Tartalomjegyzék [Irodalomtörténeti Közlemények 1996. 5-6.sz.] Kezdőlap
+ betűméret | - betűméret
Neolatin irodalom Európában
és Magyarországon
(Irodalomtörténeti konferencia, Pécs, 1996. május 24-26.)
A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz-kutató
Osztálya 1996-ban a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Bölcsészettudományi
Karának Irodalomtörténeti Tanszékével közösen rendezte meg szokásos tavaszi
tudományos ülésszakát. A konferencia a Baranya Megyei Közgyűlés
dísztermében zajlott, tudományos titkára Bartók István volt.
Az előadások egy része Janus Pannonius
munkásságát és hatását tárgyalta, másik része a magyarországi neolatin
irodalom három évszázadának korpuszával, szöveghagyományával és európai
kapcsolataival foglalkozott; ezekhez csatlakoztak a tematikát kiteljesítő,
részint a neolatin hagyomány hatását a 20. századig kísérő,
részint az emblematikus ábrázolásokat, jelképeket, képeket bemutató előadások.
Május 24-én délután Pirnát Antal nyitotta meg a tanácskozást, majd az
első ülés keretében, Bitskey István
elnökletével a következő előadások
hangzottak el:
-
Havas László: A magyar nép és állam születése a latin nyelvű
organikus magyar történetírásban;
-
Sarbak Gábor: Gyöngyösi Gergely pálos rendtörténete;
-
Boda Miklós: “A két Róma vonzásában" - Adalékok Janus Pannonius életéhez
és utóéletéhez;
-
Jankovits László: “Ad animam suam" - Hozzászólás Janus Pannonius elégiájához;
-
Pajorin Klára: Vitéz János és a humanista levél;
-
Sárközy Péter: Közös hazánk, Róma - A keresztény kultúra egyetemességének
megfogalmazódása Lászai János római sírfeliratában (1523);
-
Knapp Éva-Tüskés Gábor: Emblémaelméletek Magyarországon a 16-18. században.
Május 25-én délelőtt, a második ülés
alkalmával, Balázs Mihály elnökletével az alábbi előadások
felolvasására került sor:
-
Ritoókné Szalay Ágnes: Melanchthon magyarországi hatásáról;
-
Imre Mihály: A 16. századi latin nyelvű
zsoltárköltészet helye a reformáció irodalmában;
-
Lázár István: Szándék és valóság - Szántó (Arator) István műveinek
sorsa;
-
Kruppa Tamás: A Sas és a Sárkányfog (Báthory Zsigmond dicsőítése);
-
Ács Pál: Attila-kultusz Erdélyben a Báthory-korban;
-
Tóth Tünde: Angerianus Erotopaegnionja;
-
Szabó András: Thúri György.
Május 26-án délelőtt, Hargittay Emil
elnökletével, a harmadik ülésen került felolvasásra:
-
Déri Balázs: Szent Gellért mint exegéta;
-
Madas Edit: Szent László a magyar prédikációirodalomban;
-
Gábor Csilla: Káldi György latin forrásai;
-
Kecskeméti Gábor: Neolatin írók és magyar prédikátorok;
-
Szörényi László: Paulus Ritter;
-
Szilágyi András: Orpheusz és Amphión és
-
Bárczi Ildikó: Elefánt c. előadása.
Május 24-én este a Baranya Megyei Közgyűlés
dísztermében fogadást adott a konferencia tiszteletére Révész Mária, Pécs
város alpolgármestere.
Május 25-én délután a konferencia résztvevői
autóbusz-kiránduláson vettek részt a Pécs-Máré-vár-Mecseknádasd-Zengővárkony-Pécsvárad-Pécs
útvonalon.
A konferencián elhangzott előadások
szerkesztett tanulmány-változata (kiegészítve Ritoókné Szalay Ágnes, Mayer
Gyula és Török László további írásaival) röviddel az esemény után önálló
kötetben jelent meg: Neolatin irodalom Európában és Magyarországon,
szerk. JANKOVITS László, KECSKEMÉTI
Gábor, Pécs, Janus Pannonius Tudományegyetem, 1996, 230 l. A tanulmánykötet
nagy érdeklődéssel kísért bemutatójára
a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem Pécsre helyezésének 75. évfordulója
alkalmából rendezett tudományos ülésszakon került sor Pécsett, 1996. november
14-én.
Kecskeméti Gábor
Tartalomjegyzék [Irodalomtörténeti Közlemények 1996. 5-6.sz.] Kezdőlap
+ betűméret | - betűméret