keresik létfeltételeiket, azonosságukat, megélhetésüket a változó jogi és gazdasági feltételek között. A tájban dolgozó ökológusok, tájépítészek, közgazdászok, szociológusok és közösségfejlesztők által összeállított problémakatalógus a következő:
A kistáj természeti szépsége és kulturális értékei az értelmiségiek különféle csoportjait vonzották, előbb csak rendszeres nyaralóként, üdülőtulajdonosként, majd többen le is telepedtek, mert hivatásuknak érezték, hogy a kizökkent, társadalmi változatosságát, esztétikai értékeit elvesztett, elszegényedett életet segítsenek valódi lehetőségekhez juttatni. Ilyen, szándéka szerint végleg odatelepedni kívánó csoport az a hét családból álló, szakmai közösségnek nevezhető, főként építészekből, grafikusokból, művészekből álló csoport, mely magát Kapolcsi Körként nemezi meg és 1986-ban talált oda. Közülük két családnak már végleg sikerült letelepednie, helyben lakó faluépítészként munkálkodnia, és a helyi lerongyolódott nyomdát számítógépi, grafikai és könyvtervezési munkák elvállalásával munkához juttatni. A még a fővárosban dolgozó építészek a Kör Építész Iroda képviseletében vesznek részt a falufejlesztésben. A FÖK egyik legfontosabb feladatának tartja a környezeti nevelés iskolán kívüli formáinak fejlesztését iskolások, tanárok, leendő tanárok és áltálában a felnőttek számára. A felnőttoktatás egyik lehetséges, a két világháború között a társadalom modernizálására már bevált és sikeres formája a népfőiskola. A népfőiskolai tevékenység a nyolcvanas évek közepén új életre kapott. A politikai és gazdasági átmenet korszakában igen hasznosnak bizonyul a tartalmilag folyamatosan megújuló, elsősorban a fiatal felnőtt lakosság politikai szocializációját szorgalmazó oktatási forma, mely iskolai végzettségre való tekintet nélkül mindenkinek rendelkezésére áll, és tételes, akadémikus tudás helyett gyakorlatban alkalmazható ismereteket ad. A közösségfejlesztő hatást is gyakorló népfőiskola olyan fórumot nyújt, melynek segítségével e közösségek tagjai gyümölcsözően gondolkodhatnak együtt az őket érintő legfontosabb kérdésekről. A FÖK 1991-ben százezer forintos támogatást kapott az országgyűléstől kísérleti környezetvédelmi népfőiskolai program kidolgozására. Az eredeti elképzelés szerint három különféle településtípusban kívánt népfőiskolai sorozatot indítani: falusi, kisvárosi és fővárosi környezetben. Már 1991 augusztusában megkezdődött e programok előkészítése, közös, kb. 10-12 alkalomra tervezett alaptematika kidolgozásával. A kezdeményezők betartották a népfőiskola-szervezés demokratikus szabályait, tehát mind a program, mind a helyszínek, időpontok stb. kialakítása során csupán javaslatokat tettek, melyeket végül a népfőiskolai polgárok fogadtak el. A környezeti nevelés, a környezetkultúra elhanyagolt állapota miatt a kezdeményezők mindhárom esetben a közösségen kívülről vetették fel a népfőiskola gondolatát, hogy a folyamat beindításán túl a lehető legnagyobb szabadságot biztosítsák a népfőiskolai polgároknak. A három kezdeményezés a kiinduló tematika megfontolása után más-más fordulatot vett, itt csupán a Dörögdi-medence Környezetvédelmi Népfőiskola jelenlegi állását foglaljuk össze. Környezetvédelmi Népfőiskola 1991. augusztus közepén levélben hívtuk össze öt kisközség, Taliándörögd, Kapolcs, Öcs, Vigántpetend és Pula polgármestereit, két lelkészét, egy orvosát, a dörögdi tantestület két tagját, a Kapolcsi Kör képviselőjét, valamint Pápai Gábor erdőmérnököt. Mivel mind az öt kisközség szerep nélkül maradt az elmúlt időszakban, nem egyformán, de mindenütt megjelentek a sorvadás jelei (elöregedés, elvándorlás, elszegényedés, munkanélküliség, környezeti károk stb.). A medence közös népfőiskolai törekvéseit indokolja egyfelől, hogy ökológiailag egy egységnek tekinthető, egyetlen vízgyűjtő terület. Ugyanúgy egységes az a szándék, hogy meg kívánnak szabadulni korábbi alárendelt szerepüktől. Közös számukra a földrajzi helyzetből adódó fejlesztési potenciál: a Bakonyalja és a Balaton-felvidék között, a regionális turizmus másodvonalában sajátos, tisztább környezetre alapozott vendégfogadói kínálatot alakíthatnak ki. Az első megbeszélés után jegyzőkönyv készült, amelyet a résztvevőkön kívül még másoknak is megküldtek. Két fontos megállapítása, hogy a szervezők helyeselték a közös, az öt falu között "utazó" népfőiskola gondolatát, valamint hogy az alapprogramot túlságosan elvontnak és tudományosnak tartották. A következő hónapokban egyéni megbeszélések sora mentén kialakult a végleges, a helyi érdeklődéshez és problémákhoz adaptált program. Ebben az időszakban a parasztokat természetesen a földhasználat kérdései foglalkoztatták a legerőteljesebben, ezért a programnak széles