Jávor András 
biogazdálkodó

-- Mitől biofarm ez a farm?

-- Attól, hogy itt az ökológiai és biológiai törvényeknek megfelelően igyekszünk gazdálkodni. Teljesen más szemlélettel, mint a hagyományos mezőgazdaságban. Teljes mértékben kizárjuk a vegyszereket, a műtrágyákat, és igyekszünk a kerten kívül az életmódunkat és a környezetünket is úgy alakítani, hogy az biológiailag, ökológiailag a legteljesebb, a legegészségesebb legyen.

-- Városi ember létetekre hogyan kerültetek ide, a zselici tanyavilágba, Visnyeszéplakra?

-- Nyugat-Németországban biofarmon dolgoztunk. Ott szereztünk tapasztalatokat arról, hogyan lehet egy ilyen gazdaságot és kertet beindítani, működtetni. Ezután a Zselicségi Tájvédelmi Körzet szomszédságában találtunk megfelelő életteret magunknak, ahol ezt a fajta gazdálkodást és életmódot meg tudjuk valósítani, önmagunk és mások számára megfelelő minőségű, garantáltan vegyszermentes élelmiszert tudunk előállítani.

-- Meg lehet ebből élni? Tehát mennyire tekinthető gazdaságos vállalkozásnak egy biofarm?

-- A gazdaságossági kérdést is teljesen más szemlélettel kell nézni, mint mondjuk egy városi embernek. Az egésznek az a kulcskérdése, hogy más szemlélettel kell termelni, és más szemlélettel kell értékesíteni ezeket a termékeket, mint a hagyományosakat. Ahogy a termelésnél, tehát a gazdálkodásnál is szemléletváltozásra van szükség, úgy a rentabilitás kiszámításához is másképp kell hozzáállnunk. Természetesen egy városi ember igényeihez képest nem lehet ebből a gazdaságból megélni, de az itteni körülmények között megfelelő megélhetést biztosit. Az utóbbi két év, tehát amióta itt lakunk, azt igazolta, hogy igenis meg lehet ebből élni.

-- Itt, Visnyeszéplakon magatok vagytok, vagy mások is foglalkoznak biogazdálkodással?

-- Szerencsére már négy minősített gazdaság van, melyeket ellenőriz a Biokultúra Egyesület. Tehát négy család foglalkozik ezzel, ezenkívül az ideköltözött, újonnan jövő lakosok is szinte mind vegyszer nélkül gazdálkodnak. És ahogy mostanában kiderült, az itt élöktől sem áll igazán távol, hogy ilyen módon műveljék a kertjüket.

Létrehoztuk a Biofarm-Zselic Alapítványt, amelynek célja egy organikus egység kialakítása. Ennek alapja a biogazdaság, de belefér a népművészet, az ökoépítészet és minden egyéb, e témakörhöz kapcsolódó dolog. Hála Istennek lassan kapunk már támogatásokat is. Munkagépünk is van, és szerelékek hozzá. Lassan-lassan kiépül az a gazdaság, amit terveztünk. 

-- Mit jelent számotokra ez a hatalmas kert? 

-- Rengeteg munkát és sok örömöt. Reméljük, hogy az elkövetkező időkben, mikor a feltételek egyre inkább biztosítottak lesznek, még több örömünk lehet benne. 

-- Egyáltalán nem vágytok vissza a városba? 

-- Nem. Abszolút nem vágyunk vissza, kezdetben sem és azóta sem. Úgy néz ki, hogy számunkra ez egy visszafordíthatatlan folyamat.

Szőke Károly 
helyettes államtitkár 
(Földművelésügyi Minisztérium)

-- A közelmúltban nagy port vert föl egy kijelentése, amely szerint, idézném: "A biotermelés nem más, mint üzleti fogás, tisztességtelen haszonszerzés és a fogyasztók megkárosítása. Aki ilyen termelésre vállalkozik, extraprofitra akar szert tenni, nem a fogyasztók széles rétegeit ellátni." -- Valóban így gondolta ezt?

-- Szó sincs róla. Nyilván a tudósító -- a Népszabadság hasábjain -- azért fogalmazott így, mert ezáltal nagyobbnak látszott a tudósítás hírértéke. Nagyon örülök, hogy módomban áll tisztázni az elhangzottakat.

