Vélemények különböző nézőpontból

A gyerek mint a csábítás ifjú tárgya

BARBIE-BABA

A gyerek

(Kérdésekre válaszolva így nyilatkoztak meg a gyerekek)

Mi nyolcévesek vagyunk, ezek a Barbie-babák kb. 20-30 évesek. Szóval ők már felnőttek. Barbie-nak hívják mindegyiket, a fiút pedig Kennek. Ez van ráírva a dobozukra, amiben kaptuk. Nem baj, hogy mind Barbie, meg tudjuk őket különböztetni. Az osztályunkban is van három Barbi.

Azért szeretjük a Barbie-t, mert szép a haja meg az alakja. meg a ruhája is, és lehet vele játszani. Hát például azt, hogy elmennek moziba. Akkor átöltöznek, és beülnek az autóba. Mehetnek autós moziba is. Vagy mehetnek presszóba, ahhoz megint átöltöznek, és a presszóban beszélgetnek a barátnőjükkel. Van hozzájuk szék is, és behajlítható a térdük, így le tudnak ülni.

Persze mi beszélgetünk helyettük. Aztán hazamennek a házukba. Van benne konyha, szoba, erkély. Lift is van. Meg hintaszék. Az ágyban alszik a Barbie és a Ken. Gyerek is van, de annak nincs ágya, ezért nem szokott aludni.

Ez a ló a Barbie lova, ha kilovagol, akkor kell neki. Farmerben szokott kilovagolni. Az estélyi ruháját pedig este veszi fel.

A Ken, az az udvarlója. Vagy a férje. Szoktunk esküvőset is játszani. Meg féltékenységet, mert a másik Barbie irigykedik, hogy nem ő a menyasszony.

Legjobban fésülgetni szeretem, olyan szép a haja. Én is ilyet szeretnék, most növesztem. Ilyen ruhákat is akarok. Anyukámmal szoktunk keresgélni, csak sajnos nem találtunk pont ilyet.

Mi tizenhárom évesek vagyunk. Szerintünk ezek a babák 18-20 évesek. Nem pont olyanok, mint az életben, szóval az arányok rajtuk nem tök jók, de lehet játszani velük.

Majdnem olyanok, mint egy igazi ember. Lehet öltöztetni, fésülni. Nagyon szépek. Szépek a ruháik. Nem mi varrjuk őket, á, lehet készen kapni külön.

Szeretnék én is ilyen lenni. Meg ilyen barátnőt is szeretnék.

Nekem már majdnem minden megvan. ami a Barbie-k felszereléséhez tartozik, de többnyire csak beszélgetni szoktunk. Azt játsszuk, hogy barátnők, és összejönnek. Sok Barbie-nk van. anyukám mindig megveszi őket, már nem is nagyon kérem.

Az iskoláról beszélgetnek a Barbie-k, meg a tévéről. A Dallast szoktam nézni, meg a krimiket, rajzfilmeket, meg az MTV-t. Három-négy órát naponta.

A szülő

-- Hány Barbie-babája van a gyermekednek?

-- Van két lányom, azoknak összesen van hat Barbie-babája, kettő fiú és négy lány. Ez volt a kívánságuk, hogy karácsonyra ilyet kapjanak.

-- És mit szóltak ezekhez a játékokhoz?

-- Hát ha szeretik, akkor meg kell venni a gyerekeknek, mert ezt kívánják.

-- És ha függetlenítenéd magad attól, hogy a lányaid nagyon szeretik?

-- Akkor is megvenném nekik. Szóval elég drágák, de hát, ha kívánják és nagyon szeretik, akkor megveszem nekik.

-- Neked tetszenek ezek a játékok?

-- Tetszenek nekem is, mert el lehet velük játszani. A gyerekeknek nagyon jó játék, pláne lányoknak kedves játék.

-- Nem félsz attól, hogy majd ezekhez a babákhoz szeretnének hasonlítani, és ezek valójában nem is babák, hanem inkább már-már nők?

-- Hát nézd, azért nem félek tőle annyira, mert szeretem, hogyha a lányok szépen öltöznek. Az én nejem varrja a ruhákat is nekik, úgy hogy szépen öltözteti őket. Szóval azért kicsit Barbie-babásan öltözködnek már. Próbáljuk kicsit úgy öltöztetni őket. A szépet megadjuk nekik az öltözködésben is.

-- Szóval akkor nektek is tetszik.

-- A Barbie-játékok tetszenek, de hát ahhoz képest nagyon drága. Meg hát a baba az stabil. de hát a kiegészítő dolgok, azok már nem a legtökéletesebbek.