alapozásúnak, a falu és a benne élők egzisztenciális kérdéseire is kitérőnek kellett lennie. A népfőiskolának kb. harminc állandó és tíz alkalmi látogatója volt a szomszédos három-négy-öt faluból. Részvételi díjként száz forintot fizettek be, amelyet az utolsó alkalommal elmulattak. Az első alkalomra valamennyi polgármestert meghívták, hogy vázolhassák községük fejlesztési elképzeléseit. Az öt polgármester közül négy járt rendszeresen a népfőiskolára. Minden falunak van egy népfőiskolai szószólója, ő intézi a szervezést, ő a házigazda, amikor éppen saját községét látogatja az iskola. A népfőiskolát Tardy János helyettes államtitkár, az Országos Természetvédelmi Hivatal vezetője nyitotta meg. Összefoglalta, mit jelentenek e kistájnak azok a természetvédelmi törekvések, melyekkel az OTH új keletűen nemcsak a "védett", hanem valamennyi természeti értéket menteni és megtartani kíván. Sorra vet te, hogy a természeti környezetet kímélő, integrált fejlesztés milyen kormányzati és külföldi programokhoz kapcsolódhat (művelés alól kivett területek regenerálása, természetvédelmi területek között a biológiai változatosság biztosítására ún. ökológiai folyosó létrehozása stb.). A következő néhány alkalommal környezetegészség" ügyi kérdésekről, a humusz-toalett gazdasági és környezeti hasznáról, biogazdálkodásról, a földreformmal összefüggő jogi és földhasználati kérdésekről, az organikus gazdálkodás számára elengedhetetlen állattartásról beszéltek az előadók. 1992. március 28-án fejeződött be az első népfőiskolai sorozat. Az egész napos program résztvevői fát ültettek, kenyeret sütöttek, a mesztegnyői falusi vendégfogadás gyakorlatával ismerkedtek, együtt ebédeltek szójával készült székelygulyást. Minden falu elhozta a saját borát, és a Széchenyiről szóló előadás után poharat is emeltek. Változások A népfőiskola megindulása óta a következő fejlemények történtek: Minden falu megkapta azokat a füzeteket, amelyek a földreformmal kapcsolatos tudnivalókat népszerűsítik, valamint a Pagony által készített pécselyi fejlesztési tanulmányt. Ezek az anyagok már a termelőszövetkezet átalakításán dolgozó falugyűlések és fórumok érvrendszereibe is beépültek. Alapítvány szerveződik a medence foglalkoztatásának segítésére, a munkanélküliség enyhítésére, a biológiai gazdálkodás módszereinek oktatására. Megalakult a Kapolcsi Vendégfogadók Köre, mely főként az évente nyáron megrendezésre kerülő Kapolcsi Művészeti Napokra számit. A kör arra fog törekedni, hogy a kapolcsi rendezvényeket látogatók számára a többi faluban is létesüljön szálláslehetőség, ezzel bizonyos megélhetési és tanulási lehetőséget kínálva a későbbi ökoturizmus megalapozására. Az egy éve folyó előkészítő munkálatok a környezetvédelmi népfőiskola szervezésével indultak meg 1992-ben. Erre épült a Pagony iroda tájékozódó látogatássorozata, program-előkészítő munkája, mely fejlesztési programterv-vázlatával és a helyi közösségek, valamint a fejlesztésben részt vevő partnerek szándéknyilatkozatával folytatódott. A szándéknyilatkozat a medence organikus fejlesztési elképzeléseit támogató partnerek közös szándékait fejezi ki. Legfontosabb és legérdekesebb pontja az önkormányzat és a falufórumok elköteleződése amellett, hogy egységes, ökológiailag tudatos bel- és külterület szabályozást fogadnak el, valamint nem hoznak olyan döntéseket, amelyek ezt a fejlesztési irányt veszélyeztethetnék. A Földművelésügyi Minisztérium támogatta a Dörögdi-medence komplex fásítási programtervének elkészítését 1992 végén. A szándéknyilatkozatok alapján a partnerek nevében a Pagony iroda pályázatot nyújtott be a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumhoz a medence organikus fejlesztési programjának kidolgozására, amely előkészíti a helyi kezdeményezések orientálását. 1993 februárjában a Pagony szakmai összeköttetéseinek köszönhetően kapcsolat jött létre svájci ökológusokkal. Segítségükkel a medence fejlesztési programján dolgozó partnerek pályázatot nyújtanak be a svájci kormány Kelet-Európa mezőgazdaságának rekonstrukciójára elkülönített alapjához "Helyi kezdeményezésekre épülő organikus fejlesztés egy elmaradott térségben. Biológiai mezőgazdaság és a ráépülő tevékenységek a Dörögdi-medencében, Magyarország" címmel. Ez a támogatás fedezni tudná a következő szükségleteket: anyagi és szakmai támogatás a tulajdonviszonyok és a termelés jellegének átalakulásához, a helyi gazdálkodók részére az organikus mezőgazdaságra való áttéréshez, valamint az erre épülő szolgáltatások megalapozásához (ökoturizmus, bioélelmiszerek termelése és feldolgozása). Szükség van továbbá:
A Dörögdi-medencében elkezdett munka folytatásának várható eredményeit így foglalhatnánk össze címszavakban:
|