Mindenekelőtt meg kell említeném, hogy itt elsődlegesen a jövőnkről kell beszélni, a biotermesztés jövőjéről, és nem arról, ami az elmúlt időszakban történt. Gyorsan hozzáteszem, hogy nagyon sok tisztességes, becsületes, jó szándékú ember eddig is betartotta a biotermesztés során azokat az előírásokat, amelyek alapján valóban biotermékeket állítottak elő. Nagyon sokan azonban ezt nem tették meg. Én tulajdonképpen a tisztességes termelők érdekében szóltam, hogy megvédjem őket, ugyanakkor megvédjem a fogyasztókat is. Többet ezzel a kérdéssel, tehát a múlttal nem is kívánok foglalkozni.

Azzal viszont igen, hogy ebben az évben megszületett a 17/1992. FM-rendelet, amely a környezetkímélő technológiákkal foglalkozik. Ebben a rendeletben kilenc pontban gyűjtöttük össze, hogy mit értünk mi a Földművelésügyi Minisztériumban környezetkímélő technológiákon. E technológiák közé soroljuk a különféle -- szikes, homokos, vizes stb. -- talajok javítására vonatkozó eljárásokat, továbbá kiemelném a tápanyag-utánpótlással kapcsolatos technológiákat, valamint a növényvédelemmel és a biotermeléssel kapcsolatos technológiákat.

Hogy miért kellett ezt a rendeletet megalkotni? Azért, mert az EGK 1991-ben a 2092-es számon kiadott egy rendeletet, amely szabályozza a biotermesztést: A biotermesztés környezetkímélő, környezetvédő technológiákat feltételez, továbbá a természetes termőhelyi adottságok messzemenő figyelembevételét. Célja olyan termék előállítása, amely a leginkább alkalmas arra, hogy egészséges táplálék váljék belőle. Az FM-rendeletet az EGK-szabályozás alapján alkottuk meg.

Itt két dologról van szó, melyeket szeretnék tisztázni. Az egyik az ún. integrált technológia, a másik a biotermelés. A kettő nem ugyanaz. Az integrált termesztési technológia a termesztés folyamán alkalmazandó összes művelési elemet szabályozza, ezeket összhangba állítja. Ugyanakkor az integrált termesztési technológia lehetővé tesz bizonyos növényvédő-szereket. Olyan növényvédő-szerek alkalmazását minimális dózisban, amelyek elkerülhetetlenek.

Az említett FM-rendelet kapcsán kidolgoztuk például a szőlő- és gyümölcstermelésben azokat a technológiákat, melyeket javaslunk. Meghatároztuk a sor- és tőtávolságot, a talajművelés módját, a metszés műveletét, és természetesen meghatároztuk a növényvédelmet is. Azért neveztük el integrált termesztési folyamatnak, mert ezek az elemek egymásra épülnek.

A biotermesztés egy sokkal szigorúbb termesztési eljárás. Itt semmiféle szintetikus kémiai anyagot nem szabad használni, sem tápanyag-utánpótlás céljából, sem növényvédelemre. Ugyanakkor ezeknek a termelési folyamatoknak az eredményeként előállított termékeket minősíttetni kell. Az EGK az előbb említett szabályozások alapján előírja, hogy ezeket a termékeket címkével, felülbélyegezve, védjeggyel kell ellátni. És ezeket a védjegyeket garantálni kell. Miután a Földművelésügyi Minisztérium ennek a termesztési eljárásnak csak a jogi és közgazdasági keretét kívánja megadni -- ami nagyon sok szempontból indokolt --, ezért megbízást adtunk a Biokultúra Egyesületnek, melyben átruháztuk rá a termékek minősítésével kapcsolatos feladatokat.

Milyen feladatokról van itt szó? Azt követően, hogy kijelölték az alkalmas táblát, ellenőriztetni kell a termelés folyamatát, a termesztési elveket. A termékeket védjeggyel kell ellátni, minősíteni kell, és ezért garanciát kell vállalni abban az esetben, ha kereskedelmi forgalomba kerülnek.