-- Szeretnétek, ha a lányaitok úgy néznének ki, mint ezek a hölgyek?

-- Hát ahhoz olyannak kellene lenni a lányoknak is. Már most ugye a lányaimnak hosszú hajuk van, azért úgy fésülik, mint a Barbie-babának van. Hosszú, vállon túl érő hajuk van, úgy hogy van vele probléma az iskolában.

-- Hagyományos babák nincsenek?

-- De vannak hagyományosak is, sok baba van otthon. Megvettük nekik, amit láttak. Vettünk nekik járóbabát, beszélő, síró babát -- cumis, ki lehet húzni a szájából és sír állandóan.

-- Szívesebben játszanak ezekkel?

-- Azokkal a babákkal is sokat játszanak, meg a Barbie-babával is, de van úgy, hogy összevonják a kettőt, úgy, hogy a nagy baba a Barbie-babának az anyukája.

-- És ők mik ebben a játékban? Anyukát alakítanak inkább?

-- Igen, anyukát, vagy van úgy, hogy az egyik az anyuka, a másik meg a barátnő. Együtt szoktak játszani leginkább. A kisebbik, ha hazajön az iskolából (ő korábban jön haza), és egyedül van otthon, akkor egy órát szokott úgy külön játszani, öltöztetni, fésülni a babáit, a Barbie-babákat. Közben karácsonyra vettem nekik még egy lakókocsit is. Ugye megjelent a tévében a reklámja. Akkor azt is kihajtották.

A gyerek

-- Hogy hívják őket?
--...Optik,...
-- Nem jut eszedbe a többinek a neve?
-- Nem.
-- Te nem szoktad elnevezni őket?
-- Nem, a nevük az rajta van a dobozukon.
-- Ki ő?
-- Ő Kalamár.
-- És mit csinál?
-- Megtámad valakit.
--És kit?
-- Mindig mást.
-- És az a nagy zöld, ő mit csinál, mit tudsz vele játszani? Ő pont el tudna rabolni egy Barbiet, nem gondoltál még erre soha? Milyen izgalmas lenne a testvéreddel, meg a Barbiekkal együtt játszani.
-- Nem! Az nincs is benne a játékban.
-- És ezek itt, mire jók, hogy működnek?
-- Ez egy űrgép.
-- És mit dolgozik?
-- Támadni lehet vele.
-- És a repülő, az is így volt készen, vagy te ragasztottad össze?
-- Így volt.
-- Szét lehet szedni valahogy? Ott valami előjön belőle?
-- Egy nagy puska, ezzel lehet lőni.
-- Hogy szoktál velük játszani?
-- Hát, mindig máshogy. Páran együtt vannak, és megtámadják a többieket. Vannak nekik mindenféle fegyvereik, és azzal kell legyőzniük őket.
-- Vannak rosszak, meg jók ezek között?
-- Nincsenek.
-- Miért szeretsz ezekkel a figurákkal játszani?
-- Mert a fiúknak is van az oviban, és akkor elhozzák, és lehet velük harcolni, meg van a rajzfilm a tévében, és azt el szoktuk játszani.
-- Sok ilyen GI Joe figurád van. Szeretnél még valamilyen játékot?
-- Egy GI Joe kardot.
-- Ha ketten vagytok itthon, akkor mit csináltok?
-- Van sok videó-játékunk, azzal játszunk, vagy tévét nézünk.
-- Nem szerettek inkább az udvarra menni, játszani valamit?
-- Nem, ez jobb.

A szülő

-- Miért vettél a gyermekednek ilyen játékot?

-- Hát egyrészt azért, mert az óvodában már mindenkinek volt, másrészt azért, mert a TV-híradó és a gyerekfilmek között a tévében ezeknek a reklámfilmjei mennek, és az ember kénytelen megvenni.

-- Ő akarja, hogy ezeket megvedd?

-- Természetesen, mivel hogy mindenkinek megvan és mindenki ezeket vitte be az óvodába, iskolába, ott ezzel játszanak, és ha valaki eljön, akkor egy szatyor Gl JOE-val vagy egyéb ilyesmivel érkezik, és úgy játszanak.

-- Dehát eléggé riasztó figurák, nem?

-- A Piroska és a farkasban a farkas is elég riasztó jelenség, aki kettőt is megeszik, és utána felvágják a hasát, szóval ez ahhoz képest nem is olyan borzasztó.

-- Tehát akkor nem is próbáltad soha eltéríteni békésebb játékok felé terelni a figyelmét, amivel te játszottál annak idején?

-- Nekem mondjuk babákkal kellett volna játszanom, ehelyett pisztollyal, állatokkal, meg autóval játszottam. Ez azoknál fejlettebb, ezek a bábuk jobban mozognak, mint azok a vacak babák, amikkel mi játszottunk. Mindegyiknek van egy története is, amely beleilleszkedik egy rajzfilmsorozatba, és a televízióból minden alkalommal visszaköszönnek ezek a figurák, ami a gyereknek élmény.

-- Nem lesz tőlük agresszívebb?

-- Hát azoktól igen. Az elég nagy idegi megterhelés a gyereknek, nézni egy villogó képernyőn mozgó dolgokat, amivel feladatokat kell végrehajtani, és vagy sikerül, vagy nem. Ettől függően lesz a gyerek agresszív. Hogyha nem sikerül -- sokszor több órán keresztül csinálja --, akkor másnap lehet, hogy elkalapál egy-két gyereket.

-- Mennyire kötődik a gyerek a televízióhoz?

-- Eléggé. Több órát nézi naponta. Ő a saját kis videó-filmjeit nézi, a videó-játékával játszik, meg az akciófilmek egy részét. Néha a nem tudom milyen autót, meg ilyesmit, ami gyerekeknek való.

-- Ha megpróbálnád teljesen kívülről nézni ezeket a figurákat, akkor neked, hogy tetszenek ezek?

-- Nekem tetszenek és kész. Úgy tetszik, ahogy van: Ronda, mindenfélét tud, mindnek megvan a története. Az már eleve egy iszony, hogy egy bolygón a lávából kijön valami, aminek aztán van egy ilyen-olyan fegyvere, amivel a másik bolygóról érkezett akármilyen szörnyet le tudja győzni. Vagy nem. Ez egy fantáziavilág.

-- Te is érdeklődsz ezek iránt?

-- Annyiban, hogy le kellett mindig fordítani az egyes megvásárolt daraboknak a hátán levő feliratot, a történetet, ami rajta van, hogy ez a szörny éppen kicsoda.

-- Nem von be a gyerek téged is a játékba?

-- Hát kísérleteket tesz, eleinte játszadoztam is vele, de már unom.

A gyerek

Egy 14 éves lány monológja

Itt ülök a Flórián téri McDonaldsban. Jól néz ki, villámgyors a kiszolgálás. Egy csokifagyi és egy kis Fanta van előttem. Nem is rossz. A hely is egész hangulatos. Tele van zöld növényekkel, virágokkal. Csak az a kár, hogy közelebbről is megnéztem. Az összes műanyag. Jó ötlet, nem kell locsolni.

De akkor mi az, ami igazi itt? A kaja? Mindent gépek köpnek ki.

Az az érzésem, mintha nem is étel lenne előttem. És minden műanyag- vagy papírcsomagolásban van.

Az égvilágon mindenhol megtalálható a McDonalds felirat. Miért? Hogy az ember el ne felejtse, hogy hol van? Néhány dolgot nem értek. Például miért kell a helyben fogyasztott hamburgert papírba csomagolni? Azt hiszem, a magas áraknak legalább 30-40 százaléka a csomagolás. Kezdem érteni, miért tünedeznek el az őserdők Brazíliában.

Hiszen itt minden egyes pohár, kanál a szemetesbe vándorol. Eszel és kidobod -- ez a gyorsbüfé lényege. Érdekesek ezek a szélsőségek, hogy egy kárpátaljai bisztróban mindenki egy kanállal keveri a kávéját. ami a pultnál van, és visszaadja a műanyagpoharat.

Úgy hallottam, hogy az itt dolgozó fiatalok magas fizetést kapnak. Harmincezer forintot havonta. Nem is kell sokat dolgozniuk, mert itt szinte minden gépesített. Kezembe veszem a fagyimat. Hm, tényleg nagyon finom. De jó lenne tudni, miből van. A csokimáz úgy nyúlik rajta, mint az olvasztott műanyag. Lehet, hogy az? Az is furcsa, hogy itt minden vendég egyformának látszik. Úgy tűnik, egyféle embertípus jár ide. Bizonyára nem jóllakni, mert a McDonalds csak a kiadós étkezés illúzióját adja meg. Azért azt hiszem, hogy egy hangulatos sörözőben mégis valahogy szívesebben és tovább elüldögélnek az emberek.

Képaláírás: Fotó: E. Várkonyi Péter

A szülő

A McDonalds ki van találva. Először a gyerekek nélkül próbáltuk ki, külföldön, amikor nálunk még csak a híre létezett. Kíváncsiak voltunk rá, meg az olcsósága is vonzott, mivel a kevés valutánkból nem futotta étteremre. Még McDonaldsra se nagyon.

Amikor Pesten a belvárosban megnyílt az első üzlet. már a gyerekekkel mentünk el.

Nem azt mondom, hogy utána nem tudtunk otthon vacsorázni, de legalább megtudtuk, hogy a McDonalds itthon sem olcsóbb. Viszont mikor legközelebb a városban jártunk bevásárló körúton, lányunkat szörnyű éhség kezdte kínozni.

Ragaszkodott hozzá, hogy bemenjünk a McDonaldsba.

Azóta már a barátnőivel jár oda, hogy elköltse két kedvenc fogását, a sajtos hamburgert és a csokifagyit.

Nevetünk rajta, de ezt nem tudja megunni. Ő aztán nem tartja egyhangúnak a McDonalds-menűt, még abból is csak két fogást ismétel állandóan.

Bele kell kalkulálnom a zsebpénzébe, hogy ha megéheznek, ne kelljen a többiek előtt szégyenkeznie, hogy nem tud velük bemenni. Az utcán nem eszik meg a hamburgert.

Azért mennek szívesebben a McDonaldsba, mert tiszta, és fiatalok a kiszolgálók. Ezt bizonyára természetesebbnek érzik, mint ha felnőttek szolgálnák ki őket, a gyerekeket.

Most már a kisfiam is oda vágyik, pláne mióta egy koronát kapott a Burger Kingben. Őt egyelőre nekem kell még kísérnem. Ezért mondom, hogy a McDonalds ki van találva.

Ez egy fiatalos, optimizmust sugárzó világ.

Lélektani közhely, hogy a gyermek játék közben bizonyos mintákat követ, utánoz, szerepeket sajátít el, melyek felnőttkori viselkedésére, beállítódásaira, személyiségére is rányomják a bélyegüket. Ebből a szempontból máris adódik a kérdés: Milyen mintákat kínálnak a darázsderekúan kebeldús, hűvösen elegáns Barbie-babák, a rettenthetetlen (félelmetesen kegyetlen) GI Joe-k, vagy akár a földkerekség szinte minden pontján a szó szoros értelmében egyformán jelen lévő McDonalds-étkezők?

Ha a hajdanvolt kislányok "babáztak", akkor ők maguk alakították a mama és a papa szerepét (a "papás-mamás" eredeti értelme), a játék babák pedig a gyerekeik voltak. A csecsemőt vagy kisgyermeket formázó babákról való gondoskodás az anyaszerep gyakorlása is volt egyben. Vajon milyen szerepre készülnek a Barbie-babákat mozgató mai kislányok? Vajon semmiféle összefüggés nem lehetséges a családok fokozódó szétbomlása és a lányok megváltozott szerepjátékai között?

A kisfiúk játékainak változása látszólag technikai. A "katonásdi", a "háborúsdi" mindig is kegyetlen szerepjáték volt, legfeljebb a dugóspuskát és a fakardot robotok és űrfegyverek váltották fel. Nem formáltak-e mégis másfajta karaktert a nap, mint nap egy gyermekközösség tagjaként folytatott csatározások, mint a GI Joe-val -- vagy akár a számítógép képernyője előtt órák hosszat üldögélve -- egyedül megvívott galaktikus háborúk, melyek lényege: vagy engem ölnek meg, vagy én ölöm meg őket"? Ami a McDonaldst illeti, ez nem játék, mégis minta. Mintája egyrészt a garantáltan azonos minőségnek, a regisztrált kereskedelmi márkának, ilyen értelemben a megbízhatóságnak, de a szabványnak, az egyformaságnak is. Miért keresik a külföldiek tömegesen a hazánkban is gomba-módra szaporodó McDonalds-étkezőket?

Emberek milliói szerte a világon miért követik a McDonalds-mintát? Barbie-hoz és GI Joe-hoz hasonlóan a McDonalds is internacionális. Ha bent ülsz, nyugodtan elfeledheted, hogy a saját utcátok sarkán vagy éppen, vagy pedig egy másik kontinensen. Jó ez? S a lányok és a fiúk, akik a melletted lévő asztalnál a McDonaldshoz hasonlóan neves márkákba öltözve ugyanarra az obligát popzenére kapják be sajtburgerüket, mint amit a Music Televisionben napi 24 órában felszolgálnak nekik, vajon milyen szerepet sajátítanak el éppen?

Egyáltalán, kik írják, s milyen céllal Barbie, GI Joe, McDonaids és a többiek szerepeit? S ami a fő, elvárható-e a kicsi korától nemzetközi szabványszerepekre szoktatott ifjú embertől az önállóság, az eredeti gondolat, az alkotó képesség?