Az új gazdaságtan célja -- csakúgy, mint a hagyományosé --, hogy elősegítse a gazdasági fejlődést. A különbség a "fejlődés" szó értelmezéséből adódik, melyet annak érdekében, hogy megkülönböztethető legyen. a jelenlegi paradigmától, néha "másfajta fejlődésnek" neveznek. 
(Az alábbi részletek a The Living Economy. A New Economic in the Making [Ed: Paul Ekins, Routledge and Kegan Paul, London -- New York, 1989.] című könyvből valók.)

1975 óta sok mindent leírtak a "másfajta fejlődésről" és megfelelően érthetővé tették lényegét. Alaptételeit jól kifejtette a Hammarskjöld Alapítvány 1977-ben kiadott tanulmánya (Another Development: Approaches and Strategies). Eszerint a másfajta fejlődés tartalma:

-- Szükségletközpontú, azaz elébe megy az anyagi és a nem anyagi emberi szükségleteknek. Azok szükségleteinek a kielégítésével foglalkozik elsőként, akik -- elnyomva és kizsákmányolva -- a világ lakosságának legnagyobb részét képezik. Egyúttal minden emberi lény humanizációját biztosítja az önkifejezésre, az alkotásra, az egyenlőségre, az anyagi jólétre, illetve a saját sorsának megértésére és irányítására vonatkozó szükségleteinek kielégítésével.

-- Endogén, azaz az egyes társadalmak leglényegéből ered, ez határozza meg értékeit, illetve jövőképét. Mivel a fejlődés nem lineáris folyamat, lehetetlen általános modellt alkotni rá, s csakis a fejlődési modellek pluralizmusa adhat megfelelő választ az egyes különleges helyzetekre.

-- Önálló, azaz előrebocsátja, hogy minden társadalom elsősorban önmaga erejére és forrásaira támaszkodhat a tagjainak energiája, illetve kulturális környezete függvényében. Az önállóságot egyértelműen nemzeti és nemzetközi szinten (kollektív önállóság) kell megvalósítani, teljes értelmét csak akkor nyerheti el, ha helyi szinten, az egyes közösségek gyakorlatában gyökerezik.

-- Ökológiai alapokon nyugszik, azaz a bioszféra forrásainak racionális hasznosítása során teljes tudatában van a helyi öko-rendszerek lehetőségeinek és a mai és a jövőbeni generációkat érintő globális és Földön kívüli korlátoknak. Vallja, hogy a források mindenki számára hozzáférhetők, de kihasználásukra egyben átgondolt, társadalmilag releváns technológiákat ajánl.
 
 

Fotó: Benkő Imre

-- Szerkezeti átalakításokon nyugszik: ezekre egyre inkább szükség van a társadalmi viszonyokban, a gazdasági tevékenységekben és azok széleskörű alkalmazásaiban csakúgy, mint a hatalmi struktúrában, hogy az önirányítás és a döntéshozatalban való részvétel feltételeit valamennyi érdekelt elfogadja, a vidéki vagy városi közösségektől a világ egészéig bezáróan. E nélkül nem valósíthatnánk meg a fenti célokat.

A felsorolt öt pont szervesen egymáshoz kapcsolódik. Ha bármelyiket is a többitől elválasztva szemléljük, már nem vezetnek a kívánt eredményhez. Ez azért van, mert a fejlődést egészében, integráns kulturális folyamatként kezeli, mely minden ember és az emberek összességének fejlődését is jelenti. A másfajta fejlődés felszabadítást jelent.

Egy figyelmet érdemlő tény húzódik meg a másfajta fejlődés alapelveinek mélyén: ezek éppolyan mértékben érvényesek az ipari államokra, mint a Harmadik Világra. Az elvek megvalósításához használt módszerek és technológiák nyilvánvalóan országról országra változnak, de a fejlődési folyamat céljai minden esetben azonosak, és a jelenleg uralkodó elkülönültséggel szemben a fejlődési minták konvergenciájához vezetnek, legalábbis az anyagi életmódminták feltételeit illetően. Legyen szó Északról, Délről, Keletről vagy Nyugatról, a Másfajta Fejlődésben megtestesült Új Gazdaságtan valamennyiünk számára meghatározza követendő utat.

Elmélet és gyakorlat

Azok, akik az új gazdaságtan szerint gondolkodnak. nagyon is tudatában vannak, milyen sok elméleti munkára van szükség, hogy az elmélet a gyakorlatban alkalmazható legyen, és mennyi gyakorlati munkát igényel teljes részletességű kifejtése.

Ezért arra számítunk, hogy az Új Gazdaságtan gyakorlata és elmélete együtt halad majd: a gyakorlatban részt vevők újításokba fognak, és az elméleti szakemberek meglátásaira építgetnek, a gondolkodók pedig új ötletekkel állnak majd elő, és általánosítják a kreatív gyakorlati tapasztalatokat.
 
 

Fotó: Fényes Tamás

Kettőjük hálózata biztosítja, hogy kapcsolatban maradjanak egymással, és munkájuk kölcsönösen befolyásolja egymást.

...Nem kétséges, hogy sokan megtalálták már az Új Gazdaságtan azon oldalait, melyekben érdekeltek, s melyeket személyes életük részévé kívánnak tenni. A reformok sok esetben a fejlesztést már meglévő dolgokra építik, semmint hogy egy teljesen új irányba indulnak el.

Az Új Gazdaságtan fejlesztésére vonatkozó alábbi tíz mutató korántsem teljes. Azért választottuk ki őket, mert azonnal átültethetők a gyakorlatba, és nem képviselnek semmilyen értelemben sem valamiféle utópikus gondolkodást. Inkább egyfajta realista cselekvési programnak mondhatók.

A nemzeti számbavétel

A források számbavétele. Eljött az ideje, hogy az országok más statisztikai irodák mellett természetes módon létrehozzák a forrásstatisztikai részlegeket azzal a feladattal, hogy dolgozzák ki a nemzeti források "tőke" oldalát.

Módosított Nemzeti Termékmutató

Csaknem lehetetlen olyan közgazdászt találni. aki személyesen kiállna amellett, hogy a GMP a gazdasági fejlődés mutatója volna. A gyakorlatban azonban a közgazdászok nem nagyon lépnek fel ennek alkalmazása ellen. Itt az ideje e probléma nyomatékos és becsületes felvetésének is. Itt az ideje, hogy a politikai tanácsadók minden szinten elhatárolják magukat a GMP-nek a siker vagy bukás jellemzésére való használatától. A források és a politikai akarat megléte mellett nincs hiány megfelelő tudású közgazdászokban, akik néhány év leforgása alatt kiszámíthatnák a Módosított Nemzeti Termék adatait. Ez hatalmas lépést jelentene a megbízható gazdasági irányítás felé.
 
 

Fotó: Fényes Tamás

Munka, munkahelyek, gazdasági fellendülés

A helyi gazdaság talpra állítása. Nagy-Britannia és az Egyesült Államok sok városa és hatósága kitüntetett figyelemmel fordul már a helyi gazdasága felé. A helyi források, a helyi iparágak és a helyi viszonyok gondos elemzése, a bonyolult, felülről lefelé építkező, regionális fejlesztési stratégiák, a töredékköltségéért létesített munkahelyek jelzik ezt az elmúlt pár esztendő brit gyakorlatában. Az Egyesült Államokban a városi hatóságok egyre erőteljesebben lépnek fel a helyi források pazarlása ellen. A brit és az amerikai tapasztalat összegzésével, továbbá az informális helyi gazdaság támogatására életre hívott módszerekkel végül eljutunk a belvárosok leromlásának megállításáig és a gondjaik orvoslásán alapuló rehabilitációjukig.

A helyi gazdasági kezdeményezések pénzügyi hátterének megteremtése

David Cadman és James Robertson, a TOES Steering Committee (TOES Operativ Testület) tagjai jelentést készítettek e tárgykörből a Közös Piacnak és az OECD-nek. A jelentés által javasolt helyi pénzügyi intézmények kísérleti alapon azonnal létrehozhatók a legkülönbözőbb közösségekben.

Hátra van még a helyi gazdaság fejlesztésébe való gazdaságos beruházás új mintáinak kidolgozása. Ez megfelelő kritériumok kidolgozása, illetve annak tudatosítása révén történhet meg, hogy az ilyen beruházások milyen társadalmi és anyagi haszonnal járnak.

A közkiadások növelése

A közkiadásokat mindenütt időről időre szigorúan megvizsgálják, de nem abból a szempontból, hogy mit tettek lehetővé vagy miben hoztak létre függőséget. A közkiadások ilyen értelmű értékelése nagy fogalmi váltást igényelne, ami után azonban tökéletesen használható lehetne.

Ez a függő ügyfelek részére biztosított szolgáltatások helyett egyre inkább a szükségleteiket saját forrásukból kielégítő embereket vehetné figyelembe. Mivel különösen érvényes a munkával kapcsolatban, az ilyen átértékelés gyümölcsöző lehetne az egészségügy, építőipar és az oktatás területén szükséges beruházásoknál.

Az alapjövedelem garantálása

A szociálpolitika nyugati rendszerei rendkívüli megterhelésnek vannak kitéve. ami még megalapozottabbá teszi az alapjövedelem biztosítására vonatkozó érveléseket. Mindössze egy évtizede, hogy széleskörűen elvetették az ötletet, arra hivatkozva, hogy túlságosan leegyszerűsítő. Ma erős támogatói vannak. Az a kormány, mely megbízást ad a téma alapos megvizsgálására és nyilvános vita megrendezésére, egyszerre mutatja a politikai józanság és az éleslátás jegyeit.

Egészségvédelem

Több országban megjelent már az inkább egészségügyi, mintsem betegségi szolgáltatásokra irányuló nyilvános igény, amit az egészséges étkezés, a testkultúra és általában a helyesebb életmód iránt megnövekedett érdeklődés is mutat. A kormányok azonban továbbra is a hatástalan orvosi gyógyításra koncentrálnak, miközben olyan termékeket és folyamatokat engedélyeznek, melyek elősegítik a betegségek kialakulását. Az első olyan nemzeti egészségügyi szolgálat, mely az egészségre összpontosít, politikailag népszerű, anyagilag pedig megvalósítható lesz, ellentétben a jelenleg normaként elfogadott betegségközpontú költségvetések növekvő spiráljaival.

Valódi támogatás

A Live Aid koncertek világméretű visszhangja mutatja, hogy a nyilvánosság fájóan igényli a világ szegénységének orvoslását. Ugyanakkor világos, hogy egy ilyen megoldás nem jöhet létre a külföldi segélyek, technológiák és szakértelem mégoly nagymérvű beinjekciózása révén. Sokszorosan megtérülne azonban, ha akár a mostani kis segélyösszegeket is a fejlődő országok közösségeiben gyökerező, támogatásjellegű, közösségfenntartó programokra fordítanák. [Pl. a kenyai Green Belt Movement (Zöldöv mozgalom) ezerszeres megsokszorozása egész Afrikában valódi fejlődést eredményezne, és valószínűleg kevesebbe kerülne, mint egy nagy duzzasztómű.]

Kereskedelem az önállóságért

A szabadkereskedelmi retorikával ellentétben fokozatosan napjaink rendjévé válik a protekcionizmus. Bár ennek nagy része szemellenzős, nacionalista protekcionizmus, ami inkább politikai kalandorságon, mint a nagyobb önállóság elérésének igényén alapul, e trendnek mégis van egy reményt keltő vonatkozása. Eredményeképpen megszűnhet az elnyomó kereskedelmi rendszer, és az országok maguk választhatják meg fejlődési irányaikat és ütemüket.

Megérett az idő az önállóság érdekében véghezvitt kísérletekre a kereskedelem területén. Ennek révén az országok segíthetnék egymást abban, hogy megszabaduljanak a jelenlegi kizsákmányoló kereskedelmi mintákból. Az ilyen kereskedelem az önrendelkezés szövetkezeti útja lehetne.

Nemzetközi együttműködés

E felsorolás utolsó pontja talán a legnehezebben meghatározható. Néhányan azt mondják. hogy egy újabb világháború kellene az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapításakor meglévő szellem újjáélesztéséhez. Ez a szellem a világméretű problémák fokozódása során elpárolgott, ahelyett, hogy megerősödött volna. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy bármilyen jellegűek legyenek is a problémák, az együttműködés révén bőségesen adódnak megoldási lehetőségek a nemzetközi közösség számára. A gazdasági csúcsok sorozata kapcsán az a szívfájdító, hogy az asztal körül ülő vezetők elhatározhatnák -- ahogy azt A Másik Gazdasági Csúcs szorgalmazta -- egy olyan program beindítását, mely mindenki számára biztosítaná ezen a bolygón az egészséget és az élelmet a kétezredik évre. Londonban, Bonnban és Tokióban nem hoztak ilyen döntést. de a lehetőség fennáll.

Bármennyi is a tennivaló, sok minden. ki van már dolgozva. A hagyományos közgazdaság jelenlegi holtpontja végül is nem zsákutca. A jövőbeni gazdaság megtalálásának és biztosításának új irányait tulajdonképpen világosan. meghatározták már. Nem lehet ok arra, hogy ne kövessük ezeket az irányokat a tudatlanság, a gyávaság és az ellenkező érdekek ellenében.

Az Új Gazdaságtan most van kialakulóban. Elméletileg és gyakorlatilag karnyújtásnyira van. Megvan hozzá az ész, a technológia és ugyanazok a források is. Mind több ember osztja értékeit és megközelítésmódját. Azok életének a részét alkotja, akik nem pusztán saját gazdagodásukért vagy személyes fejlődésükért élnek és dolgoznak, hanem egymással együttműködve és egymás figyelembevételével, a társadalom. egésze és maga a bolygó érdekében. Ha ez a tudatosság normává válik, és minden szinten visszatükröződik a gazdasági gyakorlatban és elméletben, akkor érkeztünk el az Élő Gazdasághoz. Általa a legszélesebb értelemben vett emberiség lesz gazdagabb.

(Fordította: Hosszú Tamás)