Az FM-rendelet ez évjúlius 17-én lépett életbe. Ha valaki ágy dönt, hogy biotermesztéssel kíván foglalkozni, kijelöli a táblát, és első évben egy vetésforgót kell alkalmaznia. Második évben az úgynevezett átállási időszak következik. Harmadik évtől kezdve, abban az esetben, ha betartja az EGK -- ránk nézve kötelező -- előírásait, minősítésre kerül a terméke, és ha a kívánt paramétereknek megfelel, akkor természetesen megkapja a védjegyet.

Meg kell mondanom, hogy ez a termesztési módszer elég költséges. A korábbi mennyiségi szemlélettel szemben itt a fogyasztók érdekében és a környezet védelmében új fajtákkal, új' technológiákkal kell dolgozni, és minden valószínűség szerint nem olyan mennyiségű termék fog keletkezni, mint korábban. Ezért ezt a módszert a piacon el kell fogadtatni, úgy kell elfogadtatni, hogy azt a termelői árszintet, amely itt kialakult, meg kell tudni fizettetni. Ezt Magyarországon sajnos egyelőre még nem tudjuk preferálni, pedig indokolt lenne. Remélhetőleg a jövőben lesz rá lehetőség. A szomszédos Ausztriában körülbelül húszezer farmer foglalkozik biotermesztéssel. A múlt évben 60 millió schillinget kaptak azért, hogy termékeiket minél nagyobb tömegben és minél nagyobb választékban állítsák elő. Magyarországon mi áll rendelkezésre? Egyedül az 1991/79. törvény ad lehetőséget arra, hogy földadó-kedvezményben részesüljön az a termelő, aki biotermesztéssel foglalkozik. Úgy gondolom, a jövőben lényegesen nagyobb kedvezményeket kell adni.

Frühwald Ferenc, 
az Ökoszervíz Kft. ügyvezető igazgatója

-- A Bécsi út 223-ban vagyunk, ebben a kis miniatűr bioboltban, ahol az ökoszervíz kínálatából próbáljuk összeszedni azokat a biotermékeket, amelyek megfelelnek mind a hazai, mind a nemzetközi elvárásoknak. A boltra ki van írva, hogy valódi biobolt. Mitől valódi ez?

-- Kénytelen voltam kiírni, hogy valódi biobolt, mert manapság a biót mindenre ráaggatják. Kezdték a bioponnál, az is bio volt, azóta millió bolt nyílt bio névvel, de ha tüzetesen megvizsgáljuk a boltok kínálatát, igazából konzekvens bioterméket nemigen találni bennük.

Persze itt magyarázattal kell szolgálnom: mi az, hogy valódi biotermék. Minden olyan élelmiszer, amelyet környezetpusztító műtrágyák, növényvédő-szerek használata nélkül állítottak elő. Ez a fajta termék nagyon kevés. Hogy valaki esküszóval állíthassa, ő nem használt ilyen szereket, ennek garantálására hivatott nemzetközi rendszer létezik. E szervezet magyar tagja, a Biokultúra Egyesület végzi a biotermékek igazolását. Így mi kínosan ügyelünk arra, hogy ebben a boltban csak olyan termék jelenhessen meg, amely megkapta ezen ellenőrző szervezet "bizonyítványát", amint az látható is.

--Miértfontos a ma emberének, hogy ilyen. biotermékeket fogyasszon? Hogyan tudnád rábeszélni az embereket arra, hogy biotermékeket vásároljanak?

-- Szívem szerint minden embert rábeszélnék, de tudom, hogy ez ma lehetetlenség. Vannak azonban fogyasztói célcsoportok, melyeknek okvetlenül szükséges lenne bioterméket fogyasztaniuk. Ezek a veszélyeztetett csoportok. Tehát azok, akikben valamiféle daganatos betegség már kialakulófélben van, vagy ne adj Isten, már ettől szenvednek. Ugyanakkor a csecsemőknek, a kisgyermekeknek, a terhes anyáknak, általában a gyengébb fizikumúaknak szükségképpen mindenféle vegyszerterheléstől mentes táplálékot kellene fogyasztaniuk. Sajnos, nagyon kevesen ismerik föl ennek szükségességét. 

-- Ez azt jelenti, hogy kicsi az üzlet forgalma? 

-- Viszonylag kicsi. Olyan borzasztó nagy forgalmat persze amúgy sem tudna ellátni méreteinél fogva, de még a méreteihez képest is kicsi a forgalma. Ez betudható egyrészt annak, hogy nem a centrumban vagyunk, hanem a Bécsi út viszonylag külső részén. Bár amikor ezt a boltot nyitottuk, bíztam benne, hogy éppen az említett célcsoportok, rászorultságuknál fogva meg fogják tenni azt a 6-8 villamosmegállót -- a Margithídtól --, hogy ezeket a termékeket beszerezzék.

Valószínű az is, hogy a biotermékek propagandája kicsi. Nagyobb hírverést kellene csinálni ennek az ügynek.

-- Nem drágábbak ezek a termékek, mint a normális vegyszerezett termékek?

-- De drágábbak. Azért azt megjegyzem, hogy ez a drágaság nem a boltban csapódik le profitként. Hiszen nagyon minimális árréssel dolgozunk, éppen azért, hogy a rászorulóknak biztosítani tudjuk a megfelelő bioélelmet. Tudomásul kell venni azonban, hogy addig, amíg egy-két biotermelő tudja csak ezeket a termékeket előállítani, addig az ár magasabb. Ez az árkülönbözet maximum 30-40 százalékkal magasabb, mint egy átlag piaci ár. Ha belegondolunk, a piacon belül is van ilyen szórás, ismerve a budapesti piacok árait, így ez nem lehet visszatartó erő.

-- Magyarországon. mekkora a létjogosultsága a bio-kereskedelemnek, tehát mennyire van erre igény, hogyan. látod a jövőt?

-- A jövőt mindenképpen pozitívan látom, annál is inkább, mert jómagam is ezt a boltot -- hogy mondjam -- egyfajta misszióként üzemeltetem. Ma még csak viszi a hasznot. Ebből nemhogy megélni, de a boltot fönntartani sem lehetne, ha a cégem nem folytatna egy nagyon dinamikus és expanzív exporttevékenységet. Az áru kilencvenöt százaléka ugyanis nyugati piacra megy. Több oka van ennek; egyrészt magasabb árat lehet elérni ezeken a piacokon, másrészt ott van rá igazi kereslet. Végül is, ami Nyugaton tartósan bevált, előbb-utóbb teret nyer idehaza is.

Nagyon szeretném, ha ez a 95 százalékos arány megfordulna a hazai piac javára, tehát az itt megtermelt biotermékeket a magyar fogyasztók tudnák élvezni, és nem exportra kerülnének.

-- A nyugati országokban mennyire érdeklődnek az ilyen. termékek iránt?

-- Jómagam tagja vagyok a nemzetközi szövetség európai igazgatótanácsának; tagjaival éppen a napokban üléseztünk itt, Budapesten. Kiderült az, hogy elsősorban Németország, Ausztria, Svájc, Dánia, Franciaország területén, de a tengerentúlon is dinamikus fejlődést mutat a biotermékek piaci forgalma és részesedése.

Görög László 
fogyasztó

-- Elnézést, látom, válogat itt az almák között, épp a "bioalmát" nézegeti, ilyet szeretne vásárolni, vagy csak érdeklődik?

-- Igen, vennék belőle, csak tudja, nem vagyok ám biztos abban, hogy ezek az almák nem láttak vegyszert. Illetve manapság már annyiféle szennyeződéssel van tele a termőföld, a kert, hogy az ember már semmit sem ehet meg nyugodt szívvel. Ráadásul általában persze drágábban is akarják adni a portékájukat ezek a "biotermelők", és hát ki tudja, melyik a szélhámos közülük.

-- Szeretne ilyen termékeket vásárolni, ha valaki garantálná a vegyszermentességet?

-- Igen, azt hiszem. Persze nagyban függ az árától is. A piacon mégiscsak az él meg, aki szép árut kínál viszonylag olcsón, akkor én is vásárolok tőle. 

-- Önnek van kertje?

-- Nem, nincsen kertünk, a szüleimmel viszont annak idején kertes házban éltem vidéken, úgyhogy valamennyire közelebbről látom ezt a problémát. Egy kerttel rengeteg gond van. Az időjárás, a kártevők, a borzasztó sok gaz és sokszor a lepusztult gyenge talajok miatt szinte okvetlenül vegyszerezni kell. Különösen a hobbikertészek, akik a hétvégeken ugranak csak ki a kertbe, de mégis szép, mutatós kertre vágynak, ahol azért terem is valami -- ők biztosan vegyszereznek. És akkor már a sajátjukat eszik ugyan, ami sokkal nagyobb öröm (és finomabb is) tud lenni, mégsem jobb vagy egészségesebb történetesen a piacon beszerezhető és többnyire olcsó tömegárunál. Meg hát jó-jó, hogy mostanában rengeteget beszélünk, beszélnek a természetes, kemikáliáktól mentes módszerekről, újságok is, könyvek is vannak, de hát szerintem ezekkel nagyon nehéz így boldogulni igazán élő hagyomány nélkül, telve egyfajta rossz beidegződéssel, hogy vannak ezek a szerek, melyeket egyszerűen csak kiszórunk... és kész a jól hízott káposztafej.

-- Talán elkerülhető ez egy 'nagy' gazdaságban, ahol eleve biogazdálkodásra és termelésre rendezkednek be, nem?

-- Talán igen, bár én nem vagyok igazán meggyőződve (meghatva inkább, de ez édeskevés) arról, hogy egy pár civilizációt megunt pesti fiatal kivonulva eldugott falvacskákba, most megfordítaná a magyar mezőgazdaságot, a piacot vagy akár a berögzült fogyasztói mentalitásra különösebb hatást tenne. Mert ez még nagyon elenyésző kisebbséget jelent, termelői oldalról is, meg fogyasztói oldalról is. A nagygazdaságok meg, hát nem is tudom, toporognak, tönkremennek. Bár, hallottam már biopékről is, aki állítólag magyar honban magyar biobúzát termel, de én már ezt is nehezen hiszem.

Napjainkra világunk egészségi állapota katasztrofális méretekben megromlott. Hazánkban ennek talán eredendő oka, hogy a szó: egészség, elvesztette igazi jelentését. Manapság az egészséges embert azonosítják azzal, aki nem beteg. Pedig nyelvünk is oly szépen fejezi ki, hogy e fogalom egy kerek EGÉSZ-nek a meglétét takarja. Ebbe a kerekségbe ugyanúgy beletartozik az ember, annak minden íze-porcikája, mint a természet, vagy akár a kozmosz. Ezek egy -- a régi múlton még érintetlen -- egységet alkotnak.

Korunk nagy "vívmánya", hogy ezt az organikus rendszert mára már elemeire szétesve, nyomokban találjuk meg. Jövőnk szempontjából -- talán fennmaradásunk szempontjából is -- égetően szükséges ezeknek a morzsáknak az összegyűjtése és, a nagy EGÉSZ felépítése mikro- és makro-világunkban.

A rendszerváltás nyomán itthon is felerősödhettek bizonyos korábban tiltott áramiatok, nézetek, de sokszor képtelenek vagyunk eligazodni közöttük. Nincs igazi kontroll, hogy kiszűrhessük az EGÉSZ(ség)telen dolgokat. Ebben a megbomlott rendben nagy szükség van egy rendszerező, a Mindenségben működő tevékenységre. Ennek megteremtésére hoztuk létre a:

melynek célja: a természet és használói közt megbomlott harmónia helyreállítása az igaz törvények alapján, és ennek a harmonikus egységnek élő példaként történő bemutatása. A cél elérése érdekében egy ún. organikus műhelyt kívánunk megvalósítani, a civilizáció ártalmaitól viszonylagosan elzártan működő tanyavilágban, a visnyei Öreghegyen. A működés alapját egy 3,5 ha-os biogazdaság biztosítja, ahonnan a Biokultúra Egyesület védjegyével ellátott zöldségek, gyümölcsök, gyógynövények gabonák, aszalványok és ivólevek kerülnek a megrendelőkhöz. Teret kívánunk adni a néphagyományok, népi mesterségek és a hagyományos építészet újraéledésének és gyakorlásának is. Az érdeklődőket várjuk szervezett Ismereti kirándulásainkon, előadásainkon és földjeinken, ahol gyakorlati ismereteket szerezhetnek. Az organikus rendbe beilleszkedő hátrányos helyzetűeknek munkát, illetve piacot szeretnénk teremteni.

A fentieken kívül segítünk minden olyan törekvést, mely a jó értelemben vett EGÉSZséget szolgálja mindannyiunk boldogulására.