Egy általános iskolai kísérleti oktatás bevezetéséről kérdeztük Nagy Szilárdné pedagógust. Kertészkedés, kertrendezés, biológia, erkölcsi és fizikai tartás fogalmai hogyan találkoztak ebben a kísérletben? Íme. Most hétköznap délelőtt van, és egy általános iskola mellett állunk, végül is egy kertben, ha úgy tetszik, ahol gyerekek dolgoznak. Hogyhogy ilyesmivel foglalkoznak? -- Kertészeti óránk van. Bevettük a tantervbe a kertészetet. Ez egy környezetvédelmi tagozat része. Az ötödikesek heti három órában, a hatodikosok heti két órában, a hetedikesek heti egy órában dolgoznak kint, a kertben. --Azt mondta, hogy környezetvédelem keretében. Ez azt jelenti, hogy valamilyen speciális kerti munkát végeznek itt? -- Igen, speciális kerti munkával, biogazdálkodással foglalkozunk. Hiszen ha a környezetünkben körbenézünk, láthatjuk, hogy ez egy szigorúan tájvédelmi körzet, ahol nagy vétek lenne vegyszereket használni. -- Mit kezdenek az itt megtermelt biotermékekkel? -- Többnyire értékesítjük őket, különböző betegségekben szenvedők a vásárlóink. -- Szívesen foglalkoznak a gyerekek ilyen fajta kertészkedéssel? -- Igen, többségük szívesen. Tetszik nekik, főleg az, hogy a szabad levegőn töltenek több órát is. -- Nem zavaró, sőt most már oda jutottunk, hogy tanácsokat adnak a szülőknek, hogyan kellene a kertben dolgozni. A gyerekek egy része befolyásolni tudja a szüleit, hogy ne használjanak vegyszert. -- A szülők is elfogadják ezt, tehát jó szemmel nézik, hogy az iskolában a gyerekek kertészkednek? -- Hát, a fogadtatás eléggé vegyes, de többnyire jó szemmel nézik. -- Mitől lesznek mások a gyerekek, ha így kertészkednek? -- Szemléletbeli változást jelent, attól is, hogy tudják, hogy a terményeinket beteg embereknek adjuk el. A gyerekek közvetlen kapcsolatba kerülnek az idejáró beteg emberekkel. Tudják, hogy segíthetnek nekik, ami erkölcsi tartást ad nekik. Amellett fizikai erejük, kitartásuk is növekszik a munkától. És valahogy teljesebben látják a világot. -- Túl ezen, van-e anyagi haszna is ebből az iskolának? -- Kinek az ötlete volt mindez itt, az iskolában? -- Az igazgatóhelyettes-nővel ketten találtuk ki. -- És könnyen keresztül lehetett vinni egy ilyen. plusz tantárgyat? -- Nem, nagyon nehéz volt. A minisztériumtól is engedélyt kellett kérni mint kísérleti oktatásra. A többi tantárggyal integrált tanmenetet kellett készíteni. Ez egy nagyon komoly munka volt, amit most már harmadik éve csinálunk, de még mindig nem vagyunk teljesen készen. -- Három év tapasztalatai alapján mennyiben tekinthető sikeresnek ez a kísérlet? -- Kollégáimmal együtt megállapítottuk, hogy a gyerekek a különböző gyakorlati dolgokat, mint például a területmérés, hosszúságmérés, a súlyarányok átváltása, sokkal jobban értik, mióta a gyakorlatban is foglalkoznak vele. Másrészt sokkal könnyebben fogják föl a biológiai folyamatok különböző elemeit is: a növényi növekedést, a talajerőt, a talajbaktériumoknak az életét, szóval egy egységes egészet több oldalról látnak meg. Könnyebben értik meg, könnyebben fogják fel, és ezáltal könnyebben is alkalmazzák az ismereteiket. --Az idén milyen növényeket termesztettek? -- Az idén céklánk volt, ezt a gesztonkórosok le is kötötték, valamint csemegekukoricánk is volt, amit a gyerekeknek adtunk az iskolában megfőzve. A sárgarépánkat eltároljuk, és majd az influenzás időszakban szétosztjuk a gyerekek között az iskolában. A borsónkat szintén a gesztonosok vitték el. -- Egy kiskert is van itt a közelben. Az mi célt szolgál? -- A kiskertünk szintén egyfajta biogazdaság. Azok a tanulók dolgozgatnak itt, akik nem a kertészetet tanulják, hanem a technika b ágazatát. Ez egyébként a nyári iskolások bázisa, valamint a szabadtéri oktatás is itt zajlik